Fagyosszentek

"Szervác, Pongrác, Bonifác" e három nevet meghallva kissé aggódnak a növénytermesztők így május elején. Eszükbe jutnak az elmúlt évek emlékei és felteszik a kérdést "Lesz-e idén fagy?"

Mit is jelent valójában a fagyosszentek elnevezés? E kérdésre Vámos Gabriella néprajzkutató ad választ, az alábbi interjúban. Elmondása szerint a fagyosszentek egy praktikus népi megfigyelés; a meleg tavaszi időszakot követő fagyokról.

Általában áprilisban (a korábbinál magasabb hőmérséklet és több napsütés hatására) fejlődésnek indulnak, az elvetett, elültetett növények. Májusban, többnyire Szervác, Pongrác, Bonifác, valamint - ahogyan a néprajzkutató is említi – Zsófia és Orbán napján, előfordul nulla fok alatti hőmérséklet. Azaz a kora hajnalban beáll a fagy, ami komoly károkat tesz, a fejlődésben lévő növényzetben.

Fotó: Klock Katalin

Az elmúlt évek meteorológiai híreit olvasva szembetűnő, hogy sokszor májusban volt egy-egy markáns hidegfont. Bár e hidegfrontok, akár 5 – 10 fokos lehűlést is okoztak, ennek ellenére nem süllyedt 0 fok alá a hőmérséklet és fagykárok sem keletkeztek. A fagyosszentek utoljára 2012-ben eredményeztek jelentős növénytermesztési problémát. Az alábbi videó alapján, 2012 májusában, az ország több területét is érintette a fagy. Zala megyében például, elfagyott a gabonafélék, a zöldségek és a gyümölcsök nagy része.

Milyen időjárás várható az idei fagyosszentekkor? Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint (bár az elmúlt napokban, az ország pontján is előfordult hajnali fagy) a mától emelkedik a levegő hőmérséklete és következő napokban még az éjszakai, hajnali minimumhőmérsékletek is jóval 0 fok felett alakulnak. Így a növénytermesztéssel foglalkozóknak idén nem kell attól tartani, hogy Pongrác, Szervác vagy Bonifác napján fagy éri a növényeiket.

0 Tovább

Elveszíti-e örökre színét a Nagy-korallzátony?

A Nagy-korallzátony 2016-ot követően ismételten súlyos, lassan visszafordíthatatlan károkat szenved a tengervíz felmelegedése miatt. Ha tovább folytatódik a globális klímaváltozás, vajon meddig gyönyörködhetünk még benne? Képes újraéledni a térség? Vagy az idei korallfehéredés már végleges károkat okoz?  

Földünk legnagyobb kiterjedésű korallzátonya, Ausztrália északkeleti partja mentén, kb. 3000 km hosszan húzódó, több ezer korallzátonyból és 900 szigetből álló Nagy-korallzátony. Az arra járóknak - sőt még a világűrből is - gyönyörű látványt nyújt ez a természeti csoda, mely rengeteg élőlénynek ad otthont. A kérdés az, hogy vajon meddig?

Az elmúlt 20 évben ez a negyedik olyan alkalom, hogy a korallzátonyt tömeges korallfehéredés éri. Az idei azért is kiemelkedően fontos, mert eddig minden esetben (1998, 2002 és 2016) El Niño okozta a tengervíz felmelegedését, azonban jelenleg mindez anélkül zajlik.

2016-ban a korallzátony északi részének kétharmada sérült, míg idén főleg a régió középső harmadát sújtotta a fehéredés. Vannak olyan átfedési területek, ahol lassan már 2 éve tart ez a folyamat, és félő, hogy ezeken a helyeken a koralloknak nem lesz idejük regenerálódni, így végleg elpusztulnak.   

A Nagy-korallzátonyt ért korallfehéredés 2016-ban (bal) és 2017-ben (jobb), ahol a piros a legsúlyosabban sérült területet mutatja.
Forrás: ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies

A korallfehéredés egy súlyos betegség, mely során a korallok elveszítik színüket. Habár a korallfehéredést sok minden kiválthatja, jelenleg a víz hőmérsékletének megváltozása a legfőbb ok. Amikor a tengervíz túlzottan felmelegszik, a korallal szimbiózisban élő, és azok színét adó algák elhalnak. A rövidebb ideig fennálló melegedést még képesek átvészelni a korallok hozzáedződési mechanizmus révén (megfigyelhető, hogy a tengervíz gyors lehűlésére és közel 10 évre van szükség a regenerálódáshoz), azonban tartósabb melegedés hatására csökken ellenálló képességük, míg végül elpusztulnak. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy hatására az itt élő állatok élőhelye és tápláléka is csökken, mely összességében az emberiségre is kihat.

A tenger felszíni hőmérsékletének eltérése az 1961-1990-es átlagtól
Forrás: NOAA, BoM

A Nagy-korallzátony helyzetét tovább rontja a töviskoronás tengericsillagok tömeges megjelenése, melyek megeszik a korallt, továbbá a heves időjárási események, mint pl. 2017-ben a Debbie ciklon, mely pont Ausztrália északkeleti részén csapott le.

Ahhoz, hogy erről a természeti csodáról ne csak múlt időben beszélhessünk, sürgősen megoldást kellene találni a globális klímaváltozásra, máskülönben örökre elbúcsúzhatunk a színpompás koralloktól!

0 Tovább

Ismét támad a tél?

Miért van megint újra időnként fagyos hideg? Mikor jön majd a tavasz? Nem lesz meleg nyár? Ezek a kérdések sokunk fejében megfordulnak, de mi áll most a háttérben?

A Skandináv térség felől áramló hideg levegő hatására a felettünk lévő sekély ciklon megerősödik, mélyül, melynek hatására sokfelé várható csapadék, hideg, szeles időre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 2 és 9 fok között valószínű, ami a csütörtöki napon még alacsonyabb lesz. Az országban a legzordabb időjárás a pénteki nap reggelén várható. A magas hegységekben (hazánk középhegységeiben is) hóra számíthatnak a síelés szerelmesei, bár a magashegységekben némileg többre.

A Dunántúlon pedig hóval, havas esővel kell megküzdeniük az autósoknak.

A valószínűségi előrejelzés alapján azonban nem lesz tartós a hideg, de a rövidnadrágok és szoknyák ideje sem jött még el. A csütörtöki napot követően a hőmérséklet napról napra fokozatosan emelkedni fog.

A hidegbetörés a mezőgazdaságban okozhatja a legnagyobb károkat ebben az időszakban.

Hiszen például a most virágzó gyümölcsfák. Elsősorban a szállító edénynyalábok a legérzékenyebbek a késői fagyok károsító hatására.

A már megtörtént fagykárok esetén elősegíthető a regenerálódás a hajtásnövekedést élénkítő metszéssel vagy a metszés késleltetésével, hogy ezáltal több rügy szolgáltasson auxinokat induláskor, aminek következtében nagyobb lesz az esély a természetes regenerációra.

0 Tovább

Időjárás-módosítás

Csak egy újabb összeesküvés elmélet vagy valójában létező jelenség? 

Az első időjárás-módosítás 1964-ben hajtotta végre Vincent Schaefer aki repülőgépével egy középmagas rétegfelhőbe hajtott és itt lehűtött CO2 (szárazjég) részecskéket szórt ki. Ezen terület alatt megindult a havazás, míg más közeli helyeken nem észleltek változást az időjárásban. Az ezt követő években számos országban komolyan elkezdtek foglalkozni az időjárás-módosítással. A beavatkozások a különböző légköri folyamatokba nem minden esetben valósíthatóak meg pl. a villámok megszűntetése, a trópusi ciklonok intenzitásának csökkentése, ezzel ellenkezőleg sikkerrel kecsegtettek pl. a csapadék képződést befolyásoló és a jégeső elhárítására tett kísérletek. Napjainkban számos országban foglalkoznak időjárás-módosítási formákkal.Hazánkban a jégesőelhárításra jött létre a  NEFELA Egyesülés. Különböző módon lehet módosítani az időjárást, a következőkben ismertetnék néhány népszerű eljárást.

Csapadékkeltés: célja a felhőben található víz minél nagyobb arányban történő kinyerése úgy, hogy az jótékony eső formájában el is érje a talajt. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kellő vízgőztartalmú, felhőbe mesterséges úton jégképző magvakat jutattnak és elegendő jégkristály-képződés esetén megindul a csapadékképződés. 

Csapadékoszlatás: úgy érik el, hogy a felhőbe olyan anyagot juttatnak, amitől sok kicsi csepp alakul ki, és amik kis méretüknél fogva nem hullnak ki a felhőből. A szárazság elérésének másik módja, hogy ha a felhőt még azelőtt „kifacsarják” mielőtt elérné azt a területet, ahova nem  szeretnének csapadékot. Ezt a módszert alkalmazták 2008-ban a Pekingi Nyári Olimpia idején, a nyitó és záróünnepséget fedetlen stadionba rendezték ezért szerették elkerülni a csapadékot.

Ködoszlatás: A ködoszlatást nagy területeken alkalmazzák, ennek lényege, hogy a talajt borító ködtakaróra felülről jégképző magvakat juttatnak, ekkor a kialakuló jégkristályok magukhoz szippantják a ködöt alkotó vízcseppeket és hó formájában a talajra hullnak.

Fagyelhárítás: a mezőgazdaságban főként a tavaszi fagyok elkerülése miatt van erre a módszerre szükség. A fagyoknak két fő fajtája ismert. Az elsőt a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő okozza ez ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A második a kisugárzási fagy ellen viszont többféle módszert ismerünk.Több módszerrel tudunk védekezni az egyik a „füstölős módszer”, amiben a talaj fölött összefüggő füstréteget képeznek. Ez a réteg elnyeli és visszasugározza a felszínről kiindult hősugarakat, ezzel megakadályozva a fagyást. A másik lehetőség a vízpermetezős eljárás, ahol a víz nagy fagyáshőjét használják ki, így a fagyás elhúzódó folyamatában a növények hőmérséklete nem süllyed 0 °C alá,ezzel gátolva a fagyást. 

0 Tovább

A napfény íze

Mindenki ismeri a mondást: harapni lehet a friss levegőt. És valóban van, hogy lehet. A fűszerek sem maradhatnak ki: egy kis kén-dioxid, egy csipet azbeszt, egy leheletnyi szén-monoxid. Így készül a habcsók szmogból.

Mivel a tojáshab felverése során csapdába esik a levegő, ezzel a technikával „begyűjthető” a légszennyezettség. Az amerikai Center for Genomic Gastronomy Szmog Kóstoló projektje 2011-ben azzal a céllal indult, hogy a szennyezett levegővel elkészített habcsókokat olyan politikusokkal, cégtulajdonosokkal, felelős (és felelőtlen) döntéshozókkal kóstoltassák meg, akiknek lépéseket kellene tenniük a levegőminőség javítása érdekében.

A szervezők akkora port kavartak abszurdnak tűnő ötletükkel, hogy azóta is tartanak kóstolókat. 2015-ben kezdődött az együttműködés az Edible Geography blog szerzőjével, Nicola Twilley-vel, aki a Kaliforniai Egyetem kutatóival karöltve összeállította a nagyobb városok szmog receptjét. Mini szmog kamrákat hoztak létre, amelyekben mesterségesen elő lehet állítani távoli helyek szennyezett levegőjét, s így utazás nélkül elkészíthetik az adott területre jellemző egyedi zamatú desszerteket. A tojáshab legnagyobb része, 90%-a levegő, így a különböző városok levegőjével ízesített falatkák eltérő aromájúak lesznek.

A szmog habcsókok mindig nagy hatást gyakorolnak a közönségre. Környezetünk egyik láthatatlan összetevője válik ezzel a módszerrel láthatóvá, kézzel foghatóvá. Természetesen nem kell attól tartani, hogy mérgezőek lennének ezek az édességek: nap mint nap ugyanazt a levegőt szívják az emberek, amiből a bemutatókon csak egy-egy falatot kóstolnak meg.

Inkább attól félhetünk, hogy - mivel tiszta levegővel készült habcsókokat a szmogtól szürke, ködös környezetünkben képtelenség készíteni - talán már sosem tudjuk meg, milyen is a tiszta napfény íze.

Írta: Bajkay Ágnes

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések