Mélyben a múlt rejtelmei

A debreceni kutatók a Kárpát-medence mélyén fellelhető lenyomatokat vizsgálnak, melyek mesélnek a jelenkori és múltbeli klíma változásáról. A mélyrétegekben lévő vizek kormeghatározása és elemzése során feltárhatók több ezer éves lenyomatok, melyek őrzik az akkori klíma sajátosságait és mentesek az ember által kibocsátott szennyeződésektől. Az Magyar Tudományos Akadémia IKER kutatócsoportja a régióban egyedülálló módszerekkel, berendezésekkel vizsgálja a kőzeteket, a légkört, talajt, felszínalatti vizeket, valamint a barlangokban fellelhető cseppköveket.

Kutatók a Baradla barlang mélyén (fotó: Hajnal Andor)

A cseppkövek korának meghatározásához urán-tórium kormeghatározási módszert használják fel. Ezekből kinyert információk segítenek megérteni a klímaváltozás lehetséges okait. Rekonstruálják a múltbéli klíma hőmérsékleti és csapadékviszonyait.

A barlang cseppkőmennyezete (fotó: Hajnal Andor)
 
A vizsgált állócseppkő stabil-izotóp arányának a változása a növekedési tengely mentén (a szerző saját eredménye)

A múlt lenyomatai közül az Arizonából származó többezer éves fa-évgyűrű mintákat a debreceni intézményben vizsgálják. Az évgyűrűk 7000 évvel ezelőtti szokatlan naptevékenység nyomait őrzik. Az erős kozmikus sugárzás miatt nagy mennyiség halmozódik fel a radioaktív szén-14 izotópból, majd igen rövid idő alatt gázzá oxidálódik, és a többi szén-dioxid molekulával keveredve részt vesz a szén körforgásában. A légköri szén-dioxid fotoszintézissel beépül a növényekbe, így a bioszféra szenében is jelen van ez a radiokarbon. Az élőlények biológiai szenének fajlagos radioaktivitása folyamatosan követi a légkör szén fajlagos radiokarbon aktivitását.

Az évgyűrűk mintázása

A légkör fajlagos radiokarbon aktivitása csak rövid időszakokon belül mondható állandónak. A kozmikus sugárzás intenzitása jelentős változékonyságot mutat a napfolttevékenység, illetve a Föld mágneses terének változásával. Tehát a radiokarbon a fák évgyűrűiben felhalmozódik és segít megbízhatóan egyes események történési idejének a megállapításához. Az erős napviharok nagyobb kozmikus sugárzásnak teszik ki a Földet, melynek következményeként jelentősebb mennyiségű radiokarbon jut be a légkörbe. Ezek az események elkülöníthető nyomokat okoznak az akkoriban növő fák radiokarbon koncentrációjában. Az egyes évgyűrűk kora pontosan meghatározható, mivel minden évgyűrű növekedési éve tudott.

A mintázott fák évgyűrűi

A radiokarbon kormeghatározás során nem hagyható figyelmen kívül az emberi tényező. A jelenkori légkör radiokarbon koncentrációját jelentősen befolyásolta az ipari forradalom és a nukleáris fegyverkisérletek. A 20 század közepére néhány évre a légkör radiokarbon koncentrációja globális léptékben megduplázódott. Ezt a csúcsot atombomba csúcsnak nevezik, melyet az 1961-es év markánsan jelez. A nemzetközi atomcsend egyezményt követően jelentősen csökkent az antropogén forrásokból származó radiokarbon koncentráció, így a regionális szinten alig kimutatható hatásával lehet számolni, de mindenképpen figyelembe kell venni a fiatal minták kormeghatározásnál.

Az atombomba-csúcs egy 1945-ben ültetett és 1980-ban kivágott fa évgyűrűiben

1 Tovább

indul a Balatoni Viharjelzés 

Az elmúlt évekhez hasonlóan áprilistól ismét működik a viharjelzés a Balatonon. A balatoni viharjelző szolgálat október végéig 47 fényjelzővel tájékoztatja a fürdőzőket és hajósokat az időjárási veszélyekről.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2005 óta meghosszabbított időtartamban április 1-től október 31-ig viharjelző szolgálatot működtet, melynek központja a Siófoki Viharjelző Obszervatórium. A szolgálatot az elő és utószezonban 12 órás váltással az Obszervatóriumból, éjszaka a budapesti központból látják el. A főszezonban éjjel-nappal Siófokról üzemeltetik a viharjelzést.

A Balatonra a hegyekből hirtelen lecsapó viharok mindig is megkeserítették a parti települések lakóinak életét. A szél által felkorbácsolt víz méteres hullámai gyakran veszélyt jelentettek az ott lakókra, fürdőzőkre, halászokra.

viharjelzés balaton meteorológia vihar
Fotó: Szekeres Levente

Statisztikai adatok alapján évről-évre egyre több hazai és külföldi turista keresi fel Magyarország egyik legnagyobb üdülőkörzetét: horgászok, üdülésre vágyók, valamint a különböző vízi sportok szerelmesei. A megnövekedett vendégszám miatt - hogy a vízi tragédiák megelőzhetőek legyenek - a múlt évszázadban vihar-előrejelzés és biztonságos viharjelzés kiépítésére került sor. Az ezredforduló óta villanócsöves fényjelző rendszer tájékoztatja az üdülőket a vihar közeledtéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a fényjelző rendszert az EU normáknak megfelelően állították be: elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a fényjelző 45-öt villan percenként, ebben az esetben úszni, csónakázni csak a parttól számított 500 m-en belül engedélyezett. Másodfokú viharjelzés esetén a fényjelző percenként már 90-en villanással jelzi a vihar közeledtét, mely egyben megtiltja a vízben tartózkodást.

viharjelzés balaton meteorológia vihar
Fotó: Szekeres Levente

Az évek folyamán bővült a viharok előrejelzéséhez közvetlenül felhasználható információk köre. Fejlődtek az időjárás-előrejelző modellek, továbbá a SAFIR villám lokalizációs rendszer által nyújtott adatok révén lehetővé vált a felhőn belüli villámok nagy távolságról történő megfigyelése és azok pontos helymeghatározása is. A tó partján Balatongyörökön és Siófokon  felhőkamerát is telepítettek, melyek folyamatosan frissülő égképei az aktuális időjárási helyzetről tájékoztatják a nagyközönséget.

viharjelzés balaton meteorológia vihar
Fotó: Szabó Amanda Imola

0 Tovább

Tavaszi virágok: nyílni vagy nem nyílni?

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsinVirágba borult a város. Kíváncsi lennék, honnan tudják, hogy eljött az idő? És hogy hat ránk ez az évszak? Gondolatok egy tavaszi séta után.

Hőmérséklet, fénymennyiség, tápanyag, víz. E tényezők alapján a növények belső meteorológusa számol, mérlegel, majd ha megfelelőnek érzi a pillanatot, virágzik. A napokban jártam az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Füvészkertjében. Feltöltődtem színekből és formákból, illatokból. Láttam bátor növényeket, akik szerint a hosszú alvásnak már vége, nekik már csörgött az ébresztőórájuk és kivirultak.

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsin

Cseresznyefa virágok az ELTE Füvészkertben

Éppen túl vagyunk a márciusi napéjegyenlőségen, de egyes gyümölcsfák már virágoznak, és büszkén mutatják meg magukat. Szerintük már itt a tavasz! De vigyázat, mert a lét a tét! Ha rosszul számolnak, és jön a fagy, akkor végük lesz. Ez a bátorság, akár vakmerőség, a rövid és intenzív élet pont a szépségük. Ettől még gyönyörűbbek. Ideális körülmények között sem hosszú a látvány, csak rövid ideig lesznek köztünk, sajnos két-három hét múlva már nyomuk sem marad.

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsinTavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsin

Japán cseresznyefa virág (Sakura) az ELTE Füvészkertben

A tavasz különbözőképpen hat az emberekre is. Van, akit feldob és kinyílik tőle, szárnyra kap; és van, akit kifejezetten elfáraszt, illetve úgy érzi: inkább még egy kicsit tovább aludna. Éppen úgy, mint a növényeknél. Van, amelyik már virágzik és szaporodni kezd és van, amelyik még pihen, mondván: hova siessen, hisz később is ráér még. Az ilyen évszakhoz kötött változásokkal a fenológia foglalkozik, ez egy olyan tudományág, amely az időjárás hatásait tanulmányozza a növények és állatok életciklusán. Apropó, azért tudjuk ugye, a növénynek milyen szerve a virág?

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsin

Kökörcsin

Készítette és fotók: Holland Katalin

0 Tovább

Mi van a zsákban?

Mi van a zsákban?

„Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” Mind ismerjük a népi mondást, de vajon tudjuk-e, hogy miért hoz meleget ez a három derék legény?

Miről lehet elbeszélgetni egy vadidegen emberrel, ha semmit sem tudunk róla? Az időjárásról. Ehhez mindenki ért, akárcsak a focihoz vagy az autóvezetéshez.

pixabay.com

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Mindannyian örülünk a napsütésnek, a hosszú, borongós, havas tél után. A szekrény mélyére eltesszük a meleg, bundás csizmákat, a téli kabátokat, helyükre pedig színesebb tavaszi kabátok és cipők kerülnek.

Március 18, 19, 21, Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.”

Csillagászati értelemben viszont (idén) március 20. a tavasz kezdete, ez a tavaszi napéjegyenlőség napja, amikor a Nap az egyenlítő felett delel. Ekkor egyenlő hosszú a nappal és az éjszaka.

Az időjárás, annak változásai, a tapasztalataink, a hatása ránk, kimeríthetetlen beszédtéma, és keresztül kasul átszövi a mindennapjainkat. A meteorológiai előrejelzéseket legalább olyan érdeklődés kíséri, mint a népi megfigyeléseken alapuló jóslatokat, melyeknek azonban nincs mindig tudományosan igazolt alapja.

Egy ilyen, kevéssé igazolható megfigyelés, a tavaszi napéjegyenlőség idején bekövetkező gyorsfelmelegedés.

A történetnek, - miszerint a három férfi, Szent Péter megbízásából elindul, hogy zsákban hozza el a meleget az embereknek, ám az út menti kocsmában elidőznek, és mivel vészesen közeledik március 21, a tavasz első napja (csillagászati értelemben), Mátyást küldi utánuk, hogy rendet téve, lehozzák végre a Földre a meleget, - nincs a meteorológusok által igazolható alapja. Viszont nagy valószínűséggel ilyenkor, vagyis március közepe, vége felé már megérkezik a meleg, ha nem is éppen Sándor, József, Benedek zsákjában.

0 Tovább

1985 óta nem volt ilyen hideg a január

Több mint harminc éve nem volt ilyen hideg január Magyarországon, sok helyen több mint harmincéves hidegrekordok dőltek meg. Éjszakánként gyakran -20 fok alá csökkent a hőmérséklet.

 

Az év első hónapja a múlt század elejéig visszanyúló éghajlati adatsorok alapján extrém hideg volt, a tízedik leghidegebb az 1901 és 2017 közötti januárok rangsorában – írja az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Nem csak a január, de az egész évszak hidegebb volt a szokásosnál. Az téli hónapok középhőmérséklete országos átlagban -1,45 fok, ami jelentős negatív anomália az 1981-2010 közötti 0 fok körüli normál értékhez viszonyítva.

A hónap leghidegebb éjszakáján, január 8-án, Tésán -28,1 fokig hűlt le a levegő.

2017 első napjaiban komoly hideghullám alakult ki. Először egy ciklonnak köszönhetően átmenetileg enyhült az idő, viszont sokfelé havazott. Ezt követően derült, anticiklonális és szélcsendes időben nem egy helyen -20 foknál hidegebb volt és a kialakuló hideg légpárna hatására napközben is több helyen fagypont alatt maradt a hőmérséklet.

A január átlaghőmérséklete -5.9 fok volt.

 

A Balaton vízfelszíne január 3-án fagyott be, majd január végén, február elején 32cm-es vastagságot mértek.

Az idei hideg január is bizonyítja, hogy Kárpát-medence térségében az éghajlat változékonyságából adódóan a melegedő tendencia mellett is előfordulhatnak az átlagostól lényegesen eltérő, szélsőséges időjárási viszonyok.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések