Közismert tény, hogy a Föld vízkészletének mindössze 2%-a édesvíz, ami alkalmas öntözésre, illetve emberi fogyasztásra. Napjainkban a Föld számos országában problémát jelent, hogy a lakosság nem jut elegendő ivóvízhez. Egy ENSZ jelentés szerint a világon 6 emberből 1-nek nem jut tiszta ivóvíz. Ennek oka lehet a szárazság, a szegénység és a környezetszennyezés. Egyes tanulmányok szerint ez a probléma 2025-re már világszerte közel 3 milliárd embert fog érinteni, ezért a jövőben ennek megoldása elkerülhetetlen.

                                   Ivóvízhiánnyal leginkább veszélyeztetett területek
                                                     (Forrás: http://wwf.panda.org)

     A legkézenfekvőbb megoldás a tengervíz sótalanítása lenne, azonban a WWF (Természetvédelmi Világalap) szerinte ez a technológia nagy mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi. Léteznek azonban alternatív megoldások, ezek egyike a ködből történő vízgyűjtés. A Fog Quest (http://www.fogquest.org)  egy kanadai non-profit szervezet, ami a fejlődő országok hegyvidéki területein élőknek segít megfelelő mennyiségű vízhez jutni. Úgynevezett ködgyűjtő eszközöket helyeznek ki, melyek felépítése rendkívül egyszerű: két rúd közé polipropilén és polietilén speciális keverékéből álló 40m2-es hálót feszítenek ki, ami képes megkötni a levegő nedvességét. Amikor pedig a háló szövetein felfogott vízcseppecskék elég nagy cseppekké válnak, akkor belefolynak az erre a célra előkészített tartályokba. Tekintve, hogy 1 köbméternyi köd 0,05-0,5 g folyékony vizet tartalmaz, ezáltal egyetlen háló akár 150-170 liter vizet is képes összegyűjteni naponta.



                                                     Ködgyűjtő eszközök
                                       (Forrás: news.nationalgeographic.com)

     Természetesen nem érdemes ilyen berendezéseket akárhová telepíteni. Amennyiben javasolnak egy területet a Fog Quest-nek, akkor a szervezet szakemberei először megvizsgálják a köd kialakulásának gyakoriságát és sűrűségét. Ezt követően kísérleti gyűjtőket helyeznek el, amik segítségével megállapítható, hogy mennyi vizet lehet összegyűjteni az adott területről.  Megfelelő értékek esetén üzembe helyezik a ködgyűjtőket. Az elmúlt 2 évtizedben többek között Chilében, Haitin, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Peruban, Guatemalában, Namíbiában és Peruban helyeztek el ködgyűjtőket. Az így összegyűjtött vizet nemcsak az ivóvízszükséglet kielégítésére használják, hanem általa tudják öntözni a kerteket és a mezőket, vagyis mezőgazdasági termelésre is fordítják.