"Hogyan jelzitek előre az időjárást? A felhőkből? Felnéztek az égre és megállapítjátok, hogy holnap esni fog?"

Ilyesmi kérdésekkel nem egyszer találkoztam már, amikor valaki megtudta, hogy meteorológusnak készülök.

1. ábra: Érkező melegfront rétegfelhőzete (a gomolyfelhők most nem számítanak) - "Igen, néhány órán belül esni fog."

A dolog nem ennyire egyszerű. Megkísérlem röviden, tömören elmagyarázni.

Vannak fizikai törvényszerűségek, amik leírják a légkör állapotát és annak időbeli változását. Pl. hogyan mozog a levegő (szél), hogyan melegszik fel, illetve hűl le (hőmérséklet), hogyan párolog a víz, mik befolyásolják ezek időbeli változását, stb.

Ezeket matematikai egyenletekkel le lehet írni (lásd. HTER és fizikai parametrizációk).

Az egyenleteket pedig be lehet programozni és egy jó erős számítógép elvégzi a számításokat:

2. ábra: Az OMSz szuperszámítógépe (üzemben: 2011. augusztus óta, forrás: origo.hu)

Ha megmondjuk, hogy most mi a helyzet, pl. itt és itt milyen meleg van, merre fúj a szél, stb., akkor a számítógép kiszámolja, hogy pl. holnap itt és itt milyen meleg lesz és merre fog fújni a szél. Ezeket a programokat numerikus időjárás-előrejelző modelleknek nevezzük. A meteorológusok többek között ezek segítségével készítik az előrejelzéseket.

Természetesen a modellek nem tökéletesek, de ez már egy másik téma, amit ebben az írásban nem fejtenék ki bővebben, de itt lehet róla olvasni.

3. ábra: A relatív nedvesség függőleges eloszlásának időbeli menete itt, két modell alapján (A sötétzöld azt jelenti, hogy ott és akkor felhő várható.) (forrás: meteor24.elte.hu)