Nagy esők jönnek és elindulok….

Ezzel a sorral kezdődik a méltán híres dala a Republicnak. Én sem tettem másként 2017. 05. 23-án, kedden Budapesten a délutáni órákban, hiszen mit nekem egy kis eső és amúgy is közel van a buszmegálló, gondoltam naivan. De rosszul ötlet volt.

Ez a nap is úgy indult, mint a többi, szépen sütött a nap, én rohantam munkába, nem gondoltam, ahogy sokan mások sem, hogy mi fog történni munka után.

Eljött a munkaidőm vége, gondoltam gyorsan összeszedem magam és pillanatok alatt otthon is vagyok, de csak gondoltam. Mert ekkor vettem észre, hogy kint tombol a vihar, és nem csak eső esik, de még jég is. Ekkor jöttem rá, hogy bizony nem megyek olyan hamar haza. Így miután meguntam a vihar látványát, és a jég is elfogytam belőle, úgy gondoltam mégis elindulok, hiszen kemény legény vagyok mit nekem egy kis eső?!

Ez az ötlet egész addig tűnt jónak, amig ki nem értem az esőre, és meg nem tettem az első pár lépésemet. Hiszen ekkor jöttem rá, hogy még sem vicc ez a vihar, és jobb lett volna a szárad irodába maradni. De mire ezek a gondolatok végig futottak az agyamon, én már bőrig is áztam, úgyhogy már mindegy volt.

Budapest XII. kerületeinek utcáin hömpölygött a víz. Az autók rendszámai néhol kisem látszottak, sőt még a busz ajtaján is befolyt helyenként a víz, de végre a buszon voltam, s gondoltam mostmár gyorsan otthon leszek. Sajnos csak gondoltam, kb. húsz perccel később ért be a busz a mentrendhez képest a megállóba. Minden utcán patakokban folyt a víz és ezért alig tudtak haladni a buszok és az autók.

Végre haza értem és miután megszabadulva vizes cuccaimtól, gondoltam körülnéznek a világban laptop ablakán keresztül, hogy vajon mi történt míg én dolgoztam? Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy nem csak én jártam ilyen csúful, hanem Budapest több kerültének utcái is folyóvá változtak. Minden hol képek és videó hemzsegtek a neten. Ezért hát úgy gondoltam összegyűjtök néhányat, hogy lássuk, hogyan is nézett ki a „nagy özönvíz” Budapesten.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Német Olivér

A VI. kerületben a sok helyen már árvíz készültség volt.

budapest özönvíz nagy eső

 

Közzétette: Peet Péter

Volt, aki kihasználta a "jó" időt.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Takács Márton

Nem csak az utcákon folyt a víz, de még a WestEnd-ben is.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Viktória Kuśnierz

Nem csak ilyen szőrnyű képek készültek a vihar idején, nézzünk meg egy-két igazán szép képet is róla.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Szalay Henrik – 2017. május 23.

0 Tovább

Szeretnéd élőben látni a Földet? majdnem….

Ezt megteheted, de Magyarországot és Európát csak 2020-tól láthatjuk majd kb. 10 percenként frissülő képeken. Jelenleg már a japán Himawari geostacionárius műhold szemszögéből viszont vizsgálódhatunk. Ezekhez hasonló még az Amerikát mutató GOES-16 műhold is, ami idén ősszel kezdi meg működését, és tavaly novemberben állt a pályájára az Atlas V rakéta segítségével:

Először, mi is az a geostacionárius műhold? Ha az elnevezésből kiindulunk, akkor megfejthető, hogy ez annyit tesz, hogy a Föld szempontjából stacionárius a műhold. A valóságban kicsit sem egyhelyben áll. A műhold az Egyenlítő felett 36000 km-rel a Föld forgásának megfelelő sebességgel mozog, ezért a szakemberek által kiválasztott pont felett marad. Ez a sebesség olyannyira nem stacionárius, hogy másodpercenként 3 kilométert kell megtennie, ami több, mint 10000 km/h.

műhold

A geostacionárius pálya a Föld körül
By Lookang many thanks to author of original simulation = Francisco Esquembre

A már működő és ismerhető japán Himawari, 13 spektrális sávban méri a Földről, felhőkről, vízfelszínről, stb. visszavert sugárzást. A Nap sugárzásának sávjában, a látható fény tartományán lévő három csatornából lehet azt a képet előállítani, ami megmutatja, hogy mit láthatnánk, ha az űrben lebegnénk. A következő ábrán az a három hullámhossz tartomány van, melyet az ,,Igazi Színezésű" képhez felhasználnak, és a hullámhosszaknak megfelelő szín is fel van tüntetve.

műhold

A Himawari műhold első három csatornája a három alapszínben.

A 3-as csatorna, a 0,64 mikrométeres hullámhosszú visszavert sugárzást méri, és ilyen képeket készít:

műhold

A Himawari 3-as csatornájának képe 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A három első csatornát kombinálva, úgynevezett RGB kompozit műhold képet készítve, kaphatjuk meg az „Igazi Színű” RGB képet. Ilyen műholdkép már létezik Európáról, de az új műhold képes lesz a teljes, Európát is lefedő korongról 10 percenként képet küldeni. Ezzel segítve az előrejelzők munkáját is.

műhold

A Himawari Igazi Színezésű képe az ázsiai félgömbről 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A Himawari élőképei, és egy napra visszamenőleg itt érhetőek el.

0 Tovább

Magasabb fordulatszámra kapcsolunk: Tornádók Magyarországon

 Bizonyára mindannyian láttatok már a tévében természetfilmeket, vagy katasztrófafilmeket, melyekben különböző méretű és erősségű tornádók végeztek hatalmas pusztításokat. De mi is a tornádó, illetve hogyan alakul ki? Kell-e tartanunk hasonló katasztrófák bekövetkezésétől, egyáltalán kialakulhatnak-e a képernyőkön megjelenő szörnyetegek hazánkban is?

forrás: pixabay.com

A tornádó nem más, mint egy intenzíven örvénylő légoszlop, mely gomoly-, illetve zivatarfelhőknél léphet fel, és legalább a felhő aljától a talajig ér. Ez utóbbi kritérium nagyon fontos, ha ugyanis a tölcsér nem éri el a talajt, akkor csak felhőtölcsérről, más néven tubáról beszélünk. A tornádó-tölcsért általában a felszínről felkavart por, törmelék, avagy a levegőben lévő vízgőz megfesti, ennek nyomán láthatjuk szabad szemmel is a jellegzetes tölcsért. Persze ez nincs mindig így, vannak esetek, amikor komoly nehézséget okoz annak eldöntése, hogy most éppen tornádóról van szó, vagy csupán felhőtölcsért kapott valaki lencsevégre.

Kialakulásukat tekintve két típust különböztethetünk meg: vannak szupercellákhoz (forgó zivatarcellákhoz) köthető mezociklonális tornádók, illetve talaj közeli tartós összeáramlás révén kialakuló nem mezociklonális tornádók. Utóbbiak erőssége azonban általában gyengébb, mint a szupercellákban fellépő társaiké.

Erősségük osztályozása a végzett pusztításon alapuló hagyományos Fujita-skála, illetve a 2007-ben bevezetett korrigált Fujita skála, vagyis az EF-skála alapján történik. Utóbbi bevezetésére a Fujita skála hiányosságai miatt volt szükség. A tornádó okozta károk ugyanis nagymértékben függnek az adott terület beépítettségétől, az épületek minőségétől, fizikai tulajdonságaitól is. Míg egy EF0-ás erősségű tornádó csupán kisebb fákat, közlekedési táblákat csavarhat ki, addig egy EF2-es erősségű például már tetőszerkezeteket is megrongálhat, egy EF4-es pedig a kőházakat is romba dönti.

Felvetül a kérdés, hogy előfordulhatnak-e egyáltalán tornádók Magyarországon? A válasz természetesen igen, de nem olyan gyakori jelenség. Észak-Amerikában az észak-déli irányú hegyvonulatok kedvező feltételeket nyújtanak a tornádók képződéséhez, így ott igen gyakori jelenségnek számítanak. Hazánkban, csakúgy, mint Európában a domborzati viszonyok ugyan nem kedveznek a kialakulásuknak, de attól még előfordulhatnak. Napjainkra szinte minden évben észlelnek tornádót Magyarországon, sőt évente átlagosan 10-12-t is. Ezek többsége persze gyengébb EF0-ás, EF1-es kategóriába tartozik, ráadásul többnyire lakott területeken kívül tombolják ki magukat. Tekintettel arra, hogy a tornádók gomoly-, illetve zivatarfelhőkhöz kötődnek, hazánkban döntően a nyári félévben bukkannak fel. Az idei év sem telik el tornádómentesen, csak idén eddig 6 tornádót figyeltek meg hazánkban (Báta, Szolnok, Besenyőtelek, Debrecen, Székesfehérvár, Dunaújváros), mindegyiket májusi zivatarokhoz kapcsolódóan.

A valaha feljegyzett legerősebb tornádó 1924. június 13-án pusztított hazánkban Bia és Vác települések között. A maga F4-es erősségével (EF5-ös erősségűnek felel meg az EF skálán) egész településeket döntött romba. Egy az akkori esethez hasonló légörvény átvonulása bármely nagyvárosban óriási katasztrófával járna. Ennek esélye azonban igen csekély, de nem lehetetlen, rengeteg légköri tényező „szerencsés együttállása” szükségeltetik hozzá.

1 Tovább

Költöző fák - A csapadékösszeg csökkenése nyugatra űz egyes fafajtákat Észak-Amerikában

Egy a múlt héten, a Science Advances c. lapban megjelent cikkben bizonyítékot találtak a kutatók arra vonatkozóan, hogy bizonyos fák az éghajlatváltozás következtében nem északra, hanem nyugatra mozdulnak el Észak-Amerikában.

Az éghajlatváltozás biodiverzitásra gyakorolt hatásáról már számtalan tanulmány jelent meg, köztük több, a fák északra vándorlását tárgyaló írás. Ezekben bizonyítást nyert, hogy egyes fafajok és növények az átlaghőmérséklet emelkedésének következtében magasabb földrajzi szélességekre, illetve magasabb, hegyvidéki környezetbe települnek. A jelenleg tárgyalt kutatás abban különleges, hogy nem a hőmérsékletváltozás által gyakorolt hatást, hanem a csapadékeloszlás és csapadékösszeg változásának hatását mutatta ki 86 észak-amerikai fafajra.

Az elmúlt 30 évben 0,16 °C-kal nőtt az éves átlaghőmérséklet Észak-Amerika keleti felén, a legnagyobb mértékben az északi területeken. Ezen kívül átlagosan 150 mm-es csapadéknövekedés is megmutatkozott a középső részen, egy 50 mm-t meghaladó jelentős veszteséggel a déli területeken.

klímaváltozás észak-amerika csapadék
Hőmérséklet (A) és csapadékösszeg (B) változása a vizsgált periódus (1981–2014) és a kontroll időszak között (1951–1980).
Forrás: S. Fei, 2017

A csapadékösszeg mintázatának változása és a hőmérséklet emelkedése meghatározzák azon területeket, amelyek szárazságra hajlamosak, így például az ország délkeleti részén jelentős szárazságra lehet számítani. A fák vándorlásának iránya azonban fajspecifikus jelenség, így a szárazság nem egyenlő mértékben hat mindegyik fafajtára. A vizsgálatok során Songlin Fei és munkatársai (Purdue Egyetem, Indiana, USA) bebizonyították, hogy a zárvatermők érzékenyebben és hamarabb reagálnak a nedvességviszonyok változására, mint a hőmérsékletére, a csapadékosabbá váló középső területek pedig jobb lehetőséget, biztosabb utánpótlást teremtenek a növényeknek. Az átlagos elmozdulás eléri a 15,4 km/évtized –et! Ezzel szemben a zárvatermők (fenyőfélék) és azok a nyitvatermők, melyeket a szél poroz be (és nem állatok által történik a beporzás) inkább észak felé mozdultak el a vizsgált időszakban. Az északi elmozdulás átlagos sebessége 11 km/évtized volt. Az egyes fafajok filogenetikai jellemzői, víztűrése és földtörténeti múltja is meghatározza viselkedésüket, így a hasonló tulajdonságú (pl. hasonló maggal rendelkező) csoportok hasonlóképpen reagálnak a környezeti változásokra. Így például megfigyelték, hogy a nyugatra elmozduló fajták nagyobb maggal és sűrűbb, tömörebb anyagú törzzsel rendelkeznek.

A lenti ún. rózsa-diagramon megfigyelhető a 86 fafajta átlagos elmozdulása egy évtized alatt (A), illetve egy összehasonlítás a fiatal populációk (B) és idős populációk (C) évtizedes elmozdulásáról. A rugalmasabb, alkalmazkodóképesebb és még gyengébb faanyagból álló fiatal populációk gyorsabban mozdulnak el a kifejlettekhez képest.

klímaváltozás észak-amerika csapadék
A rózsadiagram egyértelműen mutatja a 86 fafajta elmozdulását (irány és távolság[ km/évtized], A), illetve a fiatal (B) és felnőtt (C) populációk elmozdulásának összehasonlítását.
Forrás: S. Fei, 2017

A fafajták egy része északnyugati irányba mozdult el, azonban a nyugati komponens átlagosan 40%-kal volt nagyobb, mint az északi elmozdulás. Fei és társai ezzel egyértelműen bizonyították, hogy a csapadékváltozás dominánsabban hat a fafajták ökoszisztémájára, mint a hőmérsékletváltozás.

A felfedett jelenségre a Késő- Holocén végén is volt példa (8-10 ezer évvel ezelőtt), de ez az áthelyeződés akkor több ezer év alatt ment végbe, míg most néhány évtizedes, tehát igen gyors változásról van szó. Utóbbi tény azt mutatja, hogy ezek az események korrelációt mutatnak a világ több pontján tapasztalható klímaváltozással, emellett a folytonos emberi beavatkozás (földhasználat, erdőgazdálkodás), az erdőtüzek és a természetes szukcessziós folyamatok is szerepet játszanak. Az egyes hatások nagyságrendi szerepe kiváló alapot jelent a további kutatásokhoz.

0 Tovább

Zöld építészet: jelen és jövő

A hagyományos energiaforrások végesek és a környezetünket sem terhelhetjük a végtelenségig. Ezt belátva az építészetben is egyre jobban előtérbe kerül az energia- és környezettudatosság. A következőkben öt olyan épületet (vagy tervet) mutatok be, amelyeknél valamilyen környezetbarát technológiá(ka)t alkalmaznak.

1. BIQ-ház (Bio Intelligent Quotient House)

Hamburgban található a világ első olyan háza, melynek hőszabályozását kizárólag algák segítségével biztosítják: a 15 lakásos épület délkeleti és délnyugati falán összesen 129 vízzel teli, téglalap alakú, átlátszó falú tartály lóg, amiben az algákat tenyésztik. A tápanyagok és a szén-dioxid adagolását egy automata berendezés végzi, a tartályokat pedig egy olyan eszköz forgatja folyamatosan a Nap felé, amely a napelemeknél is megtalálható. A rendszer lényege, hogy egyrészt az algák biomasszát állítanak elő (amivel tiszta energiát termelnek), másrészt napos időben (főleg nyáron) az algák elszaporodásával a napsütötte falak árnyékba kerülnek, így hűtve az épületet.

környezettudatosság építészet
Fotó: NordNordWest

2. Perdu, a földalatti ház

James Bell építész által tervezett földalatti, kétszintes ház Manchesterben található. A Perdu ház saját maga gondoskodik az energiaellátásáról különböző környezetbarát elemek által: hőszivattyú, szellőztető és hővisszanyerő rendszer, esővíz begyűjtő található benne, illetve napenergia működteti a melegvíz-rendszert. A ház a föld hőszigetelő tulajdonságait is kihasználja: télen melegen tartja a házat, nyáron pedig kellemes hűvös levegőt biztosít. A világítással sincs gond, a ház közepén elhelyezett üveggel borított átriumnak és a négy fénycsatornának köszönhetően a ház természetes fénnyel van megvilágítva. A ház ára kicsit borsos (az irányár 2,5 millió font), azonban a fenntartási költsége kb. 80%-kal kevesebb a hagyományos házakhoz képest.

3. Bosco Verticale, a Függőleges Erdő

A Stefano Boeri, Gianandrea Barreca és Giovanni La Varra  által tervezett, 2015 novemberében átadott 110, illetve 76 m magas tornyok Milánóban találhatóak. A két épületre összesen 730 fát ültettek, emellett 5000 bokor és 11000 évelő növény borítja a teraszokat. A növények amellett, hogy látványosak, hasznosak is: elnyelik a port, csökkentik a CO2-koncentrációt és megvédik a lakásokat naptól és zajtól. A tetőszinten pedig napelemeket is elhelyeztek. A projekt sikerességét mutatja, hogy 2018-ban Kínában is megkezdődik egy hasonló épületegyüttes kivitelezése, ami a Nanjing Towers nevet kapta. Méretét tekintve közel kétszer nagyobb lesz milánóinál.

környezettudatosság építészet
Forrás: pixabay.com 

4. Conceptos Plásticos, házak újrahasznosított műanyagból

Az ötlet Fernando Llanos és Óscar Méndez nevéhez fűződik, melynek lényege, hogy a nehezen megközelíthető helyeken is olcsón és gyorsan lehessen építkezni. Ezt egyszerűen egymásba illeszthető, újrahasznosított műanyag elemekből oldották meg. Egy 40 m2-es ház építése négy emberrel kb. öt napig tart, az építési költség pedig 20000 peso (kb. 2 millió forint). A szükséges műanyagot újrahasznosító üzemektől és gyáraktól szerzik be, amit megolvasztanak és mintába öntenek. Az öntött műanyag téglák jó hőszigetelők, tűzállóak és még a helyi földrengés-ellenállási előírásoknak is megfelelnek. A projekt 2011 óta fut, azóta közel 200 házat építettek a rászorulóknak.

5. Smart Green Tower

A Frey Architekten, a Siemens és a Fraunhofer Institute for Solar Energy Systems olyan társasházat tervezett Freiburg im Breisgau városba, amely akkumulátorok segítségével kizárólag napenergiával fog üzemelni. A ház olyan PV napelem panelekkel lesz borítva, amelyeket speciálisan erre a térségre fejlesztettek, hogy kevés napsütés mellett is hatékonyan működhessenek. A társasházban több akkumulátort is elhelyeznek, amivel függetlenné válik a városban kiépített energiahálózattól. Arról egyelőre nincs hír, hogy az építkezés mikor fog megkezdődni.

Források: www.tisztajovo.hu

www.impressmagazin.hu

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések