Akik alaposan tanulmányozzák a Vízügyi Főigazgatóság adatait, észrevehetnek néhány furcsaságot.
Hogyan lehet...
- hogy a vízállás egyidőben Budapesten 729 cm, Vácon 640 cm? (jún. 6. 11 óra)
- hogy Nagybajcsnál a III. fokú védelmi készültség 610 cm, míg Budapesten 800 cm?
- hogy Szentendrén a legkisebb valaha mért vízmagasság -63 cm?
A magyarázat egyszerű:
A vízállás nem a víz mélységét jelenti!
Ennek nem is lenne sok értelme, hiszen a meder változik, így néhány évente új skálát kellene bevezetni. Ez nagyban megnehezítené a szabályozást és az egyes évek közötti összehasonlítást.
Vízmércék a Dunán: ahány mérőpont, annyiféle nulla szint (2010-es adatok, forrás itt)
A Dunán megegyezés szerint a vízmércék 0 pontja az 1834. évi legalacsonyabb vízszintet mutatja. Ebből sok minden következik:
- Kisvíz esetén lehet negatív vízállás!
- A 800 cm-es vízállás nem 8 m mély folyót jelent, hanem annál jóval mélyebbet!*
- A 800 cm-es vízállás nem kétszer olyan mély, mint a 400 cm-es!
- Mivel a meder sokat változott azóta, azonos vízállásnál az egyes vízmércék adatai között jelentős (akár méteres) eltérések is lehetnek!
- Minden vízmércének saját vízállás-rekordjai vannak.
* A Duna mélysége Budapesten egy átlagos évben 3-10 m között ingadozik.
Vízmérce a Vigadónál. A budapesti vízmérce nullpontja 94,97 m a tengerszint felett, ami közel három méterrel alacsonyabb a szentendrei vízmérce nullpontjánál.
Utoljára kommentelt bejegyzések