meteo

A XIX. század közepe óta a szárazföldek átlaghőmérséklete 1,3 °C-kal emelkedett, az elmúlt három évet a legmelegebb évek között tartjuk számon, miközben a sarkvidékek és a magashegységek jéggel borított területei soha nem látott mértékben zsugorodnak. Egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen tények. Sokan mégis fenntartásokkal kezelik a felmelegedés létezését. Vajon miért?

A fő problémát a globális felmelegedés -mint kifejezés- széleskörű félreértelmezésében látom. Az elmúlt években számos ismerőssel, baráttal, esetenként idegennel társalogtam erről a témáról. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az emberek többsége szerint a globális felmelegedés nem más, mint egy lineáris folyamat, azaz a levegő hőmérséklete folyamatosan emelkedik. Szerintük ez a fogalom azt jelenti, hogy minden egyes soron következő évben magasabb hőmérsékleteket kell regisztrálnunk, mint az azt megelőző évben. Így nem meglepő, ha egy-egy hidegebb hónap/évszak beköszöntését a felmelegedés egyértelmű cáfolatának tekintik. Kitűnő példa erre Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének 2017. decemberi Twitter üzenete. Tavaly szilveszter környékén a keleti parton extrém hideg időjárás uralkodott, amely mellett az elnök sem ment el szó nélkül. Bejegyzésében ez áll:

"A keleti parton ez lehet a valaha volt leghidegebb szilveszter. Talán jól jönne egy kevés a jó öreg globális felmelegedésből, ami ellen a mi országunk, de nem más országok dollárbilliókból védekezett volna. Öltözzenek fel!"

Trump cinikus szavai egyértelműen arra utalnak, hogy felesleges globális felmelegedésről beszélni, mikor most is rekord hideget mérnek szerte az Államokban. Egyetlen időjárási eseményt emelt ki, amely a globális felmelegedésről alkotott személyes elképzeléseivel nem fért össze. Ennyi neki bőven elég volt arra, hogy megcáfolja a jelenség létezését.

A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy innentől kezdve nem fordulhatnak elő hidegebb, csapadékosabb periódusok, nem egyenlő azzal, hogy minden egyes évben hőmérsékleti rekordok dőlnek meg. Az időjárás egy kaotikus rendszer, kisebb zavart keltve azt is mondhatnám, hogy az állandóságot az örök változás jelenti. Bolygónk egyetlen pontján sem fordult még elő két egymást követő év, melynek időjárása megegyezett volna. A probléma forrása nem az, hogy változik Földünk klímája, hiszen az egy természetes folyamat. A bolygó 4,6 milliárd évének 90 %-ában jégmentes volt mind az Északi-, mind a Déli-sark. A enyhe éghajlatnak köszönhetően a IV. században Anglia önellátóvá vált borból! A X. század végéig visszamenő izlandi feljegyzések szerint a szigetet meghódító normann telepesek dús vegetációt találtak Izlandon. Ezzel szemben a XIV-XIX. század közötti időszakban olyan hidegre fordult Európa időjárása, hogy az utókor ezt a periódust kis jégkorszaknak nevezte el. 

A mai Hollandia területén olyan hideg időjárás uralkodott, hogy a befagyott tavakon korcsolyázni lehett. A Temzén vásárokat tartottak, míg hazánkban Hunyadi Mátyást a Duna jegén választották királlyá. Ezekből a példákból is látszik, hogy az éghajlat változása, illetve a szélsőséges időjárási események előfordulása természetesnek vehető. Soha nincs állandóság. 

Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy a fentebb említett példák esetében a drasztikus klímaváltozás kivétel nélkül több száz év alatt zajlott le. Mint ahogy azt az alábbi videó is mutatja, az elmúlt száz évben olyan ütemben nőtt a Föld átlaghőmérséklete, hogy arra a történelem során még nem volt példa. A fő problémát tehát nem maga az éghajlat változása okozza (az egy természetes folyamat), hanem annak mértéke.

Arra a következtetésre jutottam, hogy a globális felmelegedés kifejezés egyszerűen nem jó. Az emberek többségét félrevezeti, a nevében lévő "felmelegedés" szó miatt csak és kizárólag az extrém magas hőmérsékletekre fókuszálnak. Holott az éghajlatunk drasztikus változása nem csak ezt jelenti. Egy-egy szélsőségesen csapadékos nyár; időnként beköszöntő extrém hidegek; tornádók, szupercellák gyakoriságának növekedése; egyre pusztítóbbá váló viharok; rendkívüli havazások  ugyanúgy részét képezik a klímaváltozásnak, mint a hőhullámok. Az, hogy az elmúlt tél a tengerentúlon igen hidegnek bizonyult, még nem azt jelenti, hogy nincs globális felmelegedés. Nem egy-egy hónap vagy évszak időjárása alapján kell következtéteseket levonni, hanem évek/évtizedek adatait kell figyelni. Ezek pedig egyértelmű képet festenek a jövőről: a globális felmelegedés bizony létező jelenség. Csak a kommunikációja sokszor hibás. Személy szerint jobban örülnék, ha helyette globális klímaváltozásról beszélnénk, hiszen ez minden szélsőséget lefed.