Ez az igazi klímaválság

Évek óta halljuk, hogy baj lesz! Sőt, azóta már baj van. Olvadnak a sarki jégsapkák, melegszik az átlaghőmérséklet úgy általában az egész Földön.  Az országok próbálják menteni a még menthetőt, de eközben Donald Trump…. 

A "globális felmelegedés" a mindenkit érintő klímaváltozás. Nő az átlaghőmérséklet a Föld egész területén, emiatt északon olvadnak a gleccserek és a jégsapkák, a tengerszint folyamatosan emelkedik, és mi csak folytatjuk tovább a bányászatot, a kőolaj és földgáz termelést.

Ebből tényleg baj lehet, Alaszka területén az olvadt gleccservíz találkozik a Csendes-óceán sós vizével, és megdöbbentő látványt nyújt:

Igen, csodaszép, lélegzetelállító, de mi lesz az élővilággal? Meg úgy a tengerrel? Ja és a partokkal, nyaralóhelyekkel?

Ez az, amiért az országok összefogva próbálnak javítani a helyzeten, különböző egyezményeket betartva korlátozni a saját környezetszennyező hatásukat. Érezzük, hogy fontos a nagy országok szerepvállalása, mint pl. az USA.

Hát, van, aki kicsit másképp gondolja.

Donald Trump amerikai elnök, januári hivatalba állása óta felkavarta az állóvizet.  Köztudott, hogy nem hisz a klímaváltozásban. 2012-ben a Kínaiak által kreált összeesküvés elméletnek vallotta a globális felmelegedést. Hangoztatta, hogy inkább munkát ad az amerikaiaknak, mintsem a gazdaságot a Kínaiak javára fordítsa. 

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Donald Trump szerint ígérete a szénbányák újranyitásáról elősegítette győzelméhez Ohio és Pennsylvania államokban. Fotó: Dominick Reuter/Agence France-Presse — Getty Images

Nos, elnökségéből világosan látható a klímaszkeptikusság. Újranyitott több bányát, azt a Scott Pruittot nevezte ki az EPA élére, aki legalább annyira támogatja a kőolaj és földgáz kitermelését, mint ő maga.

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Scott Pruitt, az EPA elnöke. Fotó: Gage Skidmore

Annak ellenére, hogy már maga Ferenc pápa is a saját klímaváltozásról szóló kézzel írott levelét ajándékozta Trumpnak, esti olvasmányként, tanulságként, sajnos ez sem váltott ki pálfordulást.

2017. június 1-én az Amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

Ez a nemzetközi összefogás némiképp visszafogta volna a végtelen kőolaj, földgáz kitermeléstől. Azonban az elnök elmondta, fontos számára az amerikai polgárok munkahelyének megteremtése, és ez az egyezmény nem állhat az útjába. Erre a lépésre már Arnold Schwarzenegger is reagált.

Amerika megállíthatatlan, és így a klímaváltozás is? Mégis hová vezet ez?

0 Tovább

Nem hiszek a (radar)szememnek!

Ha már úgyis nemrég volt az új Alien-film hazai bemutatója, érdemes pár szóban foglalkozni egy érdekes jelenséggel, ami a meteorológiai célú radarképeken gyakran felbukkan. A jellegzetes koncentrikus körökből álló alakzatot egyes túlbuzgó UFO-hívők könnyen egy földönkívüli inváziós flotta éppen leszállni készülő űrhajójának gondolhatják, holott a magyarázat ennél kevésbé izgalmas. Jól figyeljetek, ismerkedjünk meg a bright band-del!

Elöljáróban érdemes nagyjából tisztázni, hogyan is működik a radar. A berendezés kibocsát egy adott hullámhosszú rádióhullámot, ami terjedése során „beleütközik” egy tárgyba. Erről a hullám visszaverődik, aminek egy része a vevőberendezésbe jut. A kibocsátás és a beérkezés között eltelt időből számítható ki a tárgy radartól vett távolsága.

A radar működési elve (Kép forrása: Christian Wolff)

A meteorológiában ilyen tárgyak például az esőcseppek, és a radarképeken egyebek mellett ők jelennek meg a csapadékzónáknál. Csakhogy a légkörben ritkán beszélhetünk olyan esőcseppekről, amik pályafutásukat nem hulló jégkristályokként vagy hópelyhekként kezdik. Esésük során ezek egyre melegebb légrétegeken mennek keresztül, azaz közelítenek az olvadáspontjukhoz. Ezt elérve elkezdenek megolvadni, mégpedig kívülről befelé haladva, azaz egy vízburok alakul ki rajtuk. A víz aránya egyre nő az esés folytatódásával, míg végül teljesen esőcseppeké válnak.

A csapadékelemek elhelyezkedése bright band esetén (Kép forrása: LSCAS)

A már említett bright band – fényes sáv ­– jelenség akkor lép fel, ha a hullám „belemér” egy ilyen olvadni kezdő részecskébe. Mivel a hópelyhek az esőcseppeknél jóval nagyobbnak, a radar ezeket a vízréteggel bevont részecskéket nagyméretű esőcseppnek érzékeli. A kör alakra a magyarázatot a radarantenna forgása adja, ami körbepásztázza az antenna körüli területet. A több, azonos középpontú kör pedig annak tudható be, hogy a radarantenna a forgás mellett bólintó mozgást is végez közben ­– így oldható meg, hogy több magassági réteget is végig tudjon pásztázni. Emiatt ebbe az olvadási rétegbe többször is „belemér” a radar az antenna mozgása során. A megjelenítésnél pedig élénk árnyalatokat társítanak a csapadékjelhez.

Bright band megjelenése radarképen (Kép forrása: Dr. Brad Muller)

Így lesz a landolni készülő repülő csészealjból a csapadékintenzitás becslését nehezítő, már-már impresszionista-absztrakt festményre hajazó radarkép.

Források:

http://www.radartutorial.eu/index.en.html

http://wx.db.erau.edu/faculty/mullerb/Wx365/Bright_band/bright_band.html

0 Tovább

Nagy esők jönnek és elindulok….

Ezzel a sorral kezdődik a méltán híres dala a Republicnak. Én sem tettem másként 2017. 05. 23-án, kedden Budapesten a délutáni órákban, hiszen mit nekem egy kis eső és amúgy is közel van a buszmegálló, gondoltam naivan. De rosszul ötlet volt.

Ez a nap is úgy indult, mint a többi, szépen sütött a nap, én rohantam munkába, nem gondoltam, ahogy sokan mások sem, hogy mi fog történni munka után.

Eljött a munkaidőm vége, gondoltam gyorsan összeszedem magam és pillanatok alatt otthon is vagyok, de csak gondoltam. Mert ekkor vettem észre, hogy kint tombol a vihar, és nem csak eső esik, de még jég is. Ekkor jöttem rá, hogy bizony nem megyek olyan hamar haza. Így miután meguntam a vihar látványát, és a jég is elfogytam belőle, úgy gondoltam mégis elindulok, hiszen kemény legény vagyok mit nekem egy kis eső?!

Ez az ötlet egész addig tűnt jónak, amig ki nem értem az esőre, és meg nem tettem az első pár lépésemet. Hiszen ekkor jöttem rá, hogy még sem vicc ez a vihar, és jobb lett volna a szárad irodába maradni. De mire ezek a gondolatok végig futottak az agyamon, én már bőrig is áztam, úgyhogy már mindegy volt.

Budapest XII. kerületeinek utcáin hömpölygött a víz. Az autók rendszámai néhol kisem látszottak, sőt még a busz ajtaján is befolyt helyenként a víz, de végre a buszon voltam, s gondoltam mostmár gyorsan otthon leszek. Sajnos csak gondoltam, kb. húsz perccel később ért be a busz a mentrendhez képest a megállóba. Minden utcán patakokban folyt a víz és ezért alig tudtak haladni a buszok és az autók.

Végre haza értem és miután megszabadulva vizes cuccaimtól, gondoltam körülnéznek a világban laptop ablakán keresztül, hogy vajon mi történt míg én dolgoztam? Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy nem csak én jártam ilyen csúful, hanem Budapest több kerültének utcái is folyóvá változtak. Minden hol képek és videó hemzsegtek a neten. Ezért hát úgy gondoltam összegyűjtök néhányat, hogy lássuk, hogyan is nézett ki a „nagy özönvíz” Budapesten.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Német Olivér

A VI. kerületben a sok helyen már árvíz készültség volt.

budapest özönvíz nagy eső

 

Közzétette: Peet Péter

Volt, aki kihasználta a "jó" időt.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Takács Márton

Nem csak az utcákon folyt a víz, de még a WestEnd-ben is.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Viktória Kuśnierz

Nem csak ilyen szőrnyű képek készültek a vihar idején, nézzünk meg egy-két igazán szép képet is róla.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Szalay Henrik – 2017. május 23.

0 Tovább

Szeretnéd élőben látni a Földet? majdnem….

Ezt megteheted, de Magyarországot és Európát csak 2020-tól láthatjuk majd kb. 10 percenként frissülő képeken. Jelenleg már a japán Himawari geostacionárius műhold szemszögéből viszont vizsgálódhatunk. Ezekhez hasonló még az Amerikát mutató GOES-16 műhold is, ami idén ősszel kezdi meg működését, és tavaly novemberben állt a pályájára az Atlas V rakéta segítségével:

Először, mi is az a geostacionárius műhold? Ha az elnevezésből kiindulunk, akkor megfejthető, hogy ez annyit tesz, hogy a Föld szempontjából stacionárius a műhold. A valóságban kicsit sem egyhelyben áll. A műhold az Egyenlítő felett 36000 km-rel a Föld forgásának megfelelő sebességgel mozog, ezért a szakemberek által kiválasztott pont felett marad. Ez a sebesség olyannyira nem stacionárius, hogy másodpercenként 3 kilométert kell megtennie, ami több, mint 10000 km/h.

műhold

A geostacionárius pálya a Föld körül
By Lookang many thanks to author of original simulation = Francisco Esquembre

A már működő és ismerhető japán Himawari, 13 spektrális sávban méri a Földről, felhőkről, vízfelszínről, stb. visszavert sugárzást. A Nap sugárzásának sávjában, a látható fény tartományán lévő három csatornából lehet azt a képet előállítani, ami megmutatja, hogy mit láthatnánk, ha az űrben lebegnénk. A következő ábrán az a három hullámhossz tartomány van, melyet az ,,Igazi Színezésű" képhez felhasználnak, és a hullámhosszaknak megfelelő szín is fel van tüntetve.

műhold

A Himawari műhold első három csatornája a három alapszínben.

A 3-as csatorna, a 0,64 mikrométeres hullámhosszú visszavert sugárzást méri, és ilyen képeket készít:

műhold

A Himawari 3-as csatornájának képe 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A három első csatornát kombinálva, úgynevezett RGB kompozit műhold képet készítve, kaphatjuk meg az „Igazi Színű” RGB képet. Ilyen műholdkép már létezik Európáról, de az új műhold képes lesz a teljes, Európát is lefedő korongról 10 percenként képet küldeni. Ezzel segítve az előrejelzők munkáját is.

műhold

A Himawari Igazi Színezésű képe az ázsiai félgömbről 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A Himawari élőképei, és egy napra visszamenőleg itt érhetőek el.

0 Tovább

Magasabb fordulatszámra kapcsolunk: Tornádók Magyarországon

 Bizonyára mindannyian láttatok már a tévében természetfilmeket, vagy katasztrófafilmeket, melyekben különböző méretű és erősségű tornádók végeztek hatalmas pusztításokat. De mi is a tornádó, illetve hogyan alakul ki? Kell-e tartanunk hasonló katasztrófák bekövetkezésétől, egyáltalán kialakulhatnak-e a képernyőkön megjelenő szörnyetegek hazánkban is?

forrás: pixabay.com

A tornádó nem más, mint egy intenzíven örvénylő légoszlop, mely gomoly-, illetve zivatarfelhőknél léphet fel, és legalább a felhő aljától a talajig ér. Ez utóbbi kritérium nagyon fontos, ha ugyanis a tölcsér nem éri el a talajt, akkor csak felhőtölcsérről, más néven tubáról beszélünk. A tornádó-tölcsért általában a felszínről felkavart por, törmelék, avagy a levegőben lévő vízgőz megfesti, ennek nyomán láthatjuk szabad szemmel is a jellegzetes tölcsért. Persze ez nincs mindig így, vannak esetek, amikor komoly nehézséget okoz annak eldöntése, hogy most éppen tornádóról van szó, vagy csupán felhőtölcsért kapott valaki lencsevégre.

Kialakulásukat tekintve két típust különböztethetünk meg: vannak szupercellákhoz (forgó zivatarcellákhoz) köthető mezociklonális tornádók, illetve talaj közeli tartós összeáramlás révén kialakuló nem mezociklonális tornádók. Utóbbiak erőssége azonban általában gyengébb, mint a szupercellákban fellépő társaiké.

Erősségük osztályozása a végzett pusztításon alapuló hagyományos Fujita-skála, illetve a 2007-ben bevezetett korrigált Fujita skála, vagyis az EF-skála alapján történik. Utóbbi bevezetésére a Fujita skála hiányosságai miatt volt szükség. A tornádó okozta károk ugyanis nagymértékben függnek az adott terület beépítettségétől, az épületek minőségétől, fizikai tulajdonságaitól is. Míg egy EF0-ás erősségű tornádó csupán kisebb fákat, közlekedési táblákat csavarhat ki, addig egy EF2-es erősségű például már tetőszerkezeteket is megrongálhat, egy EF4-es pedig a kőházakat is romba dönti.

Felvetül a kérdés, hogy előfordulhatnak-e egyáltalán tornádók Magyarországon? A válasz természetesen igen, de nem olyan gyakori jelenség. Észak-Amerikában az észak-déli irányú hegyvonulatok kedvező feltételeket nyújtanak a tornádók képződéséhez, így ott igen gyakori jelenségnek számítanak. Hazánkban, csakúgy, mint Európában a domborzati viszonyok ugyan nem kedveznek a kialakulásuknak, de attól még előfordulhatnak. Napjainkra szinte minden évben észlelnek tornádót Magyarországon, sőt évente átlagosan 10-12-t is. Ezek többsége persze gyengébb EF0-ás, EF1-es kategóriába tartozik, ráadásul többnyire lakott területeken kívül tombolják ki magukat. Tekintettel arra, hogy a tornádók gomoly-, illetve zivatarfelhőkhöz kötődnek, hazánkban döntően a nyári félévben bukkannak fel. Az idei év sem telik el tornádómentesen, csak idén eddig 6 tornádót figyeltek meg hazánkban (Báta, Szolnok, Besenyőtelek, Debrecen, Székesfehérvár, Dunaújváros), mindegyiket májusi zivatarokhoz kapcsolódóan.

A valaha feljegyzett legerősebb tornádó 1924. június 13-án pusztított hazánkban Bia és Vác települések között. A maga F4-es erősségével (EF5-ös erősségűnek felel meg az EF skálán) egész településeket döntött romba. Egy az akkori esethez hasonló légörvény átvonulása bármely nagyvárosban óriási katasztrófával járna. Ennek esélye azonban igen csekély, de nem lehetetlen, rengeteg légköri tényező „szerencsés együttállása” szükségeltetik hozzá.

1 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések