Mi van a zsákban?

„Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Mind ismerjük a népi mondást, de vajon tudjuk-e, hogy miért hoz meleget ez a három derék legény?

Miről lehet elbeszélgetni egy vadidegen emberrel, ha semmit sem tudunk róla? Az időjárásról. Ehhez mindenki ért, akárcsak a focihoz vagy az autóvezetéshez.

pixabay.com

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Mindannyian örülünk a napsütésnek, a hosszú, borongós, havas tél után. A szekrény mélyére eltesszük a meleg, bundás csizmákat, a téli kabátokat, helyükre pedig színesebb tavaszi kabátok és cipők kerülnek.

Március 18, 19, 21, Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

Csillagászati értelemben viszont (idén) március 20. a tavasz kezdete, ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ekkor egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka.

Az időjárás, annak változásai, a tapasztalataink, a hatása ránk, kimeríthetetlen beszédtéma, és keresztül kasul átszövi a mindennapjainkat. A meteorológiai előrejelzéseket legalább olyan érdeklődés kíséri, mint a népi megfigyeléseken alapuló jóslatokat, melyeknek azonban nincs mindig tudományosan igazolt alapja.

Egy ilyen, kevéssé igazolható megfigyelés, a tavaszi napéjegyenlőség idején bekövetkező gyorsfelmelegedés.

A történetnek, - miszerint a három férfi, Szent Péter megbízásából elindul, hogy zsákban hozza el a meleget az embereknek, ám az út menti kocsmában elidőznek, és mivel vészesen közeledik március 21, a tavasz első napja (csillagászati értelemben), Mátyást küldi utánuk, hogy rendet téve, lehozzák végre a Földre a meleget, - nincs a meteorológusok által igazolható alapja. Viszont nagy valószínűséggel ilyenkor, vagyis március közepe, vége felé már megérkezik a meleg, ha nem is éppen Sándor, József, Benedek zsákjában.