Miután egy gyorsmozgású hidegfront búcsúztatta a márciust, helyi záporok köszöntötték az áprilist. A front mögötti labilis légtömegben kedvező feltételek voltak az intenzív gomolyfelhő-képződésre, amelyek záporokat, hózáporokat eredményeztek hazánkban a „bolondok napján”. Napközben az ország jelentős részén erős, olykor viharos széllökéseket tapasztalhattunk. A légnyomás-emelkedés meghaladta a 10 hPa-t a Kárpát-medencében 24 óra alatt.

A szerdai napon a műholdképeken remekül megfigyelhető volt, hogy a felhőzet sávokba rendeződött, melyek nagy része megközelítőleg ÉNy-DK irányban mozgott. Ezek a sávok egy-egy összeáramlási vonal (úgynevezett konvergenciavonal) mentén alakultak ki. Mivel elég nedves volt a légkör - főleg az alacsonyabb rétegekben - köszönhetően az előző napok csapadékos időjárásának, továbbá elegendő volt a nappali besugárzás, így kedvező volt a helyzet a zivatarfelhők kialakulásának.

A felhősávok néhány útvonala kiindulási időponttal:

06.20 UTC – Bécs - Mosonmagyaróvár

07.30 UTC – Sopron – Kőszeg

10.00 UTC – Miskolc – Nagykároly

10.30 UTC – Vác –  Nagyszalonta

12.40  UTC – Nagyszombat – Budapest – Békéscsaba

14.30  UTC – Mosonmagyaróvár – Kecskemét
 

Bár ezek időtartama a legtöbb esetben akár 1-2 óránál is több volt, mégsem hullott sok csapadék a mérőhálózat adatai szerint. A 24 órás csapadékmennyiség nyom és 4 mm között változott. Ezek nagy része zápor volt, de a magasabban fekvő területeken hózáport is megfigyeltek, továbbá Győrben zivatart is észleltek.

1. ábra: 24 órás csapadékösszeg és típusa április 1. 06 UTC és 2. 06 UTC között (http://met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/).

Érdekes volt a hőmérsékleti rétegződés az egyes szinteken, ugyanis Sopronban például 6,6 °C-os 2 méteres hőmérséklet mellett volt hózápor.

2. ábra: MET-ÉSZ észlelések április 1-én délelőtt. Hózáport észleltek közel 7 fokos hőmérséklet mellett (http://met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/megfigyeles/metesz/).

Hidegfrontok hátoldalán egyébként nem szokatlan jelenség záporok, zivatarok kialakulása, ez az eset azonban igen változatos időjárása és a záporok megjelenési formái miatt érdemel némi figyelmet. Tavasszal megnő a hőmérséklet-különbség a trópusi és sarki területek között, melyet a mérsékelt övi ciklonok próbálnak csökkenteni. A hidegnek még jócskán vannak tartalékai északon, mely a napokban – a szokásosnál kissé keletebbre – kialakuló ciklonrendszerek hátoldalán talál utat dél felé. Az ilyen időkép, azaz hogy a ciklon mögött a sarkvidéki eredetű hideg légtömeg szinte változatlanul, nagy sebességgel áramlik dél felé, az Atlanti-óceánon megszokott, nálunk ritkábban fordul elő.

3. ábra: ciklon közép-Európa fölött, hidegfrontja már elhagyta hazánkat (http://met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/front/).

A viszonylag meleg felszín fölé érkező hideg levegő labilis légrétegződést okoz, míg az erős szél az alsó rétegek átkeveredését biztosítja, mely segíti a levegő kondenzációs (kicsapódási) szintig való emelkedését. Ezen folyamatok ugyan biztosítják nagy területeken a gomolyfelhő-képződést, de nem elegendőek hevesebb zivatarok, jégesők kialakulásához, ugyanis hatásuk csak a felszín fölötti sekély légrétegre terjed ki. A bolondok napján azonban egyéb, a Kárpát-medence sajátosságaiból adódó hatások vezérelték a kialakuló gomolyokat.
Az ÉNy felől érkező hideg légtömeg először alacsony szinteken jelent meg, így az Alpok és Kárpátok közti keskeny kapun tudott elsősorban utat találni a medence irányába. Ez konvergenciát vont maga után, ami a műholdfelvételeken látható felhőstruktúrákból (4. ábra) és a radarképeken kivehető záporok útvonalaiból jól látható. Ez az elsődleges konvergencia szabta meg a záporok fő kialakulási területeit és útvonalait. A tornyos gomolyfelhők, majd a zivatarfelhők kialakulásáért nem csak ez a fő összeáramlás, hanem a hegyek emelőhatása is felelős volt.

4. ábra: a Kárpát-medencébe belépő gomolyfelhők műholdképen 13:30 UTC-kor, piros nyilak mutatják az áramlás irányát (http://sat24.com/).

Meg kell még említeni egy másodlagos összeáramlási típust is, melynek szintén nagy jelentősége volt a zivatarcellák rendezésében. Mikor a hideg levegő nagy sebességgel nekiütközik egy nagyobb hegységnek, esetünkben a Kárpátoknak, vagy az áramlás valami miatt hirtelen irányt vált, ott a levegő lassulni kényszerül, és torlódik. Ez is konvergenciát okoz, mely esetünkben egymást követő, az áramlásra merőleges felhővonalak formájában jelent meg (5. ábra).

5. ábra: ún. sebesség szerinti konvergencia műholdképen 16:00 UTC-kor. Piros vonalak jelölik az összeáramlásokban kialakuló gomolyfelhőket (http://sat24.com/).

Végül érdekességképp megemlítjük, hogy ez a helyzet kedvezett a főn kialakulásának is. Az Alpok déli oldalán felhőtlen és igen száraz volt az idő, míg a hegység északi előterében sok volt a felhő (6. ábra).

6. ábra: Rádiószondás felszállások az Alpok északi (Bécs, bal oldali ábra) és déli (Udine, jobb oldali ábra) oldalán április 1. 12 UTC-kor. Avatott szem számára jól látható az alacsony szintek kiszáradása (nagy harmatpont-depresszió) a főnös oldalon.