Mi van a zsákban?

Mi van a zsákban?

„Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Mind ismerjük a népi mondást, de vajon tudjuk-e, hogy miért hoz meleget ez a három derék legény?

Miről lehet elbeszélgetni egy vadidegen emberrel, ha semmit sem tudunk róla? Az időjárásról. Ehhez mindenki ért, akárcsak a focihoz vagy az autóvezetéshez.

pixabay.com

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Mindannyian örülünk a napsütésnek, a hosszú, borongós, havas tél után. A szekrény mélyére eltesszük a meleg, bundás csizmákat, a téli kabátokat, helyükre pedig színesebb tavaszi kabátok és cipők kerülnek.

Március 18, 19, 21, Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

Csillagászati értelemben viszont (idén) március 20. a tavasz kezdete, ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ekkor egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka.

Az időjárás, annak változásai, a tapasztalataink, a hatása ránk, kimeríthetetlen beszédtéma, és keresztül kasul átszövi a mindennapjainkat. A meteorológiai előrejelzéseket legalább olyan érdeklődés kíséri, mint a népi megfigyeléseken alapuló jóslatokat, melyeknek azonban nincs mindig tudományosan igazolt alapja.

Egy ilyen, kevéssé igazolható megfigyelés, a tavaszi napéjegyenlőség idején bekövetkező gyorsfelmelegedés.

A történetnek, - miszerint a három férfi, Szent Péter megbízásából elindul, hogy zsákban hozza el a meleget az embereknek, ám az út menti kocsmában elidőznek, és mivel vészesen közeledik március 21, a tavasz első napja (csillagászati értelemben), Mátyást küldi utánuk, hogy rendet téve, lehozzák végre a Földre a meleget, - nincs a meteorológusok által igazolható alapja. Viszont nagy valószínűséggel ilyenkor, vagyis március közepe, vége felé már megérkezik a meleg, ha nem is éppen Sándor, József, Benedek zsákjában.

0 Tovább

1985 óta nem volt ilyen hideg a január

Több mint harminc éve nem volt ilyen hideg január Magyarországon, sok helyen több mint harmincéves hidegrekordok dőltek meg. Éjszakánként gyakran -20 fok alá csökkent a hőmérséklet.

 

Az év első hónapja a múlt század elejéig visszanyúló éghajlati adatsorok alapján extrém hideg volt, a tízedik leghidegebb az 1901 és 2017 közötti januárok rangsorában – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Nem csak a január, de az egész évszak hidegebb volt a szokásosnál. Az téli hónapok középhőmérséklete országos átlagban -1,45 fok, ami jelentős negatív anomália az 1981-2010 közötti 0 fok körüli normál értékhez viszonyítva.

A hónap leghidegebb éjszakáján, január 8-án, Tésán -28,1 fokig hűlt le a levegő.

2017 első napjaiban komoly hideghullám alakult ki. Először egy ciklonnak köszönhetően átmenetileg enyhült az idő, viszont sokfelé havazott. Ezt követően derült, anticiklonális és szélcsendes időben nem egy helyen -20 foknál hidegebb volt és a kialakuló hideg légpárna hatására napközben is több helyen fagypont alatt maradt a hőmérséklet.

A január átlaghőmérséklete -5.9 fok volt.

 

A Balaton vízfelszíne január 3-án fagyott be, majd január végén, február elején 32cm-es vastagságot mértek.

Az idei hideg január is bizonyítja, hogy Kárpát-medence térségében az éghajlat változékonyságából adódóan a melegedő tendencia mellett is előfordulhatnak az átlagostól lényegesen eltérő, szélsőséges időjárási viszonyok.

0 Tovább

Vándor időjósok

Az állatok és növények a régmúlt időjósai, amíg ugyanis a számítógépes előrejelzések nem voltak elérhetőek, ők adták az útmutatást az emberiségnek a közelgő időjárásról.

Míg a vihar előtt leheveredő tehenek, vagy alacsonyan szálló fecskék az esős idő közeledtét jelezték, addig a mezei tikszemvirág és a körömvirág szirmaikat zárva tartva szintén irigylésre méltó pontossággal jósolták meg a várható csapadékot. Ausztrália madarai a több éves aszály után is megérzik az eső eljöttét: először a récék, majd a hattyúk érkeznek a leendő vízgyűjtő területekre. De kiváló meteorológus válhatna a rovarokból, pókokból, békákból, halakból is a népi megfigyelések szerint.

gólya madár tavasz időjárás meteorológia
Fotó: pixabay.com

Sok vándormadár hosszú utat tesz meg úgy, hogy kihasználja a kéményként viselkedő termik képződményeket, amik a nappal felmelegedett talajról emelkedésnek induló levegő örvénylésével keletkeznek. Spirálszerűen vitorláznak felfelé ezekben, amíg el nem érik a megfelelő magasságot ahhoz, hogy sok száz méteren keresztül szárnycsapás nélkül képesek legyenek meglovagolni a légáramlatokat. Ez így folytatódik, amíg a lendület végén a madár talál egy másik termiket az újabb felemelkedéshez.

Ezeket a képződményeket infrahangos morajlás kíséri, mely a madarak számára 3 km távolságból is jól érzékelhető. Ilyen hangot hallatnak a tenger hullámai, a hegyláncok menti szél, vagy a sivatagban megmozgatott homokdűnék is, biztosítva vándorainknak, hogy betájolják pontos helyzetüket. 

Meteorológiai tudásukat olyan útvonal kidolgozására használják, amelyen a számukra kedvező szeleknek hasznát tudják venni. A mostanában érkező fehér gólyák útjuk során pihenőjüket a kedvezőtlen szelek idejére időzítik, amikor azonban hátszelet kapnak, újra nekiindulnak. A poszáták Északról Dél-Amerikába eleinte a keleti szelekkel utaznak, mely a veszélyes Bermuda-háromszög területére sodorná őket, de tudják, hogy a passzát szelek ennél hamarabb visszairányítják őket a Karib-tengeren át a biztonságos szárazföld fölé.

Érdekesség, hogy látásuk is igazodott a tájékozódáshoz, szemeik bizonyos fotopigmentjeit a mágneses mezők befolyásolják, így iránytű pontossággal képesek érzékelni a Föld mágneses terét. A légáramlatok mozgását pedig másodlagos módosult tollaik segítségével érzékelik. Ilyen képességek birtokában könnyen el tudják dönteni, merre induljanak útnak. A vándormadarak olyan érzékenyek a nyomásváltozásra, ezáltal a magasságra, hogy képesek húsz méter szűk légifolyosón belül közlekedni akkor is, mikor az időjárásból adódóan nem látnak semmit a tájból. Ez a hasznos légnyomásmérő érzékük segíti őket az időjárás előrejelzésben is. Tavasszal csak akkor indulnak útnak északról, ha a hőmérséklet emelkedik, a légnyomás esik, és déli szél fúj. Ősszel pedig ettől ellenkezően, megérzik a hideg közeledtét is.
gólya madár tavasz időjárás meteorológia
Fotó: pixabay.com

Az egybefüggő leghosszabb utat a sarlós fecske teszi meg: évi 400000 km-ével elérhetné a Holdat, 1000 km-t tesz meg naponta, az egész évet a levegőben tölti, aludni se száll le, csak a szaporodás idejére landol. A fakókeselyű tartja a magassági rekordot, híres egyede 12 km magasan ütközött egy repülőgéppel. Amit pedig nem szabad említés nélkül hagyni, hogy Tóbiás, a fekete, és Báró, a fehér magyar gólyák ismét meghozták országunkba a tavaszt!

gólya madár tavasz időjárás meteorológia
Fotó: pixabay.com

1 Tovább

Túléltem Izlandot

„I survived Iceland”, olvashatjuk a hűtőmágneseken, amiket az összes helyi szuvenírboltban megtalálunk Izlandon. A vicces kis szöveg sok mindenre utal, olyan extrémebb helyeken, mint jégbarlangok, lávabarlangok, bármi megtörténhet, de egy szimpla vízesés meglátogatása is veszélyes lehet, például a Seljalandsfoss vízesés mögé besétálva egy rossz mozdulat a nyirkos, csúszós talajon, és máris begipszelt végtaggal szállhatunk fel a hazatartó járatunkra. Azonban nem hagyhatjuk ki innen az izlandi szeszélyes időjárást sem, ami az utóbbi pár napban eléggé megnehezíti a helyiek és oda látogató turisták életét. De nézzük, mi is történik az északi országban…

Izland időjárás ciklon hó tél
Seljalandsfoss

Pár héttel ezelőtt, február 12-én, a sziget keleti partján mért 19 fokos hőmérséklet sokkolta a helyieket, ilyen magas érték nyáron sem gyakori. A napokban pedig egy erős ciklon miatt figyeli mindenki az időjárásról szóló híreket.

Az Izlandi Meteorológiai Szolgálat február 23-án már kiadta másnapra a riasztást. Orkán erejű szélre (90-110 km/h), rossz időjárási és útviszonyokra figyelmeztették a lakosságot és a turistákat.

A pénteki nap folyamán több intézkedést is hoztak a helyi hatóságok. A szervezett túrák egyáltalán nem indultak. Utakat zártak le, lavinaveszélyre figyelmeztettek a déli parton. Az orkán erejű szél miatt felhívták a szülők figyelmét, hogy az iskolában tartózkodó gyermekeikért maguk menjenek el, ne engedjék egyedül elindulni őket. A szél a délutáni órákban tetőzött, ekkor a fővárosban 110 km/h-s széllökések voltak, de a déli part mentén 150 km/h-s lökések is előfordultak. Ilyen erősségű szél pedig már nagyon könnyen fellöki az embert, vagy épp nem engedi ki/beszállni az autójából:

25-én, szombaton a sziget nagy részén átmenetileg fellélegezhettek az emberek, végre volt egy kis idő összeszedni a kint hagyott kerti bútorokat. Bár ezen a napon is 60-70 km/h-s széllökések fújtak, a helyieknek ez már nem számít ritkaságnak. Délután viszont újabb jó hírrel jelentkezett a meteorológiai szolgálat. Nagy mennyiségű hóra figyelmeztettek a fővárosban és a déli part mentén. Ezen a télen néhány alkalommal esett nagyobb hó Reykjavíkban, de legtöbbször 2-3 napon belül elmosta az eső vagy jött egy melegebb légtömeg, és elolvadt. Kérdezgették is januárban a turisták: Hol a hó?

Február 26-án a hajnali órákban annyi hó esett, hogy egy darabig biztos senki nem teszi fel a fenti kérdést. Az éjszaka folyamán 51 cm-re nőtt a hóvastagság Reykjavíkban. Megdőlt az 1952-es rekord, ebben az évben 48 cm vastag volt a hótakaró ezen a napon.

Reggel a rendőrség arra kérte a lakosságot, hogy aki teheti, maradjon otthon. Az utak nagy része járhatatlan volt. A buszok, nemzetközi repülőjáratok is késtek. A hó eltakarítása eltart egy darabig, főleg, ha előbb a hókotrót is ki kell szabadítani:

Egy-két autó még másnap is a hó fogságában:

Izland időjárás ciklon hó tél

Izland időjárás ciklon hó tél

Aki tehát a napokban Izlandon tartózkodott, vagy még jelenleg is ott van és túlélte ezt a szélsőséges izlandi időjárást, nyugodt szívvel megveheti a „Túléltem Izlandot” feliratú hűtőmágnest. 

0 Tovább

400

Az nem lehet. Addig úgyis kitalálnak valamit. Meg a természet amúgy is kiegyensúlyozza.

Ezeket mondták a bűvös 400-as számról úgy harminc éve, a történelmi világcsúcsnak számító 350 ppm-es szén-dioxid koncentráció felé közeledve. A XXI. századra esetleg várható 400 apokaliptikus víziónak számított. Olyan dolognak, amit úgysem enged megtörténni a természet. Vagy a tudomány. Vagy valaki.

CO2 szén-dioxid éghajlatváltozás klímaváltozás globális felmelegedés

Hát itt vagyunk. Most először szeptemberben sem ment 400 ppm alá a szén-dioxid koncentrációja a referenciának számító hawaii mérőállomáson. Mivel a növények most kezdik hullatni a leveleiket, ez az érték idén már nem is fog 400 alá süllyedni. És ha idén nem, jövőre még kevésbé. Emberi léptékkel mérve: soha többé.

Az érzelgősebbek belegondolhatnak abba, hogy már a levegő is más, mint nagyszüleink idejében. Hogy mióta ember él a Földön, ilyen még nem volt. Hogy míg az emberi történelem nagy része Arisztotelésztől Ferenc Józsefig 300 ppm alatt zajlott, a mai gyerekek már egy megváltoztathatatlanul 400 ppm feletti világba születnek. 

A racionálisabbak persze tudják, hogy a 400 is csak egy szám. Hasonló szám, mint a tavalyi 398, vagy a jövő évi 402. Cinikusan még azt is hozzátehetik: lesz ez még 500 is. A mostani trendek szerint harminc éven belül. Gyerekeink pedig a 600-at, 700-at is megélhetik.

De az úgysem lehet. Addig biztosan kitalálnak valamit.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések