Humor a hóban

Az országban gyorsan elszaporodtak a hónyulak, de az időjárás nem hagyta hidegen a viccesrajz- és mémgyártókat sem. Íme egy válogatás, a teljesség igénye nélkül:

0 Tovább

Ciklonbölcső a Földközi-tengeren

Négy nap leforgása alatt két intenzív ciklonkeletkezésnek is tanúja volt az EUMETSAT műhold, ahogy az a sat24.com felvételein látható. A Földközi-tenger nyugati medencéje felett először március 20-án, majd március 23-án keletkezett egy mediterrán ciklon, amely gyorsan megerősödve először Olaszországban és a Balkánon, majd Magyarországon és Ukrajnában okozott kiadós esőzéseket, illetve havazást.

A mediterrán ciklonok nem számítanak ritka vendégnek hazánkban, a jelenlegi rendkívüli ciklonaktivitás és az évszakhoz képest alacsony hőmérsékletek azonban több hatás együttes eredményeként alakultak ki. 

A ciklonok a déli és északi területek között télen kialakult jelentős hőmérsékleti különbség hatására keletkeznek. A meleg Földközi-tenger alulról sok nedvességet párologtat a képződményekbe, míg a kb. 9 km-es magasságban futó erős futóáramlás (jet stream) a ciklonok gyors megerősödését és haladását biztosítja. Mindeközben a tél folyamán északon felhalmozódott hideg délre zúdulása Európa-szerte fagyos levegőt szállít az alacsony légrétegekbe. A ciklonok által szállított meleg, nedves mediterrán levegő és a fagyos északi hideg keveredése eredményezi a kiadós márciusi havazást.

Az elmúlt hetek időjárásáról részletes leírások olvashatók az Országos Meteorológiai Szolgálat és az [origo] időjárás oldalán:

A márc. 14-15-i viharról: [origo] OMSZ

A szokatlan tavaszi hidegről: [origo]

A futóáramlásról és annak hatásairól: [origo]

0 Tovább

Meseszép inverzió a Tátra lábánál

Zakopane

A hétvégén ideálisak voltak a körülmények arra, hogy a síelők által annyira kedvelt völgyi inverzió a Magas-Tátra lábánál is kialakuljon. Azonban nem a tiszta alpesi köd, hanem Zakopane, a huszonötezres város légszennyezése tette láthatóvá az inverziós réteg tetejét.

A hegyekből a völgybe lebukó levegő - egyrészt a hegy-völgyi cirkuláció, másrészt a főnhatás miatt -  melegebb a völgyben lévőnél. A völgy alján felgyűlő hideg, illetve a hegyről érkező meleg levegő határán kialakuló határfelület a hajnalban kialakult köd maradékát, illetve a városból kibocsátott szennyezőanyagokat a völgy mélyére zárja.

völgyi inverzió

A hideg köd- és szmogtenger körbefolyja a kisebb dombokat, a teteje pedig tökéletesen vízszintes, mintha csak egy tó felszíne lenne - olyannyira, hogy még hullámzik is!

0 Tovább

Az északi félteke egy hete

Mély ciklonok az Atlanti- és Csendes-óceán felett, hidegcsepp Japánban, újabb vihar a keleti parton, Sandy által keltett rövidhullám és a fagyos sarki éjszaka - az 500 hPa animációja péntektől péntekig.

wetterzentrale.de

0 Tovább

Tornádó vagy hurrikán?

Sandy kapcsán sokan teszik fel a fenti kérdést. A hurrikán és a tornádó valóban a légkör királyai, ketten együtt minden szélsebesség-, csapadékintenzitás és légnyomássüllyedés-rekordot tartanak. Valójában azonban semmi közük egymáshoz, a hurrikán és a tornádó között csak annyi hasonlóság van, hogy mindkettő pusztító...

A fényképeken rögtön látszik a különbség:

Katrina hurrikán

Hurrikán: több száz kilométer átmérőjű "zivatarváros".

                                                        

tornádó

Tornádó: mindössze néhány 10-100 méter átmérőjű pusztító légörvény.

                                             

hurrikán pusztítása

A hurrikán pusztítása: árvizek, háborgó tenger, szélvihar.

                            

tornádó pusztítása

A tornádó pusztítása: mindent elsöprő szélsebesség.

                

         

        

hurrikán 

tornádó





Meleg óceán felett kialakuló,
sok-sok zivatar forgó
együtteséből álló "zivatarváros". 
Egy zivatarfelhő aljáról
leereszkedő kis méretű,
rövid élettartamú
pusztító forgószél. 


Mérete: 300 - 1000 km 10 m - 1 km


Mekkora távolságot
tesz meg? 
több ezer km 1 - 100 km


Mennyi ideig létezik? 1 - 3 hét 5 - 60 perc


Mennyi ideig tart, 
míg átvonul egy adott
hely felett? 
néhány nap néhány másodperc


Mekkora benne a 
szélsebesség? 
150-300 km/h 150-450 km/h


Hol jöhet létre? trópusi óceánok felett, 
kivéve az Egyenlítő néhány 
fokos környezetében 
bárhol, ahol zivatar 
előfordul, de különösen
Észak-Amerika szárazföldjein 


Mi hozza létre? meleg tengerfelszín által
táplált konvekció
rendkívül erős zivatar
(szupercella) forgása


Mitől oszlik fel? hidegebb tengerfelszín
vagy szárazföld fölé sodródik 
ha túlságosan elvékonyodik,
vagy ha a zivatar legyengül.



Mitől forog? Coriolis-erő (Föld forgató hatása) Zivatarban fellépő szélnyírás
(nem a Föld forgása miatt!)


Merre forog? Északi féltekén az
óramutatóval ellentétesen,
déli féltekén az
óramutatóval megegyezően. 
Általában az óramutatóval
ellentétesen, de
mindkét irány előfordul. 
Haladási iránya óceán felett a passzátszéllel
(nyugat felé),
szárazföldet elérve a part mentén 
a zivatfelhővel együtt,
de pontos haladási iránya
szabálytalan, kiszámíthatatlan. 


Pusztítása: Elsősorban: árvizek
Másodsorban: szélkárok
mindent megsemmisítő szélsebesség


Elnevezések: tájfun, trópusi ciklon forgószél, twister


Egy biztos: egyiknek sem érdemes az útjába kerülni...

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések