Virágba borult a város. Kíváncsi lennék, honnan tudják, hogy eljött az idő? És hogy hat ránk ez az évszak? Gondolatok egy tavaszi séta után.
Hőmérséklet, fénymennyiség, tápanyag, víz. E tényezők alapján a növények belső meteorológusa számol, mérlegel, majd ha megfelelőnek érzi a pillanatot, virágzik. A napokban jártam az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Füvészkertjében. Feltöltődtem színekből és formákból, illatokból. Láttam bátor növényeket, akik szerint a hosszú alvásnak már vége, nekik már csörgött az ébresztőórájuk és kivirultak.
Cseresznyefa virágok az ELTE Füvészkertben
Éppen túl vagyunk a márciusi napéjegyenlőségen, de egyes gyümölcsfák már virágoznak, és büszkén mutatják meg magukat. Szerintük már itt a tavasz! De vigyázat, mert a lét a tét! Ha rosszul számolnak, és jön a fagy, akkor végük lesz. Ez a bátorság, akár vakmerőség, a rövid és intenzív élet pont a szépségük. Ettől még gyönyörűbbek. Ideális körülmények között sem hosszú a látvány, csak rövid ideig lesznek köztünk, sajnos két-három hét múlva már nyomuk sem marad.
Japán cseresznyefa virág (Sakura) az ELTE Füvészkertben
A tavasz különbözőképpen hat az emberekre is. Van, akit feldob és kinyílik tőle, szárnyra kap; és van, akit kifejezetten elfáraszt, illetve úgy érzi: inkább még egy kicsit tovább aludna. Éppen úgy, mint a növényeknél. Van, amelyik már virágzik és szaporodni kezd és van, amelyik még pihen, mondván: hova siessen, hisz később is ráér még. Az ilyen évszakhoz kötött változásokkal a fenológia foglalkozik, ez egy olyan tudományág, amely az időjárás hatásait tanulmányozza a növények és állatok életciklusán. Apropó, azért tudjuk ugye, a növénynek milyen szerve a virág?
Kökörcsin
Készítette és fotók: Holland Katalin
Utoljára kommentelt bejegyzések