Időjárás-módosítás

Csak egy újabb összeesküvés elmélet vagy valójában létező jelenség? 

Az első időjárás-módosítás 1964-ben hajtotta végre Vincent Schaefer aki repülőgépével egy középmagas rétegfelhőbe hajtott és itt lehűtött CO2 (szárazjég) részecskéket szórt ki. Ezen terület alatt megindult a havazás, míg más közeli helyeken nem észleltek változást az időjárásban. Az ezt követő években számos országban komolyan elkezdtek foglalkozni az időjárás-módosítással. A beavatkozások a különböző légköri folyamatokba nem minden esetben valósíthatóak meg pl. a villámok megszűntetése, a trópusi ciklonok intenzitásának csökkentése, ezzel ellenkezőleg sikkerrel kecsegtettek pl. a csapadék képződést befolyásoló és a jégeső elhárítására tett kísérletek. Napjainkban számos országban foglalkoznak időjárás-módosítási formákkal.Hazánkban a jégesőelhárításra jött létre a  NEFELA Egyesülés. Különböző módon lehet módosítani az időjárást, a következőkben ismertetnék néhány népszerű eljárást.

Csapadékkeltés: célja a felhőben található víz minél nagyobb arányban történő kinyerése úgy, hogy az jótékony eső formájában el is érje a talajt. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kellő vízgőztartalmú, felhőbe mesterséges úton jégképző magvakat jutattnak és elegendő jégkristály-képződés esetén megindul a csapadékképződés. 

Csapadékoszlatás: úgy érik el, hogy a felhőbe olyan anyagot juttatnak, amitől sok kicsi csepp alakul ki, és amik kis méretüknél fogva nem hullnak ki a felhőből. A szárazság elérésének másik módja, hogy ha a felhőt még azelőtt „kifacsarják” mielőtt elérné azt a területet, ahova nem  szeretnének csapadékot. Ezt a módszert alkalmazták 2008-ban a Pekingi Nyári Olimpia idején, a nyitó és záróünnepséget fedetlen stadionba rendezték ezért szerették elkerülni a csapadékot.

Ködoszlatás: A ködoszlatást nagy területeken alkalmazzák, ennek lényege, hogy a talajt borító ködtakaróra felülről jégképző magvakat juttatnak, ekkor a kialakuló jégkristályok magukhoz szippantják a ködöt alkotó vízcseppeket és hó formájában a talajra hullnak.

Fagyelhárítás: a mezőgazdaságban főként a tavaszi fagyok elkerülése miatt van erre a módszerre szükség. A fagyoknak két fő fajtája ismert. Az elsőt a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő okozza ez ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A második a kisugárzási fagy ellen viszont többféle módszert ismerünk.Több módszerrel tudunk védekezni az egyik a „füstölős módszer”, amiben a talaj fölött összefüggő füstréteget képeznek. Ez a réteg elnyeli és visszasugározza a felszínről kiindult hősugarakat, ezzel megakadályozva a fagyást. A másik lehetőség a vízpermetezős eljárás, ahol a víz nagy fagyáshőjét használják ki, így a fagyás elhúzódó folyamatában a növények hőmérséklete nem süllyed 0 °C alá,ezzel gátolva a fagyást. 

0 Tovább

A napfény íze

Mindenki ismeri a mondást: harapni lehet a friss levegőt. És valóban van, hogy lehet. A fűszerek sem maradhatnak ki: egy kis kén-dioxid, egy csipet azbeszt, egy leheletnyi szén-monoxid. Így készül a habcsók szmogból.

Mivel a tojáshab felverése során csapdába esik a levegő, ezzel a technikával „begyűjthető” a légszennyezettség. Az amerikai Center for Genomic Gastronomy Szmog Kóstoló projektje 2011-ben azzal a céllal indult, hogy a szennyezett levegővel elkészített habcsókokat olyan politikusokkal, cégtulajdonosokkal, felelős (és felelőtlen) döntéshozókkal kóstoltassák meg, akiknek lépéseket kellene tenniük a levegőminőség javítása érdekében.

A szervezők akkora port kavartak abszurdnak tűnő ötletükkel, hogy azóta is tartanak kóstolókat. 2015-ben kezdődött az együttműködés az Edible Geography blog szerzőjével, Nicola Twilley-vel, aki a Kaliforniai Egyetem kutatóival karöltve összeállította a nagyobb városok szmog receptjét. Mini szmog kamrákat hoztak létre, amelyekben mesterségesen elő lehet állítani távoli helyek szennyezett levegőjét, s így utazás nélkül elkészíthetik az adott területre jellemző egyedi zamatú desszerteket. A tojáshab legnagyobb része, 90%-a levegő, így a különböző városok levegőjével ízesített falatkák eltérő aromájúak lesznek.

A szmog habcsókok mindig nagy hatást gyakorolnak a közönségre. Környezetünk egyik láthatatlan összetevője válik ezzel a módszerrel láthatóvá, kézzel foghatóvá. Természetesen nem kell attól tartani, hogy mérgezőek lennének ezek az édességek: nap mint nap ugyanazt a levegőt szívják az emberek, amiből a bemutatókon csak egy-egy falatot kóstolnak meg.

Inkább attól félhetünk, hogy - mivel tiszta levegővel készült habcsókokat a szmogtól szürke, ködös környezetünkben képtelenség készíteni - talán már sosem tudjuk meg, milyen is a tiszta napfény íze.

Írta: Bajkay Ágnes

0 Tovább

Mélyben a múlt rejtelmei

A debreceni kutatók a Kárpát-medence mélyén fellelhető lenyomatokat vizsgálnak, melyek mesélnek a jelenkori és múltbeli klíma változásáról. A mélyrétegekben lévő vizek kormeghatározása és elemzése során feltárhatók több ezer éves lenyomatok, melyek őrzik az akkori klíma sajátosságait és mentesek az ember által kibocsátott szennyeződésektől. Az Magyar Tudományos Akadémia IKER kutatócsoportja a régióban egyedülálló módszerekkel, berendezésekkel vizsgálja a kőzeteket, a légkört, talajt, felszínalatti vizeket, valamint a barlangokban fellelhető cseppköveket.

Kutatók a Baradla barlang mélyén (fotó: Hajnal Andor)

A cseppkövek korának meghatározásához urán-tórium kormeghatározási módszert használják fel. Ezekből kinyert információk segítenek megérteni a klímaváltozás lehetséges okait. Rekonstruálják a múltbéli klíma hőmérsékleti és csapadékviszonyait.

A barlang cseppkőmennyezete (fotó: Hajnal Andor)
 
A vizsgált állócseppkő stabil-izotóp arányának a változása a növekedési tengely mentén (a szerző saját eredménye)

A múlt lenyomatai közül az Arizonából származó többezer éves fa-évgyűrű mintákat a debreceni intézményben vizsgálják. Az évgyűrűk 7000 évvel ezelőtti szokatlan naptevékenység nyomait őrzik. Az erős kozmikus sugárzás miatt nagy mennyiség halmozódik fel a radioaktív szén-14 izotópból, majd igen rövid idő alatt gázzá oxidálódik, és a többi szén-dioxid molekulával keveredve részt vesz a szén körforgásában. A légköri szén-dioxid fotoszintézissel beépül a növényekbe, így a bioszféra szenében is jelen van ez a radiokarbon. Az élőlények biológiai szenének fajlagos radioaktivitása folyamatosan követi a légkör szén fajlagos radiokarbon aktivitását.

Az évgyűrűk mintázása

A légkör fajlagos radiokarbon aktivitása csak rövid időszakokon belül mondható állandónak. A kozmikus sugárzás intenzitása jelentős változékonyságot mutat a napfolttevékenység, illetve a Föld mágneses terének változásával. Tehát a radiokarbon a fák évgyűrűiben felhalmozódik és segít megbízhatóan egyes események történési idejének a megállapításához. Az erős napviharok nagyobb kozmikus sugárzásnak teszik ki a Földet, melynek következményeként jelentősebb mennyiségű radiokarbon jut be a légkörbe. Ezek az események elkülöníthető nyomokat okoznak az akkoriban növő fák radiokarbon koncentrációjában. Az egyes évgyűrűk kora pontosan meghatározható, mivel minden évgyűrű növekedési éve tudott.

A mintázott fák évgyűrűi

A radiokarbon kormeghatározás során nem hagyható figyelmen kívül az emberi tényező. A jelenkori légkör radiokarbon koncentrációját jelentősen befolyásolta az ipari forradalom és a nukleáris fegyverkisérletek. A 20 század közepére néhány évre a légkör radiokarbon koncentrációja globális léptékben megduplázódott. Ezt a csúcsot atombomba csúcsnak nevezik, melyet az 1961-es év markánsan jelez. A nemzetközi atomcsend egyezményt követően jelentősen csökkent az antropogén forrásokból származó radiokarbon koncentráció, így a regionális szinten alig kimutatható hatásával lehet számolni, de mindenképpen figyelembe kell venni a fiatal minták kormeghatározásnál.

Az atombomba-csúcs egy 1945-ben ültetett és 1980-ban kivágott fa évgyűrűiben

1 Tovább

indul a Balatoni Viharjelzés 

Az elmúlt évekhez hasonlóan áprilistól ismét működik a viharjelzés a Balatonon. A balatoni viharjelző szolgálat október végéig 47 fényjelzővel tájékoztatja a fürdőzőket és hajósokat az időjárási veszélyekről.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2005 óta meghosszabbított időtartamban április 1-től október 31-ig viharjelző szolgálatot működtet, melynek központja a Siófoki Viharjelző Obszervatórium. A szolgálatot az elő és utószezonban 12 órás váltással az Obszervatóriumból, éjszaka a budapesti központból látják el. A főszezonban éjjel-nappal Siófokról üzemeltetik a viharjelzést.

A Balatonra a hegyekből hirtelen lecsapó viharok mindig is megkeserítették a parti települések lakóinak életét. A szél által felkorbácsolt víz méteres hullámai gyakran veszélyt jelentettek az ott lakókra, fürdőzőkre, halászokra.

viharjelzés balaton meteorológia vihar
Fotó: Szekeres Levente

Statisztikai adatok alapján évről-évre egyre több hazai és külföldi turista keresi fel Magyarország egyik legnagyobb üdülőkörzetét: horgászok, üdülésre vágyók, valamint a különböző vízi sportok szerelmesei. A megnövekedett vendégszám miatt - hogy a vízi tragédiák megelőzhetőek legyenek - a múlt évszázadban vihar-előrejelzés és biztonságos viharjelzés kiépítésére került sor. Az ezredforduló óta villanócsöves fényjelző rendszer tájékoztatja az üdülőket a vihar közeledtéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a fényjelző rendszert az EU normáknak megfelelően állították be: elsőfokú viharjelzés van érvényben, ha a fényjelző 45-öt villan percenként, ebben az esetben úszni, csónakázni csak a parttól számított 500 m-en belül engedélyezett. Másodfokú viharjelzés esetén a fényjelző percenként már 90-en villanással jelzi a vihar közeledtét, mely egyben megtiltja a vízben tartózkodást.

viharjelzés balaton meteorológia vihar
Fotó: Szekeres Levente

Az évek folyamán bővült a viharok előrejelzéséhez közvetlenül felhasználható információk köre. Fejlődtek az időjárás-előrejelző modellek, továbbá a SAFIR villám lokalizációs rendszer által nyújtott adatok révén lehetővé vált a felhőn belüli villámok nagy távolságról történő megfigyelése és azok pontos helymeghatározása is. A tó partján Balatongyörökön és Siófokon  felhőkamerát is telepítettek, melyek folyamatosan frissülő égképei az aktuális időjárási helyzetről tájékoztatják a nagyközönséget.

viharjelzés balaton meteorológia vihar
Fotó: Szabó Amanda Imola

0 Tovább

Tavaszi virágok: nyílni vagy nem nyílni?

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsinVirágba borult a város. Kíváncsi lennék, honnan tudják, hogy eljött az idő? És hogy hat ránk ez az évszak? Gondolatok egy tavaszi séta után.

Hőmérséklet, fénymennyiség, tápanyag, víz. E tényezők alapján a növények belső meteorológusa számol, mérlegel, majd ha megfelelőnek érzi a pillanatot, virágzik. A napokban jártam az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Füvészkertjében. Feltöltődtem színekből és formákból, illatokból. Láttam bátor növényeket, akik szerint a hosszú alvásnak már vége, nekik már csörgött az ébresztőórájuk és kivirultak.

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsin

Cseresznyefa virágok az ELTE Füvészkertben

Éppen túl vagyunk a márciusi napéjegyenlőségen, de egyes gyümölcsfák már virágoznak, és büszkén mutatják meg magukat. Szerintük már itt a tavasz! De vigyázat, mert a lét a tét! Ha rosszul számolnak, és jön a fagy, akkor végük lesz. Ez a bátorság, akár vakmerőség, a rövid és intenzív élet pont a szépségük. Ettől még gyönyörűbbek. Ideális körülmények között sem hosszú a látvány, csak rövid ideig lesznek köztünk, sajnos két-három hét múlva már nyomuk sem marad.

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsinTavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsin

Japán cseresznyefa virág (Sakura) az ELTE Füvészkertben

A tavasz különbözőképpen hat az emberekre is. Van, akit feldob és kinyílik tőle, szárnyra kap; és van, akit kifejezetten elfáraszt, illetve úgy érzi: inkább még egy kicsit tovább aludna. Éppen úgy, mint a növényeknél. Van, amelyik már virágzik és szaporodni kezd és van, amelyik még pihen, mondván: hova siessen, hisz később is ráér még. Az ilyen évszakhoz kötött változásokkal a fenológia foglalkozik, ez egy olyan tudományág, amely az időjárás hatásait tanulmányozza a növények és állatok életciklusán. Apropó, azért tudjuk ugye, a növénynek milyen szerve a virág?

Tavasz virág cseresznyefa Sakura Eötvös Loránd Tudományegyetem Fűvészkert fenológia kökörcsin

Kökörcsin

Készítette és fotók: Holland Katalin

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések