meteo

Sokak szemében a meteorológia nem jelent mást, mint az időjárás hosszabb távú előrejelzését. Mi szakmabeliek jól tudjuk, hogy ennél sokkal többről van szó.
Kíváncsi voltam, hogyan közelítik meg az alsó tagozatos gyerekek ugyanezt a témát, tudnak-e róla valamit, és ha igen, akkor mi a véleményük!?
A 6-10 éves korosztályt meghallgatva néha meglepő módon egészen tudományos, olykor pedig gyerekesen naív válaszokat kaptam, kedvencem pedig legtöbbször e kettő furcsa kombinációja volt.
Korosztályonként ugyanazokat a kérdéseket tettem fel, és ím itt vannak a legérdekesebb válaszok gyerekszemmel:

1, Tudjátok-e, hogy mit jelent az a szó, hogy meteorológia?

Az első és második osztályosok egy kis segítséggel az időjárás-jós, illetve az időjárás-jósoló válaszokat adták. A harmadik évfolyam zömmel úgy gondolta, hogy a meteorológia maga az időjárás-jelentés.

2, Mit csinál egy meteorológus?

Erre a kérdésre a kedvenc válaszom második osztályban hangzott el, miszerint „ő az, aki az időjárás-jelentésben megvizsgálja a Naprendszer állását”. Többen talán e válasznak köszönhetően, inkább gondoltak a csillagászokra és szerintük mi meteorológusok az időjáráson kívül a csillagokat is vizsgáljuk. De egy fiúcska egyszerűen csak annyit mondott, hogy „ők azok, akik bemondják az időt, hogy ÉNY-on, ÉK-en mi lesz, így ni: Hölgyeim és Uraim! A héten nyári időszak lesz!”. Színészi tehetségének köszönhetően, tovább nem tudta folytatni a műsort a kitörő gyerekkacajtól.
A harmadikosok szerint mi vagyunk azok, akik „kutatnak az időjárás után” és akik „megfejtik, hogy milyen lesz az idő”. De volt olyan is, aki szerint a meteorológus az, aki a híradóban mondja el, hogy mi várható.
A negyedikesek meglepő módon nem csupán a természeti jelenségekkel foglalkozó emberre asszociáltak, hanem földművesnek is néztek bennünket. A válaszokat nem fejtették ki, bár ebben az esetben talán kicsit örülök is neki.

3, Mire gondoltok, ha meghalljátok azt a szót, hogy időjárás?

Első osztályban a kérdés után rögvest felszállt egy sóhaj: „Remélem soha nem lesz tél!”. Ezt követően pedig az általánosabb válaszok után –jó idő, rossz idő, szél, vihar, eső, napsütés- elhangzott a napfogyatkozás, telihold, újhold, félhold, zúzmara, dér, jégvirág az ablakon kifejezés is.
A másodikban is volt egy találó gondolat: „Hmm, időjárás…. tehát sétál az idő: esik az eső, majd süt a nap.” Volt, akinek a meleg, a hideg, az eső, a hó és a nap jutott eszébe, de valaki egyszerűen csak a kíváncsiság szóra gondolt.
Harmadik és negyedik osztályban már közelebb álltak a válaszok a teljes valósághoz, pluszban elhangzott a szivárvány szó és a °C mértékegység is.

4, Szoktatok-e a tv-ben időjárás-jelentést nézni és szerintetek ez miért fontos?

Az elsősök nyilván azért nézik, hogy tudják „lehet-e játszani, vagy nem”. De van, aki azért, hogy tudja le lehet-e aznap nyírni a füvet. Volt, aki ügyesen a viharos időjárást hozta példának, szerinte azért fontosak ezek a tények, hogy „felkészülhessünk a viharos szélre, az ne fújja el a kalapunkat és ne döntsön ki egy fát se”.  Többen pedig az árvizet hozták példának, nagyon lelkesen mesélték, hogy láttak már olyat, mikor homokzsákokkal védték meg a házakat.
A másodikosok már inkább a divattal foglalkoztak. A lányok arra kíváncsiak, hogy mikor tudnak szoknyában elindulni az iskolába és mikor nem ázik el a hajuk. A fiúk ha rossz az idő, akkor értelemszerűen nem vesznek fel rövid nadrágot, de arra is jó ez az egész, hogy tudják mikor mehetnek végre a Balcsira. Egy kislány pedig faarccal közölte velem, hogy bár nézi az időjárás-jelentést, de néha bizony mást mondanak, mint ami van. (Szeretem az őszinte embereket, úgyhogy nagy kedvencem lett a kis pimasz.) :D
Harmadikban a növények és állatkedvelők voltak nagyobb számban jelen, de sokan kiemelték a közlekedést is és volt, aki példának hozta a riasztásokat. A humánusabbak az emberi szervezettel is foglalkoztak. Összesítve szerintük a „cikázó időjárásra fel kell készülni”!

5, Kiknek fontosak ezek az információk?

Az elsősök csak úgy hadarták a különböző válaszokat: kertészeknek, favágóknak és faültetőknek, ácsoknak, kőműveseknek, útépítőknek, házpucolóknak, kéményseprőknek, meg úgy egyszerűen a „nagyoknak, hogy tudják mehetnek-e dolgozni, vagy nem".
Az egyik legjobb és ezáltal kedvenc válaszom második osztályban hangzott el: „a legfontosabb a betegeknek, mert gyenge az immunrendszerük és nem akarnak rosszul lenni”. A negyedikesek tovább bővítették a tárházat a mezőgazdaságban dolgozókkal, a repülőgépekkel és a kamionosokkal.

6, Szeretne valamelyikőtök ezzel foglalkozni nagy korában?

Első osztályban 16-ból 10-en, de indokot nem kaptam.
A második osztályosok 23-ból 5-en. Az 5 pöttömnek pedig nem véletlenül tetszik a dolog: 1, „hogy tudjam előre milyen idő lesz” 2, „hogy mutogathassak a térképen” 3, „hogy én segíthessek másokon” 4, „tetszenek a jelzések és jó lehet ott állni" 5, „jó mondani, hogy ÉNY, NY" (akik nem jöttek volna rá, ez a színészpalánta kisfiú volt).
Harmadikban 18-ból 12-en. Fontos megjegyeznem, hogy ebben a csoportban a nagy létszám talán annak is köszönhető, hogy osztályfőnökük az édesanyám, így a gyerekek már többször láttak és kicsit ismernek is. Ettől függetlenül az indokuk nagyon tetszett, hiszen azért szeretnének ennyien meteorológusok lenni, mert amellett, hogy ők is mindig tisztában lennének azzal, hogy milyen is lesz az idő, segíthetnének másokon és akár baleseteket is megakadályozhatnának.
Negyedikben 15-ből 3 embert nyertem meg magamnak, nekik egyszerűen „csak tetszik” ez a szakma.

Felejthetetlen perceket töltöttem el ezekkel a gyerekekkel és, ha csak egy kicsit is sikerült meghoznom a kedvüket, és kiverni a fejükből, hogy a meteorológusok csak „hazudni” tudnak, akkor úgy gondolom már megérte. :)

A közreműködésért köszönettel tartozom a Bakonyszentlászlói Szent László Általános Iskolának!