Rossz közérzet esetén gyakran hivatkozunk időjárási frontokra, változásokra. Azonban valójában tudjuk-e, hogy mik azok az időjárási frontok és hogyan hatnak a szervezetünkre, hangulatunkra?

A front lényegében a hideg és meleg légtömeg határán kialakult határfelület, amelyet egyes meteorológiai paraméterek (pl.: hőmérséklet, légnyomás, szélerősség, légnedvesség) egyidejű, hirtelen megváltozása jellemez. Ezek, azok a hirtelen változások, amelyek megviselik a szervezetet. A frontok különböző módon fejtik ki hatásukat a mindennapi életünkben, sokaknál fejfájást, alvászavarokat, kimerültséget, depressziót okozhatnak.    

A frontokra való érzékenység a vegetatív idegrendszer zavarára vezethető vissza. A vegetatív idegrendszer legfontosabb feladata, hogy szervezetünk belső egyensúlyát biztosítsa, azonban a külső változásokat érzékelve olyan folyamatokat indít be a szervezetben, melyek ezeket ellensúlyozzák. Tehát a vegetatív idegrendszer állapotát - hogy a szervezet hogyan tud megküzdeni a külső környezeti stresszel – meteorológiai paraméterek is meghatározzák. Míg egyesek szervezete jól tűri a külső környezeti változásokat, addig másoké nem tud megküzdeni vele, így az időjárási frontok számos élettani hatást váltanak ki a szervezetükben.

A kutatások szerint a lakosság fele – ezen belül is leginkább a nők – érzékeny a frontok valamelyikére. Általánosságban tehát elmondható, hogy a fiatalabb korosztály - amikor a szervezet még rugalmasabb - könnyebben tudja kivédeni ezeket a külső hatásokat. Kivételt képeznek ez alól a csecsemők, akik nem csak az időjárásra, de mindenre érzékenyebben reagálnak, amíg nem akklimatizálódnak a külső élethez. A kor előrehaladtával növekszik meg a frontérzékenyek száma, így az idősek már érzékenyebben reagálnak az egyes frontok hatásaira. Egyes kutatások kimutatták, hogy a férfiaknál 30 éves kor után, míg a nőknél 40 éves kor után kezdődik el a frontérzékenység.

Melegfront esetén a közeledő melegebb levegő felcsúszik az előtte levő hidegebb levegőre, majd felfele emelkedve folyamatosan hűl. A front közeledtét erős nyomássüllyedés, a hőmérséklet és a páratartalom emelkedése mutatja.  A melegfront érzékenyeknél a tünetek már a front átvonulása előtt akár egy nappal is jelentkezhetnek. Legjellemzőbb az ingerküszöb alászállása és a pszichés extrovertáltság, emellett nyugtalanság, idegesség, szorongás, depresszió érzékelhető, illetve a migrénes panaszok száma is jelentősen megnő. A kezdeti teljesítményfokozódás utáni gyors kimerülés tapasztalható, csökken az összpontosító képesség, amelyhez a reakcióidő megnövekedése társul, ennek következtében ilyenkor igen gyakoriak a közlekedési és üzemi balesetek. A vérnyomás csökkenése, valamint a pulzusszám emelkedése mellett, a melegfront fizikai körülményei kedveznek a kórokozók terjedésének is, ezért ilyenkor gyakoribbá válnak a járványok, fertőző betegségek.  

Hidegfront esetén a meleg levegő felsiklik a hideglevegőre, tehát a hideglevegő egy olyan térséget áraszt el ahol korábban meleg levegő volt. A hidegfrontot a hőmérséklet és a páratartalom csökkenése, valamint a légnyomás emelkedése jellemezi, emellett a nyári időszakban hevesebb időjárási jelenségek (zápor, zivatar, viharos és változó irányú szél) is kísérik. A hidegfront érzékenyeknél a tünetek a front átvonulása után jelentkeznek, ilyenkor a kapcsolat a külvilággal korlátozódik, az érzékszervek aktivitása és a gondolattevékenység csökken, az ingerküszöb nő és introverzió uralkodik el az érzékeny személyen. Jelentkezhet fáradtság, kábultság, ásítási kényszer, bosszús hangulat, eufória, valamint fejfájás és migrén is. Gyakrabban lépnek fel mellkasi fájdalmak, asztmás rohamok, gyomor-, epe- és vesegörcsök. Megfigyelések szerint, a szülések és a koraszülések száma is emelkedik, emellett a szívinfarktus, szívroham gyakoribb előfordulásával hozták kapcsolatba. További tünetek lehetnek a kopásos, ízületi panaszok vagy a reumás fájdalmak, amelyek már 1-2 nappal a hidegfront előtt is jelentkezhetnek Annak eldöntése, hogy ezek az ízületi panaszok a hidegfronthoz, vagy az azt megelőző enyhébb hőmérséklethez kötődik-e, további vizsgálatokat igényel. 

Hogyan védekezhetünk a frontok hatásai ellen?

Erre a kérdésre Fülöp Andrea, az Országos Meteorológiai Szolgálat humán-biometeorológusa elmondta, hogy a védekezésben a legalapvetőbb tényező a kiegyensúlyozott életmód. A frontérzékenyek törekedjenek arra, hogy ne legyenek agyonhajszoltak, kialvatlanok, táplálkozzanak egészségesen, kerüljék a felesleges stresszt, emellett fontos tényező a megelőzésben a rendszeres testmozgás is.

A melegfrontra érzékenyek A-,B2-,C-vitaminnal, káliummal, növényi táplálékkal könnyebben vészelhetik át a fronthatást. A hidegfrontra érzékenyeknek pedig hatásos lehet a sok B1-, D-, E-vitamin illetve a magnézium, de javasolt még a koffein valamint a fehérjében gazdag táplálékok fogyasztása.