Jó idő esetén a női, rossz esetén a férfi figura jön elő a házikóból. Kép forrása: http://webaruhaz.lombik.hu

Van néhány meteorológiai elem vagy változó, melyet szinte mindenki mér a háztartásában. Hőmérő szinte mindenkinél van az ablakban, de légnyomásmérőt, barométert is sok lakásban fellelhetünk. A hagyományos műszerek egy óra-szerű lapon mutatták a légnyomás aktuális értékét, melyek mellett kis piktogramok jelezték a hozzá tartozó időjárást. A modern digitális eszközökön sokszor már csak a piktogramok jelennek meg a hőmérséklet és relatív páratartalom mellett. Tudjuk-e azonban, mit is mutat pontosan a mutató? Ha kint -5 fok van, tudjuk, hogy fel kell jól öltöznünk, de ha 1030 hPa a légnyomás, az mit jelent számunkra? Lehet hinni a „napocskának”, vagy eső várható, ha a mutató a „felhőn” áll?

Hagyományos analóg barométer. Kép forrása: http://www.conrad.hu

A légnyomás nem más, mint a levegő súlya. Ha valahol magas a légnyomás, akkor az adott pont feletti légoszlopban több levegő van, mint ahol alacsonyabb. Így egyszerűen adódik, hogy ha magasabban vagyunk, akkor kevesebb levegő nehezedik ránk, ezért a légnyomás is kisebb lesz. A Föld méretéből és az összes levegő tömegéből adódóan az átlagos légnyomás a felszínen 1013,25 hPa, amit másképp emiatt egy atmoszférának (atm) is neveznek.

A fizika törvényeinek megfelelően nem lehet mindenhol alacsony vagy magas a légnyomás. Ennek megfelelően alacsony- és magasnyomású légköri képződmények váltják egymást a légkörben. Az előbbiben a levegő nagy területeken fel-, a magasban pedig szétáramlik. Ezeket nevezzük ciklonoknak. Utóbbiban, az anticiklonban a levegő nagy területeken le-, és a felszínen szétáramlik. Ciklonokban jellemzően a feláramlásnak köszönhetően (és a ciklon frontjaihoz kapcsolódva) felhő- és csapadékképződés zajlik. Anticiklonokban (melyekben frontok nincsenek) viszont a leáramlás felhőoszlató hatással bír. Ezek alapján érthető, miért szerepel a kis légnyomási értékek mellett „felhő”, míg a magasak mellett „Nap”. Ennek ellenére az esetek többségében nem azt tapasztaljuk, amit a műszer alapján várnánk. Miért lehet ez?

Ciklonok (A-val jelölve, mint alacsony nyomás) és anticiklonok (M-mel jelölve, mint magas nyomás) váltják egymást Európában 2010 januárjában az OMSZ analízis térképén (http://met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/napijelentes/)

Fentebb nem véletlenül szerepeltek a „magasabb”, „alacsonyabb” szavak, és nem pedig egzakt számértékek. Évszaktól és időjárási helyzettől függően tapasztalhatunk 1015 hPa-os légnyomást anticiklonban, de akár hasonló központi nyomású (úgynevezett sekély) ciklon is kialakulhat. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy mély (tehát nagyon alacsony nyomású) ciklonban is lehetünk épp olyan helyzetben, hogy nem esik az eső, holott a barométeren az adott számértékhez már bőven az „felhős, esős” piktogramon áll a mutató. Illetve elsősorban télen gyakori jelenség anticiklonokban a Kárpát-medencében, hogy a felszínhez közeli légrétegekben köd, vagy alacsonyszintű rétegfelhőzet (stratus) alakul ki, mely miatt teljesen borult az égbolt, illetve akár még gyenge szitálás is előfordulhat, holott a barométer a magas légnyomáshoz a napsütést társítja. Ez általában igaz is, mert a rétegfelhőzet felett többnyire zavartalan a napsütés.

A végtelen stratus-lepel felett szikrázóan süt a nap egy anticiklonban. Fotó: elteforecast

Bár a barométer napjainkig a meteorológusok egyik legfontosabb mérőeszköze, a fenti okok miatt nem érdemes pusztán annak mutatója alapján tervezni a hétvégi programunkat. Érdeklődőknek, illetve a szép szerkezetek kedvelőinek falán azonban mindenképp helye van egy-egy ilyen műszernek.