Az éghajlatváltozásoknak az egyik legkiszolgáltatottabb és legsérülékenyebb területe az Antarktisz, főként a gleccserek visszahúzódása és a jégolvadások miatt.

Egy három éve  tartó kutatás szerint, az antarktiszi jégtakaró évente 159 milliárd tonnát veszít területéből- ez pedig kétszer annyi, mint a legutóbbi felmérésekben.

Az Egyesült Királyság Sarki megfigyelő és modellező központjában dolgozó kutatócsapat egy teljes körű értékelést készített el az antarktiszi jégtakaró magassági változásairól. A kutatás során az Európai Űrügynökség CryoSat-2 műhold adatok alapján végeznek folyamatosan magassági méréseket.

A régebbi magasságmérő küldetésekhez képest, most ötször nagyobb területen zajlanak a mérések, a Déli-sarktól 215 km-re fekvő részeken, főleg  a partmenti régióknál, ahol a legnagyobb a jégveszteség mértéke.

Nyugat- Antarktiszon az Amundsen-tengernél jelentős a gleccserek elvékonyodása, eddig 134 gigatonna jég tűnt el a területről, a terület egyharmadának már nyoma sincs. Ezt a 2005 és 2010 között zajló korábbi felmérések is alátámasztják.

A mostani kutatásoknak és továbbfejlesztéseknek köszönhetőn az egyenetlen területeken is sikerült méréseket végezni a kutatóknak. Ezáltal megállapították, hogy a kelet-antarktiszi területekről 3 gigatonna jég tűnt el és 2010 és 2013 között pedig az antarktiszi- félszigetről  23 gigatonna.

A globális tengerszint emelkedéshez hozzájáruló sarki-jégsapkák olvadása már önmagában komoly problémát jelent, de a CryoSat-2 -vel végzett mérésekből a kutatók megállapították, hogy évente 0,45 mm vízszint emelkedés történik az olvadás miatt.

kép az Antarktiszról

Dr. Malcom McMilan a leeds-i egyetem egyik kutatója azt nyilatkozta, hogy a jeges területek ritkulása évente 4-8 méter és leginkább az Amundsen-tenger sávjában zajlik a fogyatkozás a gyors folyású jégpatakok mentén.

A CryoSat-2-t 2010-ben indították el az Antarktisz területén jellemző rossz időjárási körülmények mellett is, sötétben és erősen felhős égboltnál is képes mérni a felület magassági változásait. Mindezt teszi a radarjának magasságmérő műszerével.

Andrew Shepherd a tanulmány vezetője és a leedsi egyetem professzora úgy gondolja, hogy ezzel az újfajta technikával lehetőség nyílik a magasabb szélességeken fekvő jeges területek feltérképezésére is úgy, ahogyan azelőtt arra nem volt példa. A mostani eredményekből pedig arra lehet következtetni, hogy drámai változások vannak folyamatban a bolygónk ezen területén is.

A kihívás nem csak a globális klímaváltozás okozta változások megfékezésében rejlik, hanem, hogy tovább teszteljük és ha kell javítsuk az éghajlati modellek prediktív képességét.

Egy brit antarktiszi kutató David Vaughan professzor szerint ezzel a műholddal és további fejlesztésekkel pontosan kiszámítható és mérhető a jégolvadás mértéke a magassági változások tekintetében. Nemrég McMilan és csapata egy nagyszerű térképet hozott létre a műhold adatok segítségével, amely eddig a legjobban reprezentálja az eltűnt antarktiszi jeges területeket.

A washingtoni egyetemről Dr. Ian Joughin egy friss tanulmányában elmondta, hogy az eddigi feltételezések és a modellekből megállapítható, hogy az Amundsen-tenger sávjában az összeomlás korai fázisainak lehetünk szemtanúi.

Vajon végleg eltűnik a térképről az Antarktisz és majd csak a könyvekből olvashatunk e csodálatos területről? A legújabb eremdények szerint nagyon gyorsan haladunk egy visszafordíthatatlan eseményhez.

 forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2014/05/140519110200.ht