Mi fán terem a szinoptikus meteorológus?

A szinoptikus meteorológus a szinoptikus állomás lelke, az időjárás-előrejelzések készítésén túl legfőbb feladata az állomás környezetében elhelyezkedő települések, szervezett rendezvények, esetenként speciális felhasználókörök meteorológiai támogatása. Mindezt a nap 24 óráján keresztül!

Nézzük, mi tartozik részletesen a feladatkörébe:

  • az időjárás folyamatos megfigyelése, a mért adatok és szignifikáns időjárási jelenségek kódszerű (ún. SYNOP-távirat) továbbítása a nemzeti meteorológiai szolgálatok megfelelő központjai részére. Az adatok megfelelő ellenőrzés után az időjárás-előrejelző modellekbe kerülnek, így az újabb előrejelzések a megfigyelések segítségével folyamatosan frissülnek, korrigálódnak.
  • a legegyenetlenebb térbeli eloszlással és legnagyobb bizonytalansággal rendelkező meteorológiai elem, a csapadék figyelemmel követése. Ez az időben legfrissebb radarképek segítségével történik.
  • egy-egy hosszabb, derült, napos időszakban sem lehet azonban nyugodt: ekkor jön el az emberi szervezetre is egészségtelenül ható légszennyezettség ideje, amikor is az egyes vegyületek légköri koncentrációját kell figyelnie. Amennyiben a friss mérési eredmények alapján a koncentráció értéke meghaladja az adott szennyezőanyaghoz tartozó kritikus értéket, a médián keresztül a felelős szervezetek és a lakosság mihamarabbi tájékoztatása szükséges.

    A berlini szinoptikus állomás. (Forrás: A szerző fényképe.)

     

    A mérési adatok és megfigyelések továbbítására használt kódszerű távirat. (Forrás: A szerző fényképe.)

 

0 Tovább

A jégeső titkai

Megállíthatatlanul közeledik az év azon időszaka, amikor a munkahelyen megkívánt inget és hosszúnadrágot legszívesebben fürdőruhára váltanánk, és a strandra költöznénk. Igen, a nyári időszakra gondolok, a 30 °C feletti hőmérsékletekkel. Emlékezhetünk még a tavalyi év hőhullám periódusaira. Ezeket kivétel nélkül lehűlés követte, villámokkal, esővel, széllel, melyekhez gyakran társult egy bizonyos jelenség, a jégeső. Vajon mi készteti a dihidrogén-monoxidot arra, hogy ilyen formában jelentkezzen a felszínen a legnagyobb melegek idején? Járjunk hát utána.

Időjárás felhő eső zápor zivatar heves jég jégeső víz cumulonimbus
Záporos csapadékkal megérkezett a nyári zivatar. Vajon jég is lesz benne?(Forrás: A szerző fényképe)

Mi történik a felhőben?

A felhő tulajdonképpen nem más, mint apró vízcseppek, illetve jégszemek halmaza. Ezek kialakulásához különböző folyamatok vezethetnek. A nyári záporok illetve zivatarok mind a feláramlás következtében alakulnak ki (konvektív csapadékformák). Ekkor a felszín közbenjárásával felmelegedő, a környezetüknél magasabb hőmérséklettel rendelkező légtestek függőleges irányú mozgással indulnak a légkörben felfelé, megkeresve azt a réteget, ahol a hőmérsékletük megegyezik a környezeti levegő hőmérsékletével (ezt nevezik kiegyenlítődési szintnek; EL – Equilibrium Level). Emelkedésük során elérnek egy olyan magassági szintet, ahol a bennük található vízgőz állapotváltozása bekövetkezik, és vízcseppek jelennek meg a légtömegben (kondenzációs szint; LCL Lifting Condensation Level). Itt indul meg a felhőképződés, aminek az EL szab határt.

Időjárás felhő eső zápor zivatar heves jég jégeső víz cumulonimbus
Zivatarfelhő, a troposzféra tetején szétterülő, „jégbázisú” felhőtetővel. A meteorológiában a felhő üllőjének (Cb incus) nevezik, jellegzetes alakja miatt (Forrás: szerző fényképe)

Miért pont jégeső?

Napközben a légkör felmelegedése egy lábosban forralt víz analógiájára alulról történik. Ha a felhőzet szempontjából fontos, alsó 1012 km vastagságú légréteget (troposzféra) vizsgáljuk, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a magassággal folyamatosan csökken annak hőmérséklete. Ha ebben elhelyezzük az előbb tárgyalt emelkedő légtestet, akkor beláthatjuk, hogy egy bizonyos magasság felett olyan szintet érhet el, ahol a benne található víz fagyása bekövetkezik.

Hevesebb időjárási esemény => nagyobb jégszemek. Miért?

Egy nyári zivatar hevességét a felhőtető magassága határozza meg. Minél hidegebb a magasabb szinteken húzódó környezeti levegő, annál magasabbra juthat az emelkedő légtest benne, a magasabb hőmérsékletéből fakadó kisebb sűrűsége által (hidrosztatika). Ennek következtében több részecske tud kifagyni benne, majd az emelkedés közben jellemző ütközések által összeolvadni (koaguláció). Egy jégszem egészen addig a pontig képes emelkedni, amíg a rá ható felhajtó erő felett nem győzedelmeskedik a jól ismert F=m*g nehézségi erő, amely a jégszem zuhanását eredményezi. Zuhanás közben ütközések révén tovább gyarapodhat a jégszem, ami földet érve extrém esetben a golflabdánál nagyobb méretet is elérheti.

1 Tovább

Miért nem lehet 7 napnál távolabb előrejelezni?

A tavasz végéhez közeledve az emberek egyre gyakrabban teszik fel a kérdést a meteorológusnak, hogy milyen idő lesz nyáron, mikorra időzítsék nyaralásukat vagy kell-e esőre számítaniuk a nyárra tervezett esküvőjük napján. A válasz ilyenkor jobb esetben valami ehhez hasonló: „Nem tudom!”, „Ezt még nem lehet megmondani!”. Ennek oka nem az, hogy a meteorológus nem ért a szakmájához, éppen ellenkezőleg, tisztában van az időjárás-előrejelzés korlátaival.

Minden prognózis az aktuális légköri állapotból indul ki, amelynek megismeréséhez segítségünkre vannak a különböző mérőműszerek. Ugyanakkor ezek a mérések mindig hibával terheltek, soha nem adják vissza a légkör valós állapotát. E mérési eredmények és korábbi előrejelzések felhasználásával elkészül az úgynevezett analízis, amely vázolja az aktuális időjárási helyzetet, megadja az időjárás-előrejelző modellek számára a kezdeti feltételt. A légkör kaotikus jellege miatt a kezdeti feltételekben jelentkező, a valósághoz képest kis eltérések az idő előrehaladtával az előrejelzések egyre nagyobb mértékű pontatlanságához vezetnek.

időjárás hosszútávú előrejelzés prognózis légkör mérés modell meteorológus kezdeti feltétel káoszelmélet
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán elhelyezett automata meteorológiai állomás (forrás: ELTE)


A továbbiakban a modellek a légköri hidro-termodinamikai egyenletrendszert alkalmazva szimulálják az időjárás várható változásait. Az egyenletek megoldása során egyes esetekben közelítésekkel kell élni, amely tovább rontja a prognózisok pontosságát. Emellett előfordulnak olyan kis skálájú vagy éppen bonyolult folyamatok (pl. konvekció, turbulencia, sugárzás stb.), amelyek esetében korábbi mérések, illetve fizikai összefüggések segítségével megállapított átlagos viselkedést építünk a modellekbe, miközben a valódi állapot ettől mindig eltérő.

A felsoroltak következtében az előrejelzések beválása kb. 7 napos időszakig megfelelő, ugyanakkor e periódus hosszát jelentősen meghatározza az időjárási helyzet (pl. egy anticiklonhoz kapcsolódó hőhullám több nappal a bekövetkezése előtt nagy bizonyossággal prognosztizálható, míg egy mediterrán ciklon okozta időjárás előrejelzése még a képződmény érkezése előtt egy nappal is nagy bizonytalanságokat hordozhat). Tehát ha szabadtéri programot tervezünk, érdemes 1-2 nappal az esemény előtt is tájékozódni a várható időjárásról.

1 Tovább

Gyönyörű tornádó felvétel

2016. május 7-én a Colorado állambeli Wray település közelében készítette ezeket a felvételeket az egyik legaktívabb és legnépszerűbb amerikai viharvadász és felesége, Reed Timmer és Maria Timmer.  A filmezett tornádó egy LP (Low Precipitation) szupercellából alakult ki és a NWS (National Weather Service) információi alapján elérte az EF-2-es erősséget, a becsült maximális szélsebesség benne ~210 km/h (130 MPH) lehetett.  Összesen 25 percig volt megfigyelhető (17:51-18:16) és ezalatt közel 13 km-t tett meg. 

Szerencsére többnyire mezőgazdasági területen haladt keresztül, csak öt házat érintett, de se haláleset, se személyi sérülés nem történt.

Az első felvétel az autóból, kézi kamerával készült. A második viszont a kocsi tetejére szerelt speciális kamerával, ami lehetővé teszi, hogy a videó nézése közben 360°-ban szétnézhessünk (indítás után ajánlott egyből forgatni horizontálisan 180°-ot). Ha pedig valakinek csak fél perce van, akkor a harmadik, time-lapse videón lehet megnézni.  

0 Tovább

Mennyit tudsz Csernobilról?

Hol észlelték először a sugárzást? Mi történt a végzetes kísérletet irányító mérnökkel? Hány áldozattal járt a katasztrófa? 15 kérdés a ma 30 éve történt Csernobilról:Close

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések