Így tért vissza a nyár

A nagy lehűlés után néhány nap alatt visszatért a nyár Magyarországra. Így nézett ki a felmelegedés egy látványos, 5 napot átívelő timelapse felvételen:

A felvételeket a június 26. és július 1. közötti időszakban az ELTE Meteorológiai Tanszékének webkamerája készítette. A kamera észak felé néz, így a videóról jól megállapíthatók a szélirányok: míg június 26-án még hideg északi szél tombolt hazánkban, a következő napokban a szélirány fokozatosan délire váltott, visszahozva a meleget a mediterrán térségből. A szél erejére a fák mozgásából következtethetünk.

A felhőzet csökkenése is látványos: az időszak elején az égbolt nagy részét beborító réteges felhőzet egyre gomolyosabbá vált, mennyisége csökkent, míg szinte teljesen el nem tűnt. Külön érdekesség a június 28-án Budapestre lecsapó zivatarfelhő, amelynek forgása jól kivehető a videón (1:59-től).

0 Tovább

Cikkírás: művészet vagy TeXné?

A meteorológiai és más tudományos cikkek írása során komoly figyelmet fordítanak a cikkek formai követelményeire és az esztétikus megjelenésre, az ábrák és a képletek számozására, illetve a hivatkozások kezelésére. Ezek olyan technikai problémák amik csupán az adott kiadó elvárásaitól függnek, vagy esetleg a szerző személyiségétől.

Ám a követelményeket lehet kielégítően és lehet mondhatni művészien is teljesíteni. Felmerül tehát az igényesség kérdése. Például hogyan szedjük és tördeljük a szöveget? Lehet-e automatizálni az egyes részfolyamatokat, vagy hogyan alakíthatjuk át a cikkünket egy gombnyomásra a megfelelő formátumra?

A modern szövegszerkesztők számos elvárásnak képesek megfelelni (pl. Microsoft Word, LibreOffice Write, vagy TextEdit). Ám ezek mindössze az egyszerűbb feladatokat képesek hatékonyan megoldani. Nehéz velük szép szöveget létrehozni, de az egyszerű feladatok elvégzésére tökéletesen alkalmasak.

A hatékony cikk írás legelterjedtebb eszköze a LaTeX, amit Leslie Lamport fejlesztett ki 1985-ben. A LaTeX nem más, mint egy olyan tudományos célra megalkotott szövegszerkesztő program, ami egyszerre végzi el a szöveg szedési és tördelési feladatokat is, mindamellett, hogy bőségesen biztosít egyszerűsítési lehetőségeket komplex problémák megoldására (pl. képletek, hivatkozások, vagy ábrák esztétikus kezelése).

A LaTeX nagyjából olyan, mintha egy szövegszerkesztőt és egy programozási nyelvet egymásba gyúrtunk volna. El lehet képzelni, hogy ennek vannak előnyei és hátrányai is jó számmal. A LaTeX fájlok jobban hasonlítanak egy forráskódra, mint egy szerkesztett szövegre. Egy fordító segítségével lehet kinyerni belőlük a végleges és dizájnos formát. A LaTeX kezelését egy univerzális – több platformon azonosan működő – program, a TeXmaker teszi emészthetőbbé.

texmaker

Texmaker

A LaTeX használata első ránézésre nehéznek tűnhet. És másodikra sem könnyebb...
Az egyszerű feladatok elvégzésére nem ajánlott ezt használni, viszont aki veszi a fáradságot, hogy beletanuljon az sokkal komolyabb feladatokkal is meg fog tudni birkózni a későbbiekben.

Word_vs_LaTeX

Feladat nehézsége és ráfordított energia

Az interneten számos kezdő oktató anyag és dokumentáció is szabadon elérhető az érdeklődők számára, illetve a komolyabb problémákra is lehet megoldást találni a témához kötődő fórumokon.

A LaTeX nem csak hasznos és hatékony, hanem szép is, a szöveg jól tagolttá és könnyebben áttekinthetővé válik. A szerzőben nem azt az érzetet kelti, hogy csupán alapanyagot gyárt, amiből majd a kiadó csinál mesteri produktumot, hanem már a munka folyamat során publikáció-kész formában jelenik meg a szöveg. Ezért LaTeX-et a tudományos kiadók is erősen támogatják. A meteorológiában például az American Meteorological Society, vagy az egyik legnagyobb kiadó az Elsevier is támogatja a TeX formátumban készített igényes cikkek készítését, de még a NASA is közöl használati utasítást a LaTeX-hez.

Magyarországon egyenlőre még nem elterjedt a TeX formátum meteorológiai használata, de az egyik legnagyobb hazai szakmai folyóirat, az Időjárás hivatkozási stílusa nem hivatalos formában már elérhető.

Végezetül annyit még, hogy a LaTeX egy hosszútávon megtérülő befektetés, ami sok gondot okozat kezdetben, de később már gyerekjáték lesz vele a cikk szerkesztése. (Kivéve, hogyha táblázatokat kíván az ember kezelni vele...)

1 Tovább

Tíz méternél is mélyebb a Duna

Akik alaposan tanulmányozzák a Vízügyi Főigazgatóság adatait, észrevehetnek néhány furcsaságot. 

Hogyan lehet...

  • hogy a vízállás egyidőben Budapesten 729 cm, Vácon 640 cm? (jún. 6. 11 óra) 
  • hogy Nagybajcsnál a III. fokú védelmi készültség 610 cm, míg Budapesten 800 cm?
  • hogy Szentendrén a legkisebb valaha mért vízmagasság -63 cm?

A magyarázat egyszerű: 

A vízállás nem a víz mélységét jelenti!


Ennek nem is lenne sok értelme, hiszen a meder változik, így néhány évente új skálát kellene bevezetni. Ez nagyban megnehezítené a szabályozást és az egyes évek közötti összehasonlítást.

Vízmércék a Dunán: ahány mérőpont, annyiféle nulla szint (2010-es adatok, forrás itt)

A Dunán megegyezés szerint a vízmércék 0 pontja az 1834. évi legalacsonyabb vízszintet mutatja. Ebből sok minden következik:

  1. Kisvíz esetén lehet negatív vízállás!
  2. A 800 cm-es vízállás nem 8 m mély folyót jelent, hanem annál jóval mélyebbet!* 
  3. A 800 cm-es vízállás nem kétszer olyan mély, mint a 400 cm-es!
  4. Mivel a meder sokat változott azóta, azonos vízállásnál az egyes vízmércék adatai között jelentős (akár méteres) eltérések is lehetnek!
  5. Minden vízmércének saját vízállás-rekordjai vannak.

* A Duna mélysége Budapesten egy átlagos évben 3-10 m között ingadozik.

Fájl:Vizmerce-bp-vigadoter.jpg

Vízmérce a Vigadónál. A budapesti vízmérce nullpontja 94,97 m a tengerszint felett, ami közel három méterrel alacsonyabb a szentendrei vízmérce nullpontjánál.


1 Tovább

Így olvass időjárás-jelentést

10 dolog, mielőtt szidni kezded a meteorológusokat.


1.: Az időjárás nem meglepetésszerű!

Váratlan időjárási esemény nincs, csak jól előrejelzett vagy rosszul előrejelzett. Ha meglepetésként ér az időjárás, akkor vagy nem néztél előrejelzést, vagy rosszul értelmezted az előrejelzést, vagy rossz volt az előrejelzés.

2.: Az indiánoknak 20 szavuk van az esőre, nekünk 2 képünk

Egy ábrával nem lehet egy egész nap, vagy az egész ország időjárását leírni. Az "esős" piktogram jelenthet egész napos országos esőt ugyanúgy, mint délután kialakuló futó záporokat. Mindig olvasd el a szöveges előrejelzést, hogy képet kapj az időjárás idő- és térbeli alakulásáról!

3.: Nézd a radarképet!

Meglepően kevesen tudnak a radarkép létezéséről! 15 perces felbontással követhető, hogy épp most hol esik és merre mozog a csapadék. A "fog-e esni a következő 1 órában" kérdésekre így bárki választ kaphat. Akinek ezek után elázik a kerti partija, az csak magára vessen!
(A radarkép ingyenesen elérhető itt és itt, illetve okostelefonon is).

4.: A tömör információk félrevezetőek!

Ne elégedj meg az újságok szalagcímeivel! A "hétvégén esni fog" kifejezés jelenthet tavaszias, változékony kirándulóidőt záporokkal tarkítva, vagy folyamatos áztató esőt is.
Az "itt a tél" hírek általában már a talajmenti fagyok megjelenésekor napvilágot látnak, pedig napközben akkor még 15-20°C is lehet. A megoldás: tematikus honlapok szöveges előrejelzései, vagy tévés időjárás-jelentés.

5.: Kis ország - nagy különbségek!

Az országban nagyon nagy különbségek tudnak kialakulni az időjárásban. Az, hogy VALAHOL az országban havazni fog, -10°C lesz, vagy viharos szél tombol, az nem jelenti azt, hogy a Te lakhelyeden is ez történik. Ismételten: a térképes, szöveges előrejelzéseket érdemes elolvasni!

6.: Kis méretű jelenségek - nagy veszélyek!

A záporok, zivatarok és a köd nagyon kis területet érintenek. Lehet, hogy Siófokon megúsztad, de Zamárdiban már felhőszakadás volt. Ezt képtelenség ilyen pontossággal előrejelezni, ezért a riasztás mindenkire vonatkozik. Ha Téged pont elkerült, ne a meteorológusokat szidd, hanem örülj a szerencsédnek. 

7.: Legyél igényes fogyasztó!

Az időjárás-előrejelzés is piaci verseny sok szereplővel. Mint mindenhol, itt is jelen van a bóvlitól a profi munkáig a teljes kínálati skála. Nem biztos, hogy amit te nézel, az a legjobb! Ha nem vagy megelégedve az előrejelzések minőségével, válts szolgáltatót/csatornát!  

8.: Minden nap számít!

Az előrejelzések bizonytalansága az idő előrehaladtával gyorsan nő, 3-5 napnál távolabbra pedig már inkább csak tendenciákról, mintsem konkrét időjárási eseményekről lehet beszélni. Nem elég kedden megnézni a hétvégére vonatkozó előrejelzést!

9.: Nincsenek csodák!

Aki azt állítja, hogy 30, 60, 365 napra képes az egyes napok időjárását előrejelezni, az vagy téved, vagy jövőre Nobel-díjat kap.

10. Az időjárás és az éghajlat nem ugyanaz!

Ahogy az elnevezések is mutatják, az időjárás alakulásáért sosem az éghajlatváltozás a felelős. Az éghajlatváltozás több, vagy gyakoribb időjárási szélsőséget tud okozni, de egy konkrét eseményt sosem. Ezzel értelmüket vesztik a "hideg van, hol itt a felmelegedés?" és "a klímaváltozás miatt esik ez a sok eső?" kérdések.

0 Tovább

Meteorológia és a sci-fi, avagy a jövőbeli előrejelzés

A nemrég mozikba került új Star Trek: Into the Darkness film alkalmából szedjük össze egy csokorba (persze a teljesség igénye nélkül), hogy a tudományos-fantasztikus filmek és sorozatok írói hogyan képzelik el az időjárás előrejelzését, mérését, vagy egyáltalán, egy másik bolygó időjárását.

Vajon az időjárás előrejelzése is olyan sötét lesz, mint az új Star Trek film?

Az időjárás előrejelzésével kapcsolatban az embernek rögtön az egyre pontosabb és megbízhatóbb előrejelzés jut az eszébe a technika fejlődése miatt. Hiszen például a Vissza a jövőbe című filmben is percre pontosan megmondták, mikor fog esni, és mikor áll el az eső. Vagy a Doctor Who sci-fi sorozatban a sorozat főszereplője időgépéből kiszagolva megmondta, hogy jelenleg milyen a bolygó légköre, és hogy valószínűleg esni fog. Ezzel is kicsit tréfálkozik az emberi időjárás-előrejelzés jövőbeli elképzeléséről.

Méréssel már a Star Trek univerzumban is foglalkoztak, hiszen egy bolygó vizsgálatakor egy szonda küldése után pillanatokon belül kapták a légköri adatokat, vagy, ha lehetőség adódott, érzékelőkkel vizsgálódtak. Hasonló példát láthatunk a Star Wars filmekben is. A szondák mellett az úgynevezett tricorder segítségével a felszínen a jelenségek adatait kézzel mérhették meg, ami azonnal megjelenítette és tárolta azokat.

 

Tricorder és annak alkalmazása

Az időjárás előrejelzése mellett az időjárás alakításának gondolatai is megfigyelhetőek egy-egy tudományos fantasztikus műben. Ilyen például a Csillagkapu című sorozatban a Touchstone, mellyel egy bolygó időjárási viszonyait próbálták kedvük szerint alakítani. De hasonló még a Star Wars univerzumban a coRuscant időjárása, ahol az orbitális tükrökkel szabályozzák az időjárást.

 

Időjárás-alakító rendszerek

Bolygók klimatológiai viszonyainak megálmodásánál is hihetetlenül virtuózok a forgatókönyvírók, hiszen minden bolygó egy üres vászon, melyre a klimatológiai jellemzőkkel viszik fel a festéket. Például a Dűnében Frank Herbert egy teljesen elsivatagosodott bolygót képzelt el, míg a Star Trek: Voyager-ben egy csak óceánból álló bolygót láthatunk.

Más bolygók légköre

Reméljük tényleg ez lesz a jövőben.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések