Mielőtt egy menetrendszerinti közlekedési eszközzel tervezünk utazni, igyekszünk minél több információt összegyűjteni az adott járattal kapcsolatban. Egy-egy hosszabb utazás megtervezésekor több szempontot is szem előtt kell tartanunk; többek között a felmerülő költségeket, a szolgáltatás színvonalát, valamint nem utolsó sorban az egyik legfontosabb tényezőt, az időt. Bízunk benne, hogy utazásunk során nem lesz részünk semmilyen fennakadásban, ezáltal a célunkat is időben elérhetjük - legyen szó szárazföldi, vízi, esetleg légi járműről. Ez utóbbi kapcsán azonban hajlamosak vagyunk arra asszociálni, hogy amennyiben repülőjáratunk időben elindul, akkor szinte percre pontosan megérkezhetünk kirándulásunk végállomására - elvégre a levegőben nincsenek komolyabb akadályok, és némi késést is csak a zsúfolt repülőterek megnövekedett forgalma idézhet elő leszállás közben – gondolnánk. Ennek ellenére a levegőben számtalan hátráltató körülmény előfordulhat, amely főként biztonsági szempontból egy-egy járatot a tervezett útvonalától való eltérülésre kényszeríthet. Az ismertebb tényezők közé tartoznak például a zivatarfelhő, erős turbulencia, vagy a ritkábban előforduló nagy vulkáni hamu-koncentráció. Ellenben akkor is számíthatunk több órás késésre, ha nincs szükség útvonal-módosításra, és a leszállás is zökkenőmentesen, várakozás nélkül zajlik. Ennek okai pedig a légköri helyzetben keresendők - elvégre a repülés lételeme a levegő.

1. ábra: (Forrás:http://www.wikipedia.org)

A fenti okra az ún. futóáramlások (más néven jetek - 1. ábra) jelenléte ad magyarázatot, amelyek egy-egy keskeny (néhány száz km-es), nagysebességű (akár több, mint 200 km/h), többségében NY-K-i irányú áramlásként figyelhetők meg a felső troposzférában – jó közelítéssel a repülőgépek utazómagasságában. Ha a repülőgép egy ilyen futóáramlás irányában repül, akkor jelentős sebességtöbbletre tesz szert, ugyanakkor az áramlással szemben nagymértékű sebességcsökkenésre számíthat. Természetesen a gép levegőhöz képesti sebessége mindkét esetben közel ugyanakkora, csak a földfelszínhez viszonyított sebessége eltérő. Következésképpen ebből jelentős időbeni nyereség/veszteség adódhat. Két hónappal ezelőtt egy ilyen futóáramlásnak köszönhetően új időrekord is született a New York – London útvonalon, amelyet a British Airways egyik Boeing 777-200 típusú utasszállítója 5 óra 16 perccel teljesített (2. ábra), menetrendi idejét közel két órával lerövidítve.

2. ábra: (Forrás: http://www.telegraph.co.uk)

Ahhoz azonban, hogy némi érdekességet fedezhessünk fel a légi közlekedés terén, nem feltétlenül szükséges tengerentúli járatokra koncentrálnunk. Mindössze elegendő, ha jó látási viszonyok között felnéznünk az égboltra, ekkor ugyanis a Flightradar24 információi alapján be tudjuk azonosítani az éppen a fejünk felett elhaladó gépmadarakat. Az utazómagasságban haladó repülőgépek meteorológiai körülményeinek is könnyen utána tudunk nézni, amiből számtalan érdekes következtetést vonhatunk le. Először is vessünk egy pillantást a GFS numerikus modell 300 hPa-os (kb. 9000 méter), tegnap 12 UTC-re vonatkozó szélsebesség analízis térképére (3. ábra). Jól kivehetők a pirosas színnel ábrázolt futóáramlások elhelyezkedései. Európában a legnagyobb szélsebességi viszonyok jó közelítéssel a London-Budapest útvonal mentén figyelhetők meg, ahol a futóáramlások néhol több, mint 150 csomó (~270 km/h) sebességre is szert tettek. Az ábra önmagáért beszél, ugyanis a késő délelőtti London-Budapest BA 868 járat egy órával kevesebbet töltött a levegőben, mint a kora délutáni órákban visszaúton (BA 869). Előbbi járat 1 óra 50 perc alatt, míg utóbbi 2 óra 52 perc alatt teljesítette ugyanazt az útvonalat.

3. ábra: A futóáramlás helyzete 2015. 03. 03-án 12 UTC-kor
(Forrás: www.wetter3.de)

A Flightradar24 hozzáférhető információi között szerepelnek a repülőgépek valós idejű sebesség adatai is. A tegnapi nap folyamán jól észlelhetők voltak a nyugat-keleti, valamint az ellentétes irányban haladó járatok közötti sebességkülönbségek. Például tegnap 10:02 UTC időpontban a 4. és 5. ábrán látható két, egymással szemben haladó Airbus A380-861 repülőgép egyidejűleg és egyazon helyen (300 méter magasságkülönbséggel) megfigyelhető, felszínhez viszonyított sebessége között közel 200 csomó (370 km/h) sebességkülönbség adódott! Előbbi gép sebessége 1061, míg utóbbié mindössze 698 km/h-nak adódott.

4. ábra: Az Emirates 212-es járata 2015.03.03-án 10:02 UTC időpontban
(Forrás: www.flightradar24.com)

5. ábra: Az Emirates 87-es járata 2015.03.03-án 10:02 időpontban
(Forrás: www.flightradar24.com)

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a 300 hPa-os izobárszint alacsonyabban található, mint az előzőleg említett repülőgépek utazómagassága, és az ottani szélsebességi értékek az analízis ábrán (3. ábra) megfigyelhető értékeknél már némileg kisebbek. Ellenben a markáns sebességkülönbségekből látszik, hogy a futóáramlások hatása itt sem elhanyagolható! A jet áramlások, amelyek a markáns frontok kísérőjelenségei a magasban, rövid-és középtávon nagy megbízhatósággal előrejelezhető légköri objektumok. Az előrejelzésekhez bárki hozzáférhet, például itt.

Tehát ha repülőre ülünk, akkor néhány nappal utazásunk előtt arról is tájékozódhatunk, hogy a Jet repülőgépünk jet áramlásban fog-e repülni!