Lidércfények a nyári erdőkben

Lidércfények a nyári erdőkben

Ma van a nyári napforduló napja, a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Számos néphit szerint ilyenkor a földben rejlő kincset apró fények jelzik. A gyanútlan kincsvadászokat sokszor érheti csalódás, hiszen legtöbbször csak szentjánosbogarakra vagy világító gombákra lelnek.

Nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. A fény és a sötétség örökös harcának győztes pillanata Magyarországon, idén június 21-én, 04:24-kor következik be, de igazából csak három nap múlva ünnepeljük meg. Az eltolódást a Juliánus-naptár bevezetése okozza.  A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötjük a nyári napfordulót.

Szentivánéj: A keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent János születésére emlékezik, az Iván név viszont a Jánosból alakult át (Joann-Jovan-Ivan), így lett ez a nap Szent Iván napja.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Kép forrása: deviantart.com (Quit007)
 

Ha ebben az időszakban teszünk éjszakai túrát, utunk során apró zöld fények kísérhetnek végig. Június második felében rajzanak ugyanis a szentjánosbogarak (német nyelvterületen Keresztelő Szent János után Johanniskäfer, ennek fordítása honosodott meg a magyar nyelvben). Meleg nyári estéken, a teljes sötétség beálltakor (általában 10 óra körül) kezdenek a röpképtelen nőstények világítani. A felajzott hímek akár 50 méter távolságból is észreveszik őket. A párok egymásra találása a fénykibocsátás = biolumineszcencia segítségével történik. E biokémiai folyamat során a luciferin nevű szerves vegyület magnézium ionok jelenlétében, légköri oxigén hatására, oxiluciferinné alakul át, miközben „hideg” fényt bocsát ki (mivel hő nem fejlődik). A folyamatot a luciferáz enzim segíti. (Lucifer – latin – jelentése fényhozó.) A nőstények potroha világít, hiszen itt található a légzőrendszerük, így a kellő oxigén ellátás biztosítva van. Ha esetleg még sem lelnek rögtön egymásra a párok a nőstények két óra múlva „lekapcsolnak”, és legfeljebb 10 napig próbálkoznak a hímek csalogatásával.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Világító nőstény szentjánosbogár
Kép: Andreas Kassis
biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
és a hím (Lampyris noctiluca)
Kép: Keith Talbot

Az éjszakai nyári erdőt járva nemcsak a szentjánosbogarak fénye vezethet (félre) minket. A fatuskókból származó lidércfény jelenségét, először Arisztotelész (i.e. 384-322) írta le, de tudományos szempontból csak jóval később a XVII. században kezdtek vele foglalkozni. Először megállapították, hogy a világításhoz oxigénre van szükség (Robert Boyle, 1667) később bizonyítást nyert, hogy csak a nedves korhadó fák képesek fény kibocsátásra (Francis Bacon). 1853-ban bizonyította Johann Florian Heller, hogy nem a fa világít, hanem bizonyos gombafajok, például az idei év gombája, a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). A folyamathoz tápanyag, víz, oxigén és megfelelő hőmérséklet szükséges. Ha a gomba termőteste kiszárad, újranedvesítéssel sem bírható újra világításra. Érdekes, viszont ha lemezei túl nedvesek, akkor kevésbé fényes, a felesleges víz elpárolgása után erősebben lumineszkál. A gombák valószínűleg azért világítanak, hogy az őket felkereső éjszakai rovarok segítségével terjesszék spóráikat. A világító tölcsérgomba hazánkban gyakran okoz mérgezést mivel könnyen összetéveszthető az ízletes rókagombával.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Világító tölcsérgomba nappal
Képek: Alexey Sergeev
biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
és éjszaka
 

Szóval, senki se ijedjen meg a furcsán imbolygó zöldes fényektől vagy éppen a világító fatuskóktól, nem lidércek lakják az erdőket csupán szerelemre éhes bogarak vagy spóraterjesztésre váró gombák.

0 Tovább

Ez az igazi klímaválság

Évek óta halljuk, hogy baj lesz! Sőt, azóta már baj van. Olvadnak a sarki jégsapkák, melegszik az átlaghőmérséklet úgy általában az egész Földön.  Az országok próbálják menteni a még menthetőt, de eközben Donald Trump…. 

A "globális felmelegedés" a mindenkit érintő klímaváltozás. Nő az átlaghőmérséklet a Föld egész területén, emiatt északon olvadnak a gleccserek és a jégsapkák, a tengerszint folyamatosan emelkedik, és mi csak folytatjuk tovább a bányászatot, a kőolaj és földgáz termelést.

Ebből tényleg baj lehet, Alaszka területén az olvadt gleccservíz találkozik a Csendes-óceán sós vizével, és megdöbbentő látványt nyújt:

Igen, csodaszép, lélegzetelállító, de mi lesz az élővilággal? Meg úgy a tengerrel? Ja és a partokkal, nyaralóhelyekkel?

Ez az, amiért az országok összefogva próbálnak javítani a helyzeten, különböző egyezményeket betartva korlátozni a saját környezetszennyező hatásukat. Érezzük, hogy fontos a nagy országok szerepvállalása, mint pl. az USA.

Hát, van, aki kicsit másképp gondolja.

Donald Trump amerikai elnök, januári hivatalba állása óta felkavarta az állóvizet.  Köztudott, hogy nem hisz a klímaváltozásban. 2012-ben a Kínaiak által kreált összeesküvés elméletnek vallotta a globális felmelegedést. Hangoztatta, hogy inkább munkát ad az amerikaiaknak, mintsem a gazdaságot a Kínaiak javára fordítsa. 

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Donald Trump szerint ígérete a szénbányák újranyitásáról elősegítette győzelméhez Ohio és Pennsylvania államokban. Fotó: Dominick Reuter/Agence France-Presse — Getty Images

Nos, elnökségéből világosan látható a klímaszkeptikusság. Újranyitott több bányát, azt a Scott Pruittot nevezte ki az EPA élére, aki legalább annyira támogatja a kőolaj és földgáz kitermelését, mint ő maga.

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Scott Pruitt, az EPA elnöke. Fotó: Gage Skidmore

Annak ellenére, hogy már maga Ferenc pápa is a saját klímaváltozásról szóló kézzel írott levelét ajándékozta Trumpnak, esti olvasmányként, tanulságként, sajnos ez sem váltott ki pálfordulást.

2017. június 1-én az Amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

Ez a nemzetközi összefogás némiképp visszafogta volna a végtelen kőolaj, földgáz kitermeléstől. Azonban az elnök elmondta, fontos számára az amerikai polgárok munkahelyének megteremtése, és ez az egyezmény nem állhat az útjába. Erre a lépésre már Arnold Schwarzenegger is reagált.

Amerika megállíthatatlan, és így a klímaváltozás is? Mégis hová vezet ez?

0 Tovább

Nem hiszek a (radar)szememnek!

Ha már úgyis nemrég volt az új Alien-film hazai bemutatója, érdemes pár szóban foglalkozni egy érdekes jelenséggel, ami a meteorológiai célú radarképeken gyakran felbukkan. A jellegzetes koncentrikus körökből álló alakzatot egyes túlbuzgó UFO-hívők könnyen egy földönkívüli inváziós flotta éppen leszállni készülő űrhajójának gondolhatják, holott a magyarázat ennél kevésbé izgalmas. Jól figyeljetek, ismerkedjünk meg a bright band-del!

Elöljáróban érdemes nagyjából tisztázni, hogyan is működik a radar. A berendezés kibocsát egy adott hullámhosszú rádióhullámot, ami terjedése során „beleütközik” egy tárgyba. Erről a hullám visszaverődik, aminek egy része a vevőberendezésbe jut. A kibocsátás és a beérkezés között eltelt időből számítható ki a tárgy radartól vett távolsága.

A radar működési elve (Kép forrása: Christian Wolff)

A meteorológiában ilyen tárgyak például az esőcseppek, és a radarképeken egyebek mellett ők jelennek meg a csapadékzónáknál. Csakhogy a légkörben ritkán beszélhetünk olyan esőcseppekről, amik pályafutásukat nem hulló jégkristályokként vagy hópelyhekként kezdik. Esésük során ezek egyre melegebb légrétegeken mennek keresztül, azaz közelítenek az olvadáspontjukhoz. Ezt elérve elkezdenek megolvadni, mégpedig kívülről befelé haladva, azaz egy vízburok alakul ki rajtuk. A víz aránya egyre nő az esés folytatódásával, míg végül teljesen esőcseppeké válnak.

A csapadékelemek elhelyezkedése bright band esetén (Kép forrása: LSCAS)

A már említett bright band – fényes sáv ­– jelenség akkor lép fel, ha a hullám „belemér” egy ilyen olvadni kezdő részecskébe. Mivel a hópelyhek az esőcseppeknél jóval nagyobbnak, a radar ezeket a vízréteggel bevont részecskéket nagyméretű esőcseppnek érzékeli. A kör alakra a magyarázatot a radarantenna forgása adja, ami körbepásztázza az antenna körüli területet. A több, azonos középpontú kör pedig annak tudható be, hogy a radarantenna a forgás mellett bólintó mozgást is végez közben ­– így oldható meg, hogy több magassági réteget is végig tudjon pásztázni. Emiatt ebbe az olvadási rétegbe többször is „belemér” a radar az antenna mozgása során. A megjelenítésnél pedig élénk árnyalatokat társítanak a csapadékjelhez.

Bright band megjelenése radarképen (Kép forrása: Dr. Brad Muller)

Így lesz a landolni készülő repülő csészealjból a csapadékintenzitás becslését nehezítő, már-már impresszionista-absztrakt festményre hajazó radarkép.

Források:

http://www.radartutorial.eu/index.en.html

http://wx.db.erau.edu/faculty/mullerb/Wx365/Bright_band/bright_band.html

0 Tovább

Nagy esők jönnek és elindulok….

Ezzel a sorral kezdődik a méltán híres dala a Republicnak. Én sem tettem másként 2017. 05. 23-án, kedden Budapesten a délutáni órákban, hiszen mit nekem egy kis eső és amúgy is közel van a buszmegálló, gondoltam naivan. De rosszul ötlet volt.

Ez a nap is úgy indult, mint a többi, szépen sütött a nap, én rohantam munkába, nem gondoltam, ahogy sokan mások sem, hogy mi fog történni munka után.

Eljött a munkaidőm vége, gondoltam gyorsan összeszedem magam és pillanatok alatt otthon is vagyok, de csak gondoltam. Mert ekkor vettem észre, hogy kint tombol a vihar, és nem csak eső esik, de még jég is. Ekkor jöttem rá, hogy bizony nem megyek olyan hamar haza. Így miután meguntam a vihar látványát, és a jég is elfogytam belőle, úgy gondoltam mégis elindulok, hiszen kemény legény vagyok mit nekem egy kis eső?!

Ez az ötlet egész addig tűnt jónak, amig ki nem értem az esőre, és meg nem tettem az első pár lépésemet. Hiszen ekkor jöttem rá, hogy még sem vicc ez a vihar, és jobb lett volna a szárad irodába maradni. De mire ezek a gondolatok végig futottak az agyamon, én már bőrig is áztam, úgyhogy már mindegy volt.

Budapest XII. kerületeinek utcáin hömpölygött a víz. Az autók rendszámai néhol kisem látszottak, sőt még a busz ajtaján is befolyt helyenként a víz, de végre a buszon voltam, s gondoltam mostmár gyorsan otthon leszek. Sajnos csak gondoltam, kb. húsz perccel később ért be a busz a mentrendhez képest a megállóba. Minden utcán patakokban folyt a víz és ezért alig tudtak haladni a buszok és az autók.

Végre haza értem és miután megszabadulva vizes cuccaimtól, gondoltam körülnéznek a világban laptop ablakán keresztül, hogy vajon mi történt míg én dolgoztam? Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy nem csak én jártam ilyen csúful, hanem Budapest több kerültének utcái is folyóvá változtak. Minden hol képek és videó hemzsegtek a neten. Ezért hát úgy gondoltam összegyűjtök néhányat, hogy lássuk, hogyan is nézett ki a „nagy özönvíz” Budapesten.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Német Olivér

A VI. kerületben a sok helyen már árvíz készültség volt.

budapest özönvíz nagy eső

 

Közzétette: Peet Péter

Volt, aki kihasználta a "jó" időt.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Takács Márton

Nem csak az utcákon folyt a víz, de még a WestEnd-ben is.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Viktória Kuśnierz

Nem csak ilyen szőrnyű képek készültek a vihar idején, nézzünk meg egy-két igazán szép képet is róla.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Szalay Henrik – 2017. május 23.

0 Tovább

Szeretnéd élőben látni a Földet? majdnem….

Ezt megteheted, de Magyarországot és Európát csak 2020-tól láthatjuk majd kb. 10 percenként frissülő képeken. Jelenleg már a japán Himawari geostacionárius műhold szemszögéből viszont vizsgálódhatunk. Ezekhez hasonló még az Amerikát mutató GOES-16 műhold is, ami idén ősszel kezdi meg működését, és tavaly novemberben állt a pályájára az Atlas V rakéta segítségével:

Először, mi is az a geostacionárius műhold? Ha az elnevezésből kiindulunk, akkor megfejthető, hogy ez annyit tesz, hogy a Föld szempontjából stacionárius a műhold. A valóságban kicsit sem egyhelyben áll. A műhold az Egyenlítő felett 36000 km-rel a Föld forgásának megfelelő sebességgel mozog, ezért a szakemberek által kiválasztott pont felett marad. Ez a sebesség olyannyira nem stacionárius, hogy másodpercenként 3 kilométert kell megtennie, ami több, mint 10000 km/h.

műhold

A geostacionárius pálya a Föld körül
By Lookang many thanks to author of original simulation = Francisco Esquembre

A már működő és ismerhető japán Himawari, 13 spektrális sávban méri a Földről, felhőkről, vízfelszínről, stb. visszavert sugárzást. A Nap sugárzásának sávjában, a látható fény tartományán lévő három csatornából lehet azt a képet előállítani, ami megmutatja, hogy mit láthatnánk, ha az űrben lebegnénk. A következő ábrán az a három hullámhossz tartomány van, melyet az ,,Igazi Színezésű" képhez felhasználnak, és a hullámhosszaknak megfelelő szín is fel van tüntetve.

műhold

A Himawari műhold első három csatornája a három alapszínben.

A 3-as csatorna, a 0,64 mikrométeres hullámhosszú visszavert sugárzást méri, és ilyen képeket készít:

műhold

A Himawari 3-as csatornájának képe 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A három első csatornát kombinálva, úgynevezett RGB kompozit műhold képet készítve, kaphatjuk meg az „Igazi Színű” RGB képet. Ilyen műholdkép már létezik Európáról, de az új műhold képes lesz a teljes, Európát is lefedő korongról 10 percenként képet küldeni. Ezzel segítve az előrejelzők munkáját is.

műhold

A Himawari Igazi Színezésű képe az ázsiai félgömbről 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A Himawari élőképei, és egy napra visszamenőleg itt érhetőek el.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések