Óceánok és tengerek nyughatatlan vize örök ámulatba ejti a bámészkodót. Azonban tavak vagy folyók, de még akár egy pocsolya felszínén is láthatunk hullámokat. Hazánk legnagyobb tava, a Balaton sem kivétel. A hullámzás oka pedig nem más, mint a szél.
A folyadékok felszínén (például Balaton) a vízszintes irányú légáramlás (egyszerűbb nevén a szél) képes energiát közölni a vízzel, aminek következtében hipnotikus hullámokkal találkozhatunk. Hogy csak egy apró hullám-fodrot vagy óriáshullámot láthatunk a széltől függ. Számít a szélsebesség, a szél által megérintett vízfelszín kiterjedése, a szélre merőleges irányú vízfelület nagysága, a szélfúvás időtartalma. Persze nem lehet mindenért a légáramlatot okolni, fontos tényező a víz mélysége is.
A tudomány szeretne mindent számszerűen megmérni. A hullám magassága, hosszúsága, iránya és gyakorisága könnyen mérhető paraméterek közé tartoznak. Azonban az egymást követő hullámok nem egyformák. Különböznek magasságukban, hosszukban, hiszen a változó szél játékának vannak kitéve. Ezért az objektív jellemzés reményében úgynevezett szignifikáns hullámmagasságot használnak például a hajózásban. Hosszabb ideig figyelik a vízfelszínt (20 perc vagy akár 12 óra) és feljegyzik a hullámok magasságát. Majd nagyságrend szerint sorba állítják a mért értékeket és három részre osztják. A legnagyobb számadatokkal rendelkező harmadból átlagot képezve megszületik a szignifikáns hullámmagasság.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bárki megnézheti a Balaton hullámainak aktuális méreteit.
Azok, akik tényleg megnézik az adatokat, találkozhatnak egy úgynevezett Beaufort-skálával (teljes nevén Beaufort szélerősség-skála). Ez egy fokozatrendszer, amit a 19. század elején dolgozott ki Francis Beaufort brit hajóskapitány. A szél erőssége és a hullámok magassága közötti összefüggés a hajózás kezdete óta nélkülözhetetlen tudás a tengerészek számára. A skála 0-tól 12-ig terjed. Ma már a szelet objektív módon tudjuk mérni, így a skálát főleg vízi sportokat űzők használják. De alkalmas arra is, hogy a hullámokat szemlélve mi magunk is megbecsüljük a szél sebességét. Például a húsz centiméteres hullámzás 9 km/h-rás szélre enged következtetni. Viszont a méteres hullámok már 25 km/h-rás szélsebességet jelentenek.
A hullámok világa bonyolult. Például bár úgy tűnik, mozog a víz, valójában nem halad semerre. Ha kiválasztanánk egy vízmolekulát, amit nyomon követnénk, egyszerű körmozgást írna le. Gondoljunk csak arra, mikor egy gitár húrt megpendít a zenész, bár a hullám végighalad rajta még is a húr egyik pontja se jut előrébb.
Remélem a kedves olvasó viszont halad előre, és lehetősége lesz személyesen is megtapasztalni a hullámzó vízfelszín kellemes szépségeit egy forró nyári napon!
Földi Péter
Utoljára kommentelt bejegyzések