Hétfőn kezdődik a párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elsődleges célja az, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 2°C-nál nagyobb mértékű növekedését. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a világ vezető politikusai végre konszenzusra jussanak mind a célkitűzéseket, mind a megvalósítást illetően.
Párizsban már készülnek a hétfőn kezdődő klímacsúcsra
De valóban szükség van a megállapodásra és annak szigorú betartására? Sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás nem probléma, hiszen a melegedés természetes, sőt, csupa pozitívummal jár. Néhány érv, hogy miért van mégis okunk aggódni:
1. Volt már klímaváltozás a múltban is – igen, de az a múlt
Valóban, a földtörténet során már több, nagyobb éghajlatváltozás is lezajlott; gondolhatunk például az 1500–1800-as években bekövetkezett ún. kis jégkorszakra. Azonban az ember megjelenése óta nem volt a mainál jelentősen magasabb a globális átlaghőmérséklet; a globális éghajlatváltozásnak pedig az egyes területeken nagyon különböző hatásai lehetnek. Egyes területek lakhatatlanná, míg mások lakhatóvá válnak majd – mondhatnánk, hogy nincsen gond, az embereknek csupán át kell települniük egyik helyről a másikra. Ma közel 7,4 milliárd ember él a Földön – ennek tudatában könnyű belátni, hogy egy ilyen áttelepülés a gyakorlatban nem lesz egyszerű dolog. Elég, ha a több éve elhúzódó menekültválság idei, európai kicsúcsosodására gondolunk.
2. A kibocsátást ellensúlyozzák a természetes nyelők – igen, csak lassan
A szén-dioxid (amely egy üvegházhatású gáz, így, bár nem kizárólagosan, de hozzájárul a felmelegedéshez) légköri koncentrációja jelentősen megnövekedett az elmúlt években. Tény, hogy a fotoszintézis és az óceán képesek elnyelni a légköri szén-dioxid egy részét, de ilyen gyors ütemű kibocsátást nem tudnak ellensúlyozni. A melegedéssel ráadásul az óceán egyre kevesebb üvegházgázt lesz képes elnyelni.
A légköri széndioxid-koncentráció változása az elmúlt háromszáz évben. A természetes nyelők nem tudják tartani a lépést a rohamosan növekvő kibocsátással.
3. A mezőgazdaságnak kedvez a melegedés - ha van elég víz...
A globális felmelegedés következtében növekszik a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek nagysága – de a növényeknek víz is kell! A jövőre vonatkozó becslések szerint a csapadék eloszlása mind térben, mind időben jelentősen megváltozhat, valamint a melegedés következtében gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az extrém csapadékesemények is. A növényzet számára a csendes, hosszabb ideig tartó esőzés a legelőnyösebb. A félórás, intenzív záporok csak a talaj lehordását, talajeróziót idéznek elő, illetve csökkentik a beszivárgás mértékét is. Továbbá az invazív fajokról sem feledkezhetünk meg: optimális életterük kitolódásával olyan területeken is megjelenhetnek például egyes kártevők, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő.
Az idei aszály 40 milliárdos kárt okozott a kukoricatermésben
4. Kevesebbet kell fűteni – többet kell hűteni!
A felmelegedés miatt a jövőben enyhébb telek várhatóak globálisan, tehát kevesebbet kell majd fűtenünk. Ennek mindenki örül: kevesebb energiát használunk, és nem kell tartanunk a tetemes fűtési számláktól sem. De mi a helyzet nyáron? A globális átlaghőmérséklet a becslések szerint ebben az évszakban is növekedni fog; sőt, az eddigieknél gyakoribb és hosszabb hőhullámok várhatóak. A hőség káros hatást gyakorol az emberi szervezetre – a légkondicionálás pedig szintén nincs ingyen.
5. Az ember úgysem képes befolyásolni az éghajlatot – de sok ember igen
A Föld éghajlata állandóan változik természetes kényszerek miatt; azonban a jelenlegi, gyors ütemű éghajlatváltozáshoz az antropogén tevékenység is egyértelműen hozzájárul. A napjainkban tapasztalható változásokat mindenki megéli: nyáron a forróságtól szenvedünk, télen nem tudunk hógolyózni, egyre többször ázunk bőrig intenzív záporok alkalmával. Ha nem is ért egyet mindenki minden kérdésben, akkor is be kell látnunk, hogy az éghajlat befolyásolja mindennapi életünket. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyéni és anyagi érdekeket félretéve mérsékeljük a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkat (COP21!), és a négy éves választási ciklusnál hosszabb távú alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki.
Utoljára kommentelt bejegyzések