Az elmúlt napokban több tornádó is lecsapott Németország területén. A jelenség jelentős károkat okozott, és sajnos emberéleteket is követelt. Ennek kapcsán térünk ki röviden az európai tornádókra, erősségükre, főbb előfordulási területeikre.

A tornádó szó hallatán a legtöbb ember arra a pusztító forgószélre gondol, mely képes akár egész településeket a földdel egyenlővé tenni vagy sokszor több tonnás járműveket a levegőbe emelni. E jelenség kapcsán leggyakrabban az Egyesült Államok juthat az eszünkbe, teljes joggal, hisz Földünkön itt fordulnak elő a legnagyobb számban tornádók, és a legpusztítóbbak is itt alakulnak ki.

Na de mi a helyzet Európában? Kontinensünkön nem számít ilyen gyakori jelenségnek a tornádó. Az esetek többségében lakott területeken kívül csapnak le, kisebb károkat okozva. A forgószelek erőssége sem ér fel az Amerikában gyakran felbukkanó „szörnyekéhez”. Az Európában lecsapó tornádók többsége a Fujita-skála (F-skála) szerinti, F0-F2-es erősségű. Ettől erősebb tornádók ritkábban fordulnak elő.

1. ábra.  A régi F-skála (bal oldalt) és az új EF-skála (jobb oldalt). (Forrás: http://szupercella.hu/ismeret_tornadok1)

2. ábra: Az Európában megfigyelt tornádók és azok Fujita-skála szerinti erőssége. (Forrás: www.essl.org)

 

A legtöbb tornádó Európa nagy síkságjain fordul elő: a Németalföldön, Németország északi és középső területein, Dániában, a Lengyel-alföldön, valamint az adriai partvidéken.

3. ábra. A tornádók számának éves átlaga (területi eloszlásban) Európában, a 2004-2013-as időszakra nézve. (Forrás: http://bogdanantonescu.squarespace.com/blog/2014/9/18/tornadoes-in-europe)