Tegyél a felmelegedés ellen és spórolj!

Tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ennek pedig számos negatív hatása van, mint például a tengerszint emelkedése, aszályok, az ivóvízért folytatott háborúk, csak hogy párat említsek.

Honnan jön a sok üvegházhatású gáz? Például a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből, a nem megújuló energiaforrások használatából.

Az lenne az ideális, ha mindenki megújuló energiaforrást használna. Jó, de kinek van annyi pénze, hogy napelemet vagy esetleg szélerőművet telepítsen a lakótelepi lakásához? (Ha egyáltalán kivitelezhető lenne.)

A megújuló energiaforrások használata
mérsékelné a globális felmelegedést.


Rendben, ha nem tudunk megújulókat használni, akkor mit lehet tenni?

Csökkentsd az energiafelhasználásodat!

- Használj energiatakarékos, pl. LED-es égőket!
- Mindig csak ott égjen a lámpa, ahol szükséges!
- Ha megteheted, asztali számítógép helyett vegyél laptopot (az kevesebbet fogyaszt).
- A radiátor mögé helyezz fel hővisszaverő fóliát!
- Fűts/hűts kevesebbet! Fűtés esetén 1°C-kal alacsonyabb hőmérséklet is sokat számít.
- Ha nem használod a TV-t, számítógépet, vagy más elektromos eszközt, kapcsold ki és áramtalanítsd! (A készülékek készenléti állapotban is fogyasztanak...)
- Ha lehetséges, inkább tömegközlekedést használj. Ha autóval jársz, az lehetőség szerint mindig legyen tele (sokszor lehet látni nagy dugóban, hogy szinte az összes autóban 1-2 ember ül...).

Még számos módja van az energiatakarékosságnak, ez csak egy kis ízelítő volt.

A lényeg: fogyassz kevesebb energiát!

Plusz: A fosszilis energiaforrások végesek, egyszer az olaj is el fog fogyni. Mit fogunk akkor enni? Ezzel kapcsolatos az alábbi film:

0 Tovább

Ne örülj a felmelegedésnek

Hétfőn kezdődik a párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elsődleges célja az, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 2°C-nál nagyobb mértékű növekedését. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a világ vezető politikusai végre konszenzusra jussanak mind a célkitűzéseket, mind a megvalósítást illetően.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

Párizsban már készülnek a hétfőn kezdődő klímacsúcsra

De valóban szükség van a megállapodásra és annak szigorú betartására? Sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás nem probléma, hiszen a melegedés természetes, sőt, csupa pozitívummal jár. Néhány érv, hogy miért van mégis okunk aggódni:

1. Volt már klímaváltozás a múltban is – igen, de az a múlt

Valóban, a földtörténet során már több, nagyobb éghajlatváltozás is lezajlott; gondolhatunk például az 1500–1800-as években bekövetkezett ún. kis jégkorszakra. Azonban az ember megjelenése óta nem volt a mainál jelentősen magasabb a globális átlaghőmérséklet; a globális éghajlatváltozásnak pedig az egyes területeken nagyon különböző hatásai lehetnek. Egyes területek lakhatatlanná, míg mások lakhatóvá válnak majd – mondhatnánk, hogy nincsen gond, az embereknek csupán át kell települniük egyik helyről a másikra. Ma közel 7,4 milliárd ember él a Földön – ennek tudatában könnyű belátni, hogy egy ilyen áttelepülés a gyakorlatban nem lesz egyszerű dolog. Elég, ha a több éve elhúzódó menekültválság idei, európai kicsúcsosodására gondolunk.

2. A kibocsátást ellensúlyozzák a természetes nyelők – igen, csak lassan

A szén-dioxid (amely egy üvegházhatású gáz, így, bár nem kizárólagosan, de hozzájárul a felmelegedéshez) légköri koncentrációja jelentősen megnövekedett az elmúlt években. Tény, hogy a fotoszintézis és az óceán képesek elnyelni a légköri szén-dioxid egy részét, de ilyen gyors ütemű kibocsátást nem tudnak ellensúlyozni. A melegedéssel ráadásul az óceán egyre kevesebb üvegházgázt lesz képes elnyelni.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

A légköri széndioxid-koncentráció változása az elmúlt háromszáz évben. A természetes nyelők nem tudják tartani a lépést a rohamosan növekvő kibocsátással.

3. A mezőgazdaságnak kedvez a melegedés - ha van elég víz...

A globális felmelegedés következtében növekszik a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek nagysága – de a növényeknek víz is kell! A jövőre vonatkozó becslések szerint a csapadék eloszlása mind térben, mind időben jelentősen megváltozhat, valamint a melegedés következtében gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az extrém csapadékesemények is. A növényzet számára a csendes, hosszabb ideig tartó esőzés a legelőnyösebb. A félórás, intenzív záporok csak a talaj lehordását, talajeróziót idéznek elő, illetve csökkentik a beszivárgás mértékét is. Továbbá az invazív fajokról sem feledkezhetünk meg: optimális életterük kitolódásával olyan területeken is megjelenhetnek például egyes kártevők, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

Az idei aszály 40 milliárdos kárt okozott a kukoricatermésben

4. Kevesebbet kell fűteni – többet kell hűteni!

A felmelegedés miatt a jövőben enyhébb telek várhatóak globálisan, tehát kevesebbet kell majd fűtenünk. Ennek mindenki örül: kevesebb energiát használunk, és nem kell tartanunk a tetemes fűtési számláktól sem. De mi a helyzet nyáron? A globális átlaghőmérséklet a becslések szerint ebben az évszakban is növekedni fog; sőt, az eddigieknél gyakoribb és hosszabb hőhullámok várhatóak. A hőség káros hatást gyakorol az emberi szervezetre – a légkondicionálás pedig szintén nincs ingyen.

5. Az ember úgysem képes befolyásolni az éghajlatot – de sok ember igen

A Föld éghajlata állandóan változik természetes kényszerek miatt; azonban a jelenlegi, gyors ütemű éghajlatváltozáshoz az antropogén tevékenység is egyértelműen hozzájárul. A napjainkban tapasztalható változásokat mindenki megéli: nyáron a forróságtól szenvedünk, télen nem tudunk hógolyózni, egyre többször ázunk bőrig intenzív záporok alkalmával. Ha nem is ért egyet mindenki minden kérdésben, akkor is be kell látnunk, hogy az éghajlat befolyásolja mindennapi életünket. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyéni és anyagi érdekeket félretéve mérsékeljük a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkat (COP21!), és a négy éves választási ciklusnál hosszabb távú alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki.

0 Tovább

15 dolog, amit tudnod kell a szmogról

Vasárnap reggel életbe lépett az idei téli szezon első szmogriadója, egyes állomásokon a határérték háromszorosát is meghaladó szállópor-szennyezettséggel. 15 dolog, amit mindenképpen tudnod kell hazánk egyik legtöbb áldozatot követelő környezeti veszélyforrásáról:

Budapest szmogtérképe

Budapest aktuális levegőminősége az Országos Légszenyezettségi Mérőhálózat adatai alapján (térkép: Időkép)

A tények:

  1. Budapest Európa egyik legszennyezettebb levegőjű városa, egy 2013-ban publikált Európai Uniós kutatás szerint a szállópor-szennyezettség szempontjából a vizsgált 25 európai nagyváros közül a második legrosszabb helyet foglaljuk el. Egy budapesti lakos várható élettartama másfél évvel rövidül a szállópor miatt.

  2. Az OECD 2014-ben közzétett becslése szerint Magyarországon évente körülbelül 10 000 ember hal meg a levegőszennyezettség miatt.  Ennek hozzávetőlegesen feléért felelős a közúti közlekedés.

  3. A Fővárosi Önkormányzat által közzétett 2014-es Környezeti Állapotértékelés adatai alapján a szállópor-szennyezettséghez 15-40%-ban járul hozzá a fűtés, 40%-ban a közlekedés, a többi ipari és más forrásokból származik. Az éves átlagban jelentős határon túlról érkező szennyezés szmoghelyzetek idején (éppen a gyenge szél miatt) nem jelentkezik, ilyenkor még nagyobb a helyi források aránya.

  4. Az EU által a szállóporra meghatározott határértékeket csatlakozásunk óta még egy évben sem sikerült betartanunk, emiatt kötelezettségszegési eljárás is folyik ellenünk.

Mivel enyhítheted a szmogot:

  1. Egyszerű: közösségi közlekedés. Hétfőtől gyakrabban járnak a BKK járatai.

  2. Ne fűts fával. A legtöbb háztartásban a fa mellett van gázüzemű fűtés is. A csak fával fűthető házakból meggondolandó lehet néhány napra átköltözni a rokonokhoz - saját érdekből is, hiszen a kéményből kiáramló füst ilyenkor leginkább a ház környékén telepszik meg.

  3. Ha végképp muszáj autóval menni, legalább fogjatok össze, és többen használjatok egy autót - lehetőleg a társaságban elérhető legmodernebb, legkisebb kibocsátású járművet.

  4. Hajts lassan - a gépjárművek kibocsátása erősen függ a sebesség megválasztásától, különösen autópályán. Sok országban a szmogriadó-intézkedések közé tartozik a sebességhatárok csökkentése.

  5. Akármivel is fűtesz, ilyenkor nem nagy áldozat néhány fokkal lejjebb venni a hőmérsékletet

  6. Avarégetésről nyilván szó sem lehet.

Mivel védekezhetsz:

  1. A szállópor ellen az egyszerű szájmaszkok, porszűrők, az autók légszűrői nem védenek - az ezek által kiszűrt porszemcsék az orrban úgyis fennakadnának. A tüdőn keresztül egyenesen a véráramba jutó apró szemcséket csak drága, speciális szűrőkkel lehet semlegesíteni.

  2. Kerüld a szabadban tartózkodást és a fizikai aktivitást, különösen éjszaka. A hajnali futás ilyenkor többet árt, mint amennyit használ.

  3. Szellőztess ritkábban, és lehetőleg a csúcsforgalmon kívüli nappali órákban. 

  4. Ilyenkor különösen fontos az egyéb kockázati tényezők (stressz, dohányzás, folyadékhiány, vitaminhiány stb.) mérséklése, mert ezek felerősíthetik a szmog hatásait. 

  5. Ne egyél a szabadban. Az ételre kiülepedve olyan nagyobb szemcsék is bejuthatnak a szervezetbe, amiket belélegezve az orr kiszűrne.

0 Tovább

Buda mégsem lélegezhet fel

Frissítés: a társadalmi egyeztetésre beérkezett közel 2300 javaslat alapján a BKK végül visszavonta a buszvonalak átszervezéséről készített javaslatainak jelentős részét. A véleményezők döntő többsége továbbra is buszok társaságában szeretné "élvezni" a belső Bartók Béla út kávézóit és a Bem József téri Duna-korzót, még akkor is, ha ezeken az útvonalakon több villamosjárat is fut. Az állandósuló 133-asnak is biztosan jobb helye lesz az amúgy is szűk és túlterhelt, lakóházak között futó Budafoki úton, mint a teljesen kiszolgálatlan Bogdánfy út - Műegyetem rakpart útvonalon. Szerencsére a BKK annyiban a sarkára állt, hogy a belső Bécsi út és a Várkert Bazár előtti szakasz - a véleményezők kérésével ellentétben! - tényleg buszmentes lesz, igaz, utóbbi csak márciustól. Az eredeti tervekhez képest teljesen érthetetlen visszalépés ellenére összességében mégis örülnünk kell, mert ami megvalósul, már az is hatalmas előrelépés lesz a budai közlekedésben. A buszforgalom további csökkentése pedig fokozatosan, a későbbiekben is megoldható lesz, ha az utazóközönség már átszokott a gyorsabb és kényelmesebb villamosok használatára.

Korábbi, az események fényében kissé elhamarkodott írásunk:

Befejezéséhez közeledik a budai fonódó villamoshálózat építése, ami több mint egy éve keseríti meg az ott közlekedők életét. A budaiak azonban nem csak az építkezések végének örülhetnek: a BKK közzétette a jövő év elejétől tervezett új közlekedési rendet, ami alapvetően változtatja meg a budai oldal közlekedését – és a környék levegőminőségét is.

Eltűnnek a buszok

A legfontosabb változás, hogy az új villamosvonalaknak köszönhetően számos útvonalon megszűnik a buszforgalom. A változások legnagyobb nyertese egyértelműen a Batthyány tér, ahol a mostani 17-es, 86-os, 160-as és 260-as járatok eltűnésével várhatóan töredékére csökken a buszvégállomásról származó zaj és bűz, miközben a közlekedési lehetőségek megmaradnak. A Fő utca és a Bem rakpart, valamint a Bartók Béla út belső szakasza is buszmentes övezetté válik – ezt az itt működő számos kávézó és étterem bizonyára kitörő örömmel fogadja.

Tervezett változások a budai buszforgalomban: zölddel a megszűnő útvonalak, kékkel a jelentősen csökkenő forgalmú, pirossal a növekvő forgalmú vagy új buszvonalak.
(Saját, nemhivatalos térkép a bkk.hu adatai alapján)

Javuló levegőminőség

A buszok villamosokkal való kiváltásával nem csak az utazás válik kiszámíthatóbbá és kényelmesebbé, hanem a levegőminőség jelentős javulása is várható. Különösen, hogy az átalakítás után a BKK nyilvánvalóan a legöregebb, legkörnyezetszennyezőbb buszait küldi majd nyugdíjba, amikkel ma még naponta találkozhatunk a budai utcákon. Most jönne igazán jól, ha az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak lenne Óbudán is egy automata állomása, hogy a fonódó villamoshálózat levegőminőségre gyakorolt hatását ne csak alkalmi mérések és számítógépes szimulációk alapján tudjuk majd becsülni.

Jövőre már a zavaró buszforgalom nélkül élvezhetjük 
a nyári estéket a Bartók Béla út kávézóiban

Az autósoknak is vonzó lehet

A BKK nem titkolt célja, hogy a fonódó villamoshálózattal a buszok mellett részben az autókat is kiváltsa. A dugóktól független, kényelmes, kiszámítható villamosok remélhetőleg minél többek számára teszik vonzóvá a közösségi közlekedést, az autók számának csökkenése pedig további javulást hozhat a budai levegő minőségében. Erre is számítva a BKK összességében a korábbinál nagyobb kapacitást kínál az új budai járatokon, és néhány új ráhordó útvonalat is felvesz a hálózatába.

A turisták által is kedvelt Batthyány térről sok évtized
után eltűnnek a csuklós Ikarusok

Azért még a buszokra is szükség lesz

Annak ellenére, hogy a buszok kiváltása mindenhol a jelenlegi kapacitás megtartása vagy bővítése mellett történik meg, egy ilyen jelentős átalakítást nem lehet úgy végrehajtani, hogy mindenki jól járjon. Az új rendszer vesztesének a jelenleg is igen szennyezett Pacsirtamező út tűnik, ahonnan a fő észak-déli közlekedési tengely átkerül a Bécsi útra, a sűrű buszforgalom azonban ennek ellenére is megmarad. Az itt lakók azzal vigasztalódhatnak, hogy a Bécsi útig tartó rövid séta, vagy a Kolosy téri átszállás után már kényelmes, gyors villamosokkal utazhatnak a dugóban araszoló buszok helyett.

A Várkert Bazár előtti köveket sem koptatják többé a buszok

0 Tovább

Most használja ki a jó levegőt

Bizonyára senkinek nem jelent újdonságot, hogy a budapesti levegő minősége nem a legkiválóbb. A tegnapig tartó hőhullámban - szokás szerint - a szállópor (PM10) koncentrációja több fővárosi állomáson meghaladta az egészségügyi határértéket, a vihar azonban alaposan kisöpörte a város levegőjét.

Egy nemrég lezárult uniós kutatás szerint a szállópor-szennyezettség tekintetében vizsgált 25 európai nagyváros közül a második legrosszabb helyet foglaljuk el, jócskán megelőzve olyan metropoliszokat, mint London vagy Párizs. Egyedül a szállópor miatt egy budapesti lakos várható élettartama több mint másfél évvel rövidül. Nem csoda tehát, hogy az uniós levegőminőségi normák rendszeres túllépéséért kötelezettségszegési eljárás is zajlik ellenünk.

A veszélyek ellenére meglepően kevesen számolnak a levegő minőségével, amikor szabadtéri programot terveznek – pedig az ugyanolyan változékony, ráadásul sokkal veszélyesebb, mint az időjárás.  

Vihar után irány az utca

Köztudott, hogy a szeles, csapadékos időjárás hatékonyan tisztítja a levegőt. Azt már kevesebben gondolnák, hogy az erős napsugárzás is hatékonyan segíti a szennyezőanyagok felszínről való felemelkedését. Levegőminőségi szempontból az éjszakai (sötétben történő) kibocsátás “duplán számít”, hiszen a rossz átkeveredés miatt a kibocsátott szennyezőanyagok ilyenkor tartósan a felszín közelében maradnak.

A napsugárzás jelentőségét mutatja, hogy a magas téli légszennyezettség kialakításában a meteorológiai tényezők (hosszú éjszakák és gyenge napsugárzás) legalább akkora hatással bírnak, mint a fűtés. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat állomásainak adatai alapján a fűtéssel terhelt téli nappalokon az átlagos PM10-koncentráció hasonló vagy akár kisebb is, mint fűtésmentes nyári éjszakákon.

PM10 téli éjszakákon, ózon nyári délutánokon

A szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek szempontjából legveszélyesebb szállópor (PM10) koncentrációja a napsugárzást követve jellemzően éjszaka, illetve télen a legmagasabb, míg a déli órákban, illetve nyáron a legalacsonyabb.

Ezzel szemben a nyálkahártya-irritációt, köhögést okozó, a légzést nehezítő nitrogén-oxidok időbeli menetében egyértelműen a gépjárműforgalom hatása, a reggeli és délutáni csúcsforgalom jelenik meg. A legmagasabb koncentrációk a forgalmas utak közelében és a belvárosban figyelhetők meg.

Az immunrendszert gyengítő és a növények leveleit pusztító ózon erős napsugárzás hatására a légkörben keletkezik, így csak a nyári félévben jelent problémát. A kémiai reakciók sajátosságai miatt az ózonkoncentráció nyári délutánokon a külvárosokban és az agglomerációban (!) éri el maximumát.  

 Nitrogén-oxidok, ózon és PM10 koncentrációjának területi és nappal-éjszaka közötti eloszlása.

A külvárosok sincsenek biztonságban

Sokan abban a hamis illúzióban élnek, hogy a belvárosból való kiköltözéssel egyúttal megszabadulnak a rossz levegőtől is. Ez a nitrogén-oxidokra vonatkozóan valóban igaz, a PM10 esetében azonban a helyzet sokkal bonyolultabb, az ózon pedig éppen az agglomerációban okozza a legnagyobb problémát.

Éves átlagban a szállópor-koncentráció nappal a belvárosban, éjszaka viszont egyes külvárosi állomásokon a legmagasabb. A külvárosok szennyezettségének okaiként a belvárosból a szél által kisodort szennyezőanyagok, a gépjárművet használók magasabb aránya, a jelentős teher- és tranzitforgalommal terhelt úthálózat, a fa és szén alapú fűtés, valamint az üzemek és erőművek kibocsátása sorolható fel. Nagyon sok múlik a szélirányon, a helyi fűtési, közlekedési szokásokon és a szennyező források távolságán, egymáshoz viszonylagos közelségben lévő mérőhelyeken is lényeges különbségek alakulhatnak ki a levegő szennyezettségében.

Az ózon csak a nyári félévben jelent problémát, azon belül is a délutánok, esték és a külvárosok a leginkább érintettek. Az ózon elsősorban az agglomeráció problémája, a Budapesttől uralkodó szélirány mentén 80 km-re eső kiskunsági mérőhelyen a sokévi jellemző (medián) ózonkoncentráció közel kétszerese a Széna téren mérhetőnek!

Használjuk ki a hétvégéket és nyári reggeleket

Sportolás során a légzés intenzitása megnő, ezért ezt lenne leginkább szükséges a legjobb levegőminőségű időszakokhoz igazítani. A levegominoseg.hu honlapon és más szolgáltatóknál is folyamatosan elérhetők az aktuális légszennyezettségi adatok. Számos európai (egyébként Budapestnél jobb levegőjű) városban már normálisnak számít, hogy a szabadtéri programokat nem csak a rossz idő, hanem a rossz levegő miatt is elhalasztják, átszervezik. Az adatok és előrejelzések követése mellett jól tesszük, ha a sportolást a (csúcsforgalmon kívüli) nappali órákra, a hűvös és tiszta nyári kora reggelekre, illetve a hétvégékre tervezzük.

A bemutatott adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapjáról, az ábrák Molnár Anna júniusban megvédett szakdolgozatából származnak.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések