Haiyan, vagy ahogy a fülöp-szigetiek nevezik, Yolanda, az elmúlt napokban szinte teljesen megsemmisített egy országot. A szupertájfun kialakulásáról, meteorológiai körülményeiről már számos tanulmány látott napvilágot, és várhatóan még hosszú ideig kutatások és elemzések központi témája lesz. Haiyan azonban sokkal több, mint tudományos kérdés: az időjárás ekkora bajt még nem sokszor okozott az emberiség történelmében. A magyar és a nemzetközi média is naprakészen tudósít az eseményekről, ezért bejegyzésünkben csak egy link- és információgyűjteményt biztosítunk azoknak, akik tájékozódni, segíteni szeretnének.

 

Haiyan a Nemzetközi Űrállomásról

Az ország

 

A Fülöp-szigetek az egy főre jutó GDP alapján a Föld 58. legszegényebb országa. 87 milliós népessége három Magyarországnyi területre zsúfolódik össze, amely ráadásul 11 nagyobb és mintegy 800 kisebb szigetre oszlik szét. Ázsia, és talán a világ egyik legvallásosabb országa, a lakosság 92%-a vallja magát kereszténynek, többségükben gyakorló római katolikusok. Az ország igazi harmadik világbeli társadalom, magas halálozási és születési rátával, végeláthatatlan nyomortelepekkel. A folyamatos külföldi élelmiszeradományok nélkül körülbelül egymillió embert az azonnali éhhalál fenyegetne. Ráadásul alig egy hónapja hatalmas földrengés rázta meg a déli szigeteket, ami miatt a tájfun érkezésekor is sokan sátortáborokban vagy romok között laktak. Ezen körülmények között érkezett a meteorológiai előrejelzés az elmúlt ötven év legerősebb tájfunáról, ami az ország kellős közepét vette célba.

 

 

Miben különleges Haiyan?

 

Haiyan a mérések kezdete óta a negyedik, 1961 óta pedig a legerősebb tájfun volt. Középpontjában 895 hPa-ig csökkent a légnyomás, a szél ereje pedig elérte a 315 km/h-t, 380-as lökésekkel. Összehasonlításul: az egyik legpusztítóbb amerikai hurrikán, Katrina 902 hPa-ig süllyedt és 280 km/h-s szelet produkált, a tavaly nagy figyelmet kapott Sandy pedig „csak” 940 hPa-t és 185 km/h-t ért el. A 2006. augusztus 20-i budapesti szélviharban a legerősebb széllökések 120 km/h körüliek voltak.


Másfelől viszont a Fülöp-szigeteken egyáltalán nem szokatlan a tájfunok jelenléte, évente több ilyen vihar éri el az országot. Haiyan szokatlanul nagy ereje mellett rendkívüli mérete okozta az igazi problémát: míg egy átlagos tájfun csak néhány száz km átmérőjű, addig Haiyan 1500-2000 km méretű volt, ráadásul pont középen találta el a szigetországot. Ez azt eredményezte, hogy a Fülöp-szigetek gyakorlatilag eltűntek a tájfun alatt. Míg más, hasonló katasztrófáknál a part menti területeket éri a pusztítás, és a hátországból gyorsan érkezhet segítség, a szigeteken nincs olyan terület, amit ne értek volna károk. Ráadásul a legsúlyosabban érintett középső szigeteken a kikötők és repülőterek is megsemmisültek, és csak a katonaság tudja megközelíteni a túlélőket.

 

A 87 millió lakosú, három Magyarország területű ország eltűnt a szupertájfun alatt.

 


Mi okozott ekkora pusztítást?

 

A 300 km/h feletti szél önmagában hatalmas károkat képes okozni, a tájfun igazi veszélye mégsem ebben, hanem az áradásokban rejlik. A tengerszint emelkedése egyrészt a hurrikán szemében lévő alacsony légnyomás szívó hatása, másrészt a szél általi feltorlasztás miatt lép fel. A Fülöp-szigetek középső részén, a hurrikán középpontjához közel a tengerszint emelkedése elérte a 3-5 métert, amit a szél 10 méteres magasságig emelkedő hullámokkal tetézett. A dagállyal együtt ez azt jelentette, hogy néhány sziget átmenetileg teljesen eltűnt a tenger alatt. Mindehhez hozzájárult a napokig tartó felhőszakadás: Haiyan a középpontjához közel 5 nap alatt Magyarország éves csapadékösszegét produkálta.

 


A légnyomás és a szél 3-5 méteres tengerszint-emelkedést okozott a tájfun belsejében. 


Mi lesz most?

 

A helyzet mentési szempontból elképzelhetetlenül nehéz. Az ország infrastruktúrájának 70-80%-a  megsemmisült, a szinte megközelíthetetlen szigeteken zombiként bolyongó túlélők és a romok között a trópusi melegben oszlásnak induló tetemek fogadják a mentőcsapatokat. Az ország középső részén becslések szerint mintegy 11 millió ember van híján élelemnek, ivóvíznek és gyógyszereknek. Az állapotokat jól tükrözi, hogy a baptista szeretetszolgálat napok óta képtelen eljutni a magyar túlélő tartózkodási helyére, holott mindössze 120 km szárazföldi utat kéne megtenniük.

Légifelvétel a pusztításról. Forrás: Origo képriport.

A túlélési ösztön mindent felülír az emberekben, rendszeresek a fosztogatások, az orvoscsapatokat katonák kísérik, hogy az elkeseredett tömeg ne fossza ki a gyógyszereket és tiszta vizet szállító konvojokat.

Helyből, valamint a Föld számos országából érkezett katonák és segélycsapatok vállvetve küzdenek a rend helyreállításáért, de az idő rohamosan fogy, mielőtt az éhség, a járványok és az ellátatlan sérülések újabb tömegeket ejtenek áldozatul.

Az áldozatok száma a kezdeti néhány fős becslésekről folyamatosan emelkedett, a tájfun Wikipedia-szócikke még mintegy 2400 áldozatról számol be, az újabb becslések azonban már 10 000 fölé teszik az áldozatok számát, és a neheze még csak ezután jön.

 

Hogyan segíthet?

Tudomásunk szerint két magyar segélycsapat, a Baptista és a Református Szeretetszolgálat tartózkodik a helyszínen.

 

A Baptista Szeretetszolgálat meghirdette a „Fogadj örökbe egy fülöp-szigeteki gyereket” programot, amely keretében az adakozók egy éven keresztül havi 3000 Ft-tal biztosíthatják egy túlélő gyermek ellátását.

 

A Református Szeretetszolgálat oldalán telefonon vagy internetes bankkártyás fizetéssel is támogathatjuk a mentést.

 

A nemzetközi katolikus szervezetek közül a Fülöp-szigeteken is tevékenykedő Máltai Szeretetszolgálat és a Jezsuita Rend hirdetett gyűjtést, az adományokat a katasztrófa sújtotta területen dolgozó társaikhoz juttatják el.

 

A magyar forrásokon kívül a segélycsapatok számos nemzetközi szervezeten keresztül is gyűjtenek adományokat.