"Szervác, Pongrác, Bonifác" e három nevet meghallva kissé aggódnak a növénytermesztők így május elején. Eszükbe jutnak az elmúlt évek emlékei és felteszik a kérdést "Lesz-e idén fagy?"

Mit is jelent valójában a fagyosszentek elnevezés? E kérdésre Vámos Gabriella néprajzkutató ad választ, az alábbi interjúban. Elmondása szerint a fagyosszentek egy praktikus népi megfigyelés; a meleg tavaszi időszakot követő fagyokról.

Általában áprilisban (a korábbinál magasabb hőmérséklet és több napsütés hatására) fejlődésnek indulnak, az elvetett, elültetett növények. Májusban, többnyire Szervác, Pongrác, Bonifác, valamint - ahogyan a néprajzkutató is említi – Zsófia és Orbán napján, előfordul nulla fok alatti hőmérséklet. Azaz a kora hajnalban beáll a fagy, ami komoly károkat tesz, a fejlődésben lévő növényzetben.

Fotó: Klock Katalin

Az elmúlt évek meteorológiai híreit olvasva szembetűnő, hogy sokszor májusban volt egy-egy markáns hidegfont. Bár e hidegfrontok, akár 5 – 10 fokos lehűlést is okoztak, ennek ellenére nem süllyedt 0 fok alá a hőmérséklet és fagykárok sem keletkeztek. A fagyosszentek utoljára 2012-ben eredményeztek jelentős növénytermesztési problémát. Az alábbi videó alapján, 2012 májusában, az ország több területét is érintette a fagy. Zala megyében például, elfagyott a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök nagy része.

Milyen időjárás várható az idei fagyosszentekkor? Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint (bár az elmúlt napokban, az ország pontján is előfordult hajnali fagy) a mától emelkedik a levegő hőmérséklete és következő napokban még az éjszakai, hajnali minimumhőmérsékletek is jóval 0 fok felett alakulnak. Így a növénytermesztéssel foglalkozóknak idén nem kell attól tartani, hogy Pongrác, Szervác vagy Bonifác napján fagy éri a növényeiket.