Hurrikánokra Magyarországon, nem kell számítani.

Meg kell, hogy nyugtassak mindenkit, a rettegett hurrikánoktól Magyarországon, nem kell tartani! A nyár közeledtével hiába vállnak gyakoribbá a villámokat szóró, heves esőzésekbe torkolló és nagy széllökéseket hozó zivatarok, a híradóból „ismert” hurrikánokra továbbra sem számíthatunk Magyarország területén.

Feltehetjük a kérdést: Miért is nem találkozhatunk velük a Kárpát-medence területén? Ennek megértése igen egyszerű, ha a hurrikánok tankönyvbe illő definícióját megismerjük. A hurrikánok olyan, az Egyenlítőtől nem túl távoli, meleg óceáni vízfelszínek fölött kialakuló alacsony légnyomásközpontú képződmények, melyek jól kivehető központi szemmel rendelkeznek.

A definíciót követően több, mint megnyugtató hazán elhelyezkedése a Földön. Ahogyan az Egyenlítőtől, úgy a trópusi meleg vízfelszínektől is távol vagyunk, bár úgy vélem az utóbbihoz elég könnyedén hozzá tudnánk szokni. Az alacsony légnyomásközpont már számunkra is ismert, hiszen gondoljunk csak a frontokat hozó mérsékeltövi ciklonokra, azok is alacsony légnyomásközpontú jelenségek. De nem összekeveredőek! Hiába sorolható a hurrikán és a mérsékeltövi ciklon is az alacsony nyomásközpontú képződmények halmazába, alapvető fizikai különbség van köztük. A bennük végbemenő energia és hőszállítás miatt, a hurrikánokban nincsenek, míg a mérsékeltövi ciklonokban vannak frontok.

A képen, a Tip – tájfun szeme és a jellegzetes spirál felhőkarjai láthatóak. (1979, Csendes – óceán)


 

​​

Forrás: ScientificAmerican.com

Még ha nem is hurrikánokról, de heves zivatarokról és erős széllökésekről kaphatunk figyelmeztetéseket. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Veszélyjelző előrejelzéseire és riasztásaira érdemes különös tekintettel figyelnünk.