Nem ordítanak többé az amerikai meteorológusok

AZ AMERIKAI METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT (NWS) MÁJUS 11-TŐL MÁR NEM CSUPA NAGYBETŰVEL KÜLDI EL FELHASZNÁLÓINAK AZ ELŐREJELZÉSEKET ÉS RIASZTÁSOKAT. IGEN, 2016. MÁJUS 11-TŐL.

A FELHASZNÁLÓK VÉGRE NEM ÉRZIK MAJD ÚGY, HOGY AZ IDŐJÁRÁS-JELENTÉS ÜVÖLTÖZIK VELÜK. PEDIG A HIVATALOS KÖZLEMÉNY SZERINT AZ NWS MÁR A 90-ES ÉVEK ÓTA TÖBBSZÖR JAVASOLTA A NAGYBETŰS RIASZTÁSOK ELTÖRLÉSÉT. HOGY MIÉRT NEM SIKERÜLT? MERT VOLTAK FELHASZNÁLÓK, AKIK MÉG A RÉGI GÉPTÁVÍRÓKON FOGADTÁK AZ ELŐREJELZÉSEKET. EZÉRT MÉG MOST IS MINDENKI A GÉPTÁVÍRÓK FORMÁTUMÁBAN KAPJA A SZÖVEGET. IGEN, AZ INTERNETEN IS.

időjárás-jelentés géptávíró nagybetűs időjárás-jelentés nagybetűs riasztás NWS

A GÉPTÁVÍRÓK MIATT NEM SIKERÜLT MINDMÁIG ÁTÁLLNI A KIS- ÉS NAGYBETŰK HASZNÁLATÁRA 

A kisbetűk használatát az előrejelzések készítéséhez használt AWIPS-2 rendszer (ahol az A az "advanced" szóra utal) egy szoftverfrissítése teszi lehetővé. 

Az NWS meteorológusa szerint a vegyes kis- és nagybetűs előrejelzések olvasása elsőre "szokatlannak tűnhet", de az új rendszer tesztelése során neki sikerült hozzászoknia. Szerencsére azért a nagybetűk ezután sem lesznek betiltva, a meteorológusok továbbra is használhatják őket az igazán fontos mondanivaló kiemelésére.

Természetesen az NWS látványos interaktív térképeken és számos egyéb korszerű felületen is közzéteszi az előrejelzéseit. Ezek mellett még kontrasztosabb a szöveges riasztások múlt századi formátuma.

Legyünk büszkék rá, hogy a mi magyar meteorológusaink már az internet kezdetei óta kis- és nagybetűkkel juttatják el hozzánk a meteorológiai riasztásokat.

0 Tovább

Minden, amit nem akartál hallani az éghajlatváltozásról

Nem könnyű másfél percben összefoglalni az éghajlatváltozással kapcsolatos összes közhelyt, ferdítést és butaságot. Csütörtök este a republikánus elnökjelöltek floridai vitáján Rubio szenátornak sikerült. Legjobb eredetiben meghallgatni:

Összefoglalva a lényeg:

  1. az éghajlat mindig is változott
  2. nem lehet törvénnyel szabályozni az időjárást
  3. India és Kína úgyis szennyezni fog
  4. az éghajlatváltozás elleni küzdelem árt a gazdaságnak
  5. Flordiában azért vannak árvizek, mert egy mocsárra épült
  6. ha megállítjuk a kibocsátást, a tengerszint továbbra is emelkedni fog

A szövegben az a bravúros, hogy mind a hat állítás igaz. Tehát az éghajlatváltozás egy természetes folyamat, és különben is India és Kína tehet róla. Mindenki válassza ki azt a részt, amelyik neki tetszik. Az időjárás és éghajlat összekeverése amúgy is kötelező a hasonló nyilatkozatokban. Szerinte Flordiában azért vannak egyre gyakrabban árvizek, mert egy mocsárra épült - ettől a kijelentéstől vajon népszerűbb lesz a floridaiak körében? A "tengerszint-emelkedés, vagy akármi, ami történik" megjegyzés pedig csak a hab a tortán. Már ez sem biztos?

Minden súlyossága ellenére csak nevetni lehet azon a tényen, hogy az USA-ban 2016-ban az elnökjelöltek az ember okozta éghajlatváltozás létezéséről vitatkoznak. És Rubio szenátor még nem a legradikálisabb álláspontot képviseli.

Pedig pont Amerika az az ország, ahol a világon a legtöbbet tudnak az éghajlatváltozásról. Illetve tudhatnának, ha megkérdeznék az egyébként az ő pénzükből fizetett tudósok bármelyikét. Vagy csak egy egyszerű alaszkai lakost valamelyik gleccser lábánál. 

2 Tovább

Miért lett "sáros" az autóm?

Tehették fel a kérdést sokan akár Budapesten, akár az ország más területén 2016. február 29-én. Hiszen esett az eső, ami általában inkább le szokta mosni a kocsikat. Ezúttal azonban éppen ennek volt köszönhető a szennyeződés.

Sokaknak lett délutánra "párducmintás" az autója Budapesten (a szerző fényképe)

Történt ugyanis, hogy február 27-én egy mediterrán ciklon alakult ki a Földközi-tenger medencéjében. A ciklont igen erős szél jellemezte a térségben, a hidegfrontja pedig messze délre nyúlva a Szahara északi része fölé is elért. Ez az erős széllel együtt homokviharokat idézett elő a térségben, a felkavart homok viszonylag nagy része pedig bekerült a légkör magasabb rétegeibe is. Itt a ciklon hidegfrontja mentén, illetve az előtt a magassági áramlás észak, északkelet felé sodorta a homokfelhőt, át a Földközi-tengeren. A homok a tenger feletti páradús légtömegbe érve aztán elősegítette a felhő- és csapadékképződést. Ehhez mindig szükségesek kisebb szilárd szennyezőanyagok, mint pl. a koromszemcsék, jelen esetben viszont a homok megnövelte a jelen lévő szemcsék számát, így jóval intenzívebbek lehettek ezek a folyamatok.

Mindezt kitűnően szemléleti a február 29-én délután készült látható tartományú műholdkép is. Ezen a Földközi-tenger déli, derült része felett megfigyelhető a légkörben utazó homok, az északabbi részeken pedig már maga a képződő felhőzet is.

A Terra /Modis/ műhold felvétele február 29-én (forrás: NASA)

Ezt a homokot mosta ki a légkörből a ciklon hidegfrontjának csapadéka, mely 29-én hazánkat is elérte. A legtöbb hasonló esetben a por nagy része már azelőtt kimosódik, hogy a csapadék elérné Magyarországot. Ezúttal azonban olyan nagy koncentrációban volt jelen a felhőzetben, hogy szokatlanul nagy mennyiségben lehetett látni, miután megszűnt az eső, és felszáradt a víz.

Ahol még találtunk vízcseppeket délután, megfigyelhettük bennük a sárgás színű homokot.

Homoktartalmú vízcseppek (a szerző fényképe)

Más esetben már csak a lerakódott homok látszott, lépten-nyomon a városban.

Homokos vízcseppek nyoma egy korláton...

... és egy padon (a szerző saját fényképei)

Budapest térségében azonban napközben nem volt sok eső, valamint a korábbi műholdkép tanúsága alapján még volt utánpótlása a homoknak, így feltehetőleg maradt belőle bőven a légkörben is. Ezt megerősíti, hogy a naplemente is az ilyenkor megszokott módon narancssárgás, pasztelles színezetű volt Budapesten.

Napnyugta körüli színek (a szerző saját fényképe)

0 Tovább

Tegyél a felmelegedés ellen és spórolj!

Tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ennek pedig számos negatív hatása van, mint például a tengerszint emelkedése, aszályok, az ivóvízért folytatott háborúk, csak hogy párat említsek.

Honnan jön a sok üvegházhatású gáz? Például a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből, a nem megújuló energiaforrások használatából.

Az lenne az ideális, ha mindenki megújuló energiaforrást használna. Jó, de kinek van annyi pénze, hogy napelemet vagy esetleg szélerőművet telepítsen a lakótelepi lakásához? (Ha egyáltalán kivitelezhető lenne.)

A megújuló energiaforrások használata
mérsékelné a globális felmelegedést.


Rendben, ha nem tudunk megújulókat használni, akkor mit lehet tenni?

Csökkentsd az energiafelhasználásodat!

- Használj energiatakarékos, pl. LED-es égőket!
- Mindig csak ott égjen a lámpa, ahol szükséges!
- Ha megteheted, asztali számítógép helyett vegyél laptopot (az kevesebbet fogyaszt).
- A radiátor mögé helyezz fel hővisszaverő fóliát!
- Fűts/hűts kevesebbet! Fűtés esetén 1°C-kal alacsonyabb hőmérséklet is sokat számít.
- Ha nem használod a TV-t, számítógépet, vagy más elektromos eszközt, kapcsold ki és áramtalanítsd! (A készülékek készenléti állapotban is fogyasztanak...)
- Ha lehetséges, inkább tömegközlekedést használj. Ha autóval jársz, az lehetőség szerint mindig legyen tele (sokszor lehet látni nagy dugóban, hogy szinte az összes autóban 1-2 ember ül...).

Még számos módja van az energiatakarékosságnak, ez csak egy kis ízelítő volt.

A lényeg: fogyassz kevesebb energiát!

Plusz: A fosszilis energiaforrások végesek, egyszer az olaj is el fog fogyni. Mit fogunk akkor enni? Ezzel kapcsolatos az alábbi film:

0 Tovább

Ne örülj a felmelegedésnek

Hétfőn kezdődik a párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elsődleges célja az, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 2°C-nál nagyobb mértékű növekedését. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a világ vezető politikusai végre konszenzusra jussanak mind a célkitűzéseket, mind a megvalósítást illetően.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

Párizsban már készülnek a hétfőn kezdődő klímacsúcsra

De valóban szükség van a megállapodásra és annak szigorú betartására? Sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás nem probléma, hiszen a melegedés természetes, sőt, csupa pozitívummal jár. Néhány érv, hogy miért van mégis okunk aggódni:

1. Volt már klímaváltozás a múltban is – igen, de az a múlt

Valóban, a földtörténet során már több, nagyobb éghajlatváltozás is lezajlott; gondolhatunk például az 1500–1800-as években bekövetkezett ún. kis jégkorszakra. Azonban az ember megjelenése óta nem volt a mainál jelentősen magasabb a globális átlaghőmérséklet; a globális éghajlatváltozásnak pedig az egyes területeken nagyon különböző hatásai lehetnek. Egyes területek lakhatatlanná, míg mások lakhatóvá válnak majd – mondhatnánk, hogy nincsen gond, az embereknek csupán át kell települniük egyik helyről a másikra. Ma közel 7,4 milliárd ember él a Földön – ennek tudatában könnyű belátni, hogy egy ilyen áttelepülés a gyakorlatban nem lesz egyszerű dolog. Elég, ha a több éve elhúzódó menekültválság idei, európai kicsúcsosodására gondolunk.

2. A kibocsátást ellensúlyozzák a természetes nyelők – igen, csak lassan

A szén-dioxid (amely egy üvegházhatású gáz, így, bár nem kizárólagosan, de hozzájárul a felmelegedéshez) légköri koncentrációja jelentősen megnövekedett az elmúlt években. Tény, hogy a fotoszintézis és az óceán képesek elnyelni a légköri szén-dioxid egy részét, de ilyen gyors ütemű kibocsátást nem tudnak ellensúlyozni. A melegedéssel ráadásul az óceán egyre kevesebb üvegházgázt lesz képes elnyelni.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

A légköri széndioxid-koncentráció változása az elmúlt háromszáz évben. A természetes nyelők nem tudják tartani a lépést a rohamosan növekvő kibocsátással.

3. A mezőgazdaságnak kedvez a melegedés - ha van elég víz...

A globális felmelegedés következtében növekszik a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek nagysága – de a növényeknek víz is kell! A jövőre vonatkozó becslések szerint a csapadék eloszlása mind térben, mind időben jelentősen megváltozhat, valamint a melegedés következtében gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az extrém csapadékesemények is. A növényzet számára a csendes, hosszabb ideig tartó esőzés a legelőnyösebb. A félórás, intenzív záporok csak a talaj lehordását, talajeróziót idéznek elő, illetve csökkentik a beszivárgás mértékét is. Továbbá az invazív fajokról sem feledkezhetünk meg: optimális életterük kitolódásával olyan területeken is megjelenhetnek például egyes kártevők, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

Az idei aszály 40 milliárdos kárt okozott a kukoricatermésben

4. Kevesebbet kell fűteni – többet kell hűteni!

A felmelegedés miatt a jövőben enyhébb telek várhatóak globálisan, tehát kevesebbet kell majd fűtenünk. Ennek mindenki örül: kevesebb energiát használunk, és nem kell tartanunk a tetemes fűtési számláktól sem. De mi a helyzet nyáron? A globális átlaghőmérséklet a becslések szerint ebben az évszakban is növekedni fog; sőt, az eddigieknél gyakoribb és hosszabb hőhullámok várhatóak. A hőség káros hatást gyakorol az emberi szervezetre – a légkondicionálás pedig szintén nincs ingyen.

5. Az ember úgysem képes befolyásolni az éghajlatot – de sok ember igen

A Föld éghajlata állandóan változik természetes kényszerek miatt; azonban a jelenlegi, gyors ütemű éghajlatváltozáshoz az antropogén tevékenység is egyértelműen hozzájárul. A napjainkban tapasztalható változásokat mindenki megéli: nyáron a forróságtól szenvedünk, télen nem tudunk hógolyózni, egyre többször ázunk bőrig intenzív záporok alkalmával. Ha nem is ért egyet mindenki minden kérdésben, akkor is be kell látnunk, hogy az éghajlat befolyásolja mindennapi életünket. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyéni és anyagi érdekeket félretéve mérsékeljük a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkat (COP21!), és a négy éves választási ciklusnál hosszabb távú alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések