A szél egészségjavító hatása

Az idei március 15-ei helyzet a hidegfrontról, valamint az ahhoz kapcsolódó szél- és csapadéktevékenységről szólt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat az egész országra figyelmeztetéseket adott ki a viharossá fokozódó szél miatt. Azonban kevesen tudják, hogy a hidegfront érkezése előtt mennyire szennyezett volt Budapest levegője. A sok szennyezőanyag közül az egyik legveszélyesebb a 10 µm-nél kisebb szálló por (PM10). Többek között azért ennyire veszélyes, mert a napi átlagos koncentrációja gyakran meghaladja a különböző riasztási fokozatokat, valamint az emberi szervezet számára súlyos egészségügyi problémákat okoz. Elsősorban felső légúti, szív- és érrendszeri megbetegedéseket okozhat, csökkenti a kórokozókkal szembeni ellenállást, kiváltó oka lehet a különböző gyulladásoknak, asztmás rohamoknak, valamint a rákos megbetegedéseknek is. Leginkább kisgyermekekre és időskorúakra veszélyes. Az alábbi ábrán az látható, hogy mekkora a PM10 mérete egy hajszálhoz vagy egy homokszemhez viszonyítva.

PM10 méretének összehasonlítása
(Forrás: http://pm10.kormany.hu/forrasok)

Az Európai Unió levegőminőségi irányelve alapján a PM10 szennyezőanyagra a következő levegőminőségbeli határértékek vonatkoznak:

 

-         egészségügyi határérték:                 50 µg/m3

-         tájékoztatási küszöbérték:               75 µg/m3

-         riasztási küszöbérték:                      100 µg/m3

 

Abban az esetben, ha a két napon keresztül napi átlagban eléri a PM10 a riasztási küszöbértéket, akkor elrendelik a szmogriadót. Ezt Budapest főpolgármestere adhatja ki és vonhatja vissza. 

Az alábbi ábra az elmúlt pár nap PM10 általi szennyezettségét mutatja be. Látható, hogy a március 15-ei koncentráció az eget verdeste. Hajnalban 150-200 µg/m3-t is mértéket Budapesten. Ezután azonban jelentős javulás állt be a közeledő hidegfronthoz kapcsolódó viharos erejű széllökéseknek köszönhetően. A tegnapelőtti szeles időnek köszönhetően szintén alacsonyan alakult a szálló por koncentrációja.

Napi PM10 koncentráció

(Forrás: Országos Környezetegészségügyi Központ,

http://www.kvvm.hu/olm/report.php?id=39)

Ma ismét egy hidegfront vonul át hazánk felett, melyet erős, viharos széllökések kísérnek majd. Ez pedig azt jelenti, hogy a következő pár napban egyáltalán nem lesz szennyezett a levegő, aminek természetesen örülünk. Legyünk sokat a szabadban, élvezzük a napsütést, biciklizzünk, túrázzunk!

0 Tovább

Tavasz illat a levegőben vagy valami más?

A téli hónapok szürkesége után végre tartósabban kisütött a Nap és újra tavasz illat van a levegőben, de ha az nem is, valami más biztosan. Hogy mi is ez a valami? Hát a pollen.

A múlt hét végén a pollenterhelés még csak mérsékelt volt, ezen a héten azonban kis mértékű fokozódásra számíthatunk, hiszen az időjárás változékonysága (hőmérsékletváltozás, csapadéktevékenység) jelentősen befolyásolják a pollenkoncentráció alakulását. 

A levegőben található pollenmennyiséget darab/köbméterben mérik, és a laikus közönség számára - az érthetőség kedvéért - 4 kategóriába sorolják (alacsonyközepesmagasnagyon magas koncentráció). Ez az érték azonban csak egy adott fajra vonatkozó adatot szolgáltat nekünk, amelyből a pollenre érzékenyek nem tudhatják, hogy szervezetüket mekkora terhelés éri, amikor kint vannak a szabadban.

Az időjárási előrejelzések alapján készített pollenindex (egy szám) azonban megmutatja, hogy mekkora összpollen-terhelésnek van kitéve szervezetünk. Ennek számítása során ugyanis az összes pillanatnyilag virágzó allergén növény hatását súlyozva veszik figyelembe. Így ha egy erősen allergén növényből csak kevés van a levegőben, hatása akkor is kimutatható. A pollenindex nem csupán országosan, hanem régióra vagy akár településre is számítható. 

Pollennaptár (Forrás: http://www.budaorsiinfo.hu/wp-content/uploads/2012/06/pollennaptar_.jpg)

Röviden tekintsük át a múlt hét pollenkoncentráció változását valamint a héten várható alakulását. Az alternaria és a cladosporium gombák koncentrációja többnyire alacsony szinten maradt, azonban helyenként, egy-egy napon már a tüneteket okozó szintet is elérte (ebben a héten sem lesz változás). A mogyoró pollenkoncentrációja sem haladta meg az alacsony szintet, ráadásul csökkenő tendenciát mutatott a múlt hét folyamán. Virágporának mennyisége ezen a héten azonban már elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. Juharfűz és szil pollenszemek is előfordultak már a levegőben, de számuk továbbra sem haladja meg az alacsony koncentrációs szint értékét. Az éger, a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja mérséklődött, azonban így is több helyen elérte a magas szintet. A kőris és a nyárfa pollenszórása fokozódott és országszerte elérte a tüneteket okozó közepes szintet. A következő néhány napban már nem csak az éger, a ciprus- és tiszafafélék koncentrációja fog növekedni, hanem a kőris és a nyárfa pollenkoncentrációja is elérheti a magas szintet.  

Pollentérkép: ciprusfélék (Forrás: http://www.idokep.hu/pollen/3)

Mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzései alapján a héten nem várható sem lehűlés, sem pedig jelentősebb csapadék, érdemes tehát felkészülni a tünetek erősödésére, és beszerezni a megfelelő gyógyszereket. 

Érdemes felkészülni (Forrás: http://www.r-medical.hu/media/Image/hirek/allergia.jpg)

0 Tovább

Március 15-i időjárás (tavaly és idén)

Egy évvel ezelőtti Nemzeti Ünnepünk időjárási eseményei bizonyára sokak számára emlékezetesek maradtak - hófúvás, elzárt települések, utakon ragadt emberek, belügyminisztériumi SMS, és még hosszan folytathatnánk a sort.

Forrás: szegedma.hu

Forrás: hungarokamion.hu

Meteorológus szemmel mit láthattunk tavaly négy nappal korábban, és mit tudhatunk idén négy nappal az ünnepi események előtt? Íme néhány információ:

A meteorológusok munkáját hosszútávú prognózisok elkészítéséhez nagyban megkönnyítik a szuperszámítógépekkel számított, numerikus időjárás előrejelzési modellek által nyert ún. valószínűségi előrejelzések.

Valószínűségi előrejelzések 2013. március 11. 06 UTC (bal oldal), valamint
2014. március 11. 06 UTC (jobb oldal) kezdődátummal (wetterzentrale.de)

Ezek az első ránézésre színes görbék sokaságából álló diagramok rendkívüli információtartalommal bírnak, ugyanis segítségükkel egy-egy meteorológiai elem (pl. hőmérséklet, csapadékösszeg) várható értéke jól behatárolható. Az ábrákon minden színes görbe egy-egy előrejelzést takar, így a légkör egy-egy lehetséges jövőbeli állapotát tükrözi. Felmerülhet a kérdés, vajon miért van szükség több előrejelzésre, és néhány nap elteltével azok miért nem értenek egyet az időjárás alakulását illetően? Ennek legfőbb oka, hogy a légkör egy rendkívül érzékeny fizikai rendszernek tekinthető, amely az őt érő kis változásokra eredeti állapotához képest akár nagy változásokkal is reagálhat.

Visszatérve a színes görbék sokaságához, amíg azok együtt haladnak, addig jól behatárolható, hogy adott idő elteltével milyen időjárási körülményekre számíthatunk. A fenti ábrákon a GFS amerikai numerikus előrejelző modell 2013. március 11. 06 UTC-kor, valamint pontosan egy évvel később készített, Budapestre vonatkozó valószínűségi előrejelzései kerültek megjelenítésre. A diagramokon az alsó görbék a csapadékösszeg becslését, míg a felső görbék az 1500 méter magasságra előrejelzett hőmérsékleti értékeket mutatják. A tavaly március 15-re vonatkozó előrejelzések (bal oldali ábra) mindegyike már négy nappal korábban egyetértett abban, hogy erős lehűlés várható, valamint az egyes futások a csapadék kérdésében is azonos álláspontot foglaltak, bár a csapadékösszegre még nagy bizonytalanságot mutattak. Idén a következő néhány napban (jobb oldali ábra) csapadékmentes, kellemes tavaszias időjárásra számíthatunk, ebben szintén egyetért minden egyes előrejelzés. Egészen péntekig, ugyanis a prognózisok túlnyomó többsége március 15-én a délutáni, esti órákra egy hidegfront okozta lehűléssel számol, azonban a csapadékösszeg és főleg a halmazállapot kérdése még bizonytalan. A hidegfront érkezése biztosnak tekinthető, az idő előrehaladtával pedig egyre pontosabb képet kapunk a várható helyzetről! Mielőtt nekiállunk szervezni a hétvégi programunkat, mindenképpen tájékozódjunk hivatalos meteorológiai forrásokból!

További fontos megjegyzések: Az ábrák alapján az is látható, hogy több, mint egy hét elteltével már egyáltalán nem tudunk biztosat mondani az időjárás számszerű alakulását illetően. Például a jobb oldali ábrán a hőmérséklet várható értéke az egyes előrejelzések szerint közel -10 °C, de akár +10 °C is lehet (1500 méter magasan) két héttel később. A bizonytalanság mértéke mindig időjárási helyzet függvénye, de az esetek többségében nem lehet néhány napnál hosszabb időtávra minden tekintetben megbízható prognózist készíteni!

0 Tovább

Szocsi - amikor az időjárás is beleszól

A téli olimpiai játékokat idén Szocsiban rendezték február 7. és 23. között. Mint minden alkalommal, most is rendkívül fontos volt az időjárás alakulása, annak előrejelzése, mivel a versenyszámok között vannak olyanok, amelyekhez hófödte terület szükséges. Már jóval az olimpia előtt igyekeztek előrejelezni az időjárás várható alakulását, felkészítve a szervezőket az esetlegesen szükséges beavatkozásokra.

1.ábra: Az olimpia helyszíne

 „ Az előrejelzés szerint az első tíz napban tartósan kellemes időjárással számolhatnak a pénteken nyíló havas-jeges játékok résztvevői…” – írta a Metropol a február 5-i számában. A kezdeti enyhe időjárás mellett a későbbiekben lehűlésre számítottak, azonban továbbra is enyhe maradt az idő. Ez azért is volt aggasztó, mert a hó annyira puhává vált, hogy törölni kellett a lesiklóedzéseket. Ennek ellenére a szervezők nem tartották szükségesnek, hogy a hegyekben tárolt tartalékhavat felhasználják. A meleget február 16-án felváltotta a ködös idő, amely miatt szintén nem akarták elindítani a versenyzőket. De lássuk, mi is történt a légkörben.

 Februárban a Kaukázus térségében pozitív hőmérsékleti anomália volt jellemző, vagyis az adott időszakra vonatkozó átlagos hőmérséklethez képest pozitív irányú volt az eltérés. Tavaszias időjárás uralkodott az olimpia időszaka alatt, a tengerparton 10-18 oC-os maximum hőmérsékletekkel. De a hegyekben is – ahol a kültéri versenyeket tartották – szintén fagypont felett alakult a hőmérséklet. A 2. ábrán az olimpia második hetének hőmérsékleti anomáliája látható. A legnagyobb anomália a Kaukázustól északra adódott, de a hegységben is átlag felett alakult.

2. ábra: Hőmérsékleti anomália a február 16-22. időszakra

A térség fölött hosszú ideig olyan áramlás uralkodott, amelyben csak kisebb hőmérsékleti ingadozások voltak jelen (3. ábra), a nyugat-keleti áramlás kisebb hullámokkal haladt előre, kis amplitúdójú teknő-gerinc váltakozásával, amikor is az áramlás U alakú teknőket, vagy fordított U alakú gerinceket alakíthat ki (az ábrákon látható). Ez körülbelül a hónap 11. napjáig tartott, amikor a térség egy gerincbe került át, így a déli áramlás meleg levegőt hozott a terület fölé (4. ábra). Ezt 14-től egy teknő követte, ahol jellemzően északról hűvösebb levegő áramlik (5. ábra). Ez a hőmérséklet alakulásában is megmutatkozott. A köd 16-án alakult ki a hegyekben. Eközben a tengerparti szinoptikus állomás adatai alapján Stratus (réteges) felhőzetet észleltek, amely egészen a hegyekig kiterjedt, és tulajdonképpen ez a felhőzet jelent meg ködként a hegységben.  A következő napokban is 10-11 oC-os maximumhőmérsékletek voltak jellemzők, és éjszaka sem ment fagypont alá a hőmérő higanyszála. Február 20-án ismét 14-16 fokot mérhettek, míg az utolsó 3 napon kissé csökkent a hőmérséklet. (A tengerparti Adler mérőállomás február 16-i METAR táviratai itt találhatóak, amelyekben megjelenik a térséget borító alacsonyszintű réteges felhőzet.)

3-5.ábra: Az áramlási rendszer az olimpia első 4 napjára jellemzően, majd később a gerinc és teknő fázisokban.

6.ábra: A NASA felvétele a területről 15-én és 16-án.

0 Tovább

50 éve nem volt ilyen erős tájfun

Haiyan, vagy ahogy a fülöp-szigetiek nevezik, Yolanda, az elmúlt napokban szinte teljesen megsemmisített egy országot. A szupertájfun kialakulásáról, meteorológiai körülményeiről már számos tanulmány látott napvilágot, és várhatóan még hosszú ideig kutatások és elemzések központi témája lesz. Haiyan azonban sokkal több, mint tudományos kérdés: az időjárás ekkora bajt még nem sokszor okozott az emberiség történelmében. A magyar és a nemzetközi média is naprakészen tudósít az eseményekről, ezért bejegyzésünkben csak egy link- és információgyűjteményt biztosítunk azoknak, akik tájékozódni, segíteni szeretnének.

 

Haiyan a Nemzetközi Űrállomásról

Az ország

 

A Fülöp-szigetek az egy főre jutó GDP alapján a Föld 58. legszegényebb országa. 87 milliós népessége három Magyarországnyi területre zsúfolódik össze, amely ráadásul 11 nagyobb és mintegy 800 kisebb szigetre oszlik szét. Ázsia, és talán a világ egyik legvallásosabb országa, a lakosság 92%-a vallja magát kereszténynek, többségükben gyakorló római katolikusok. Az ország igazi harmadik világbeli társadalom, magas halálozási és születési rátával, végeláthatatlan nyomortelepekkel. A folyamatos külföldi élelmiszeradományok nélkül körülbelül egymillió embert az azonnali éhhalál fenyegetne. Ráadásul alig egy hónapja hatalmas földrengés rázta meg a déli szigeteket, ami miatt a tájfun érkezésekor is sokan sátortáborokban vagy romok között laktak. Ezen körülmények között érkezett a meteorológiai előrejelzés az elmúlt ötven év legerősebb tájfunáról, ami az ország kellős közepét vette célba.

 

 

Miben különleges Haiyan?

 

Haiyan a mérések kezdete óta a negyedik, 1961 óta pedig a legerősebb tájfun volt. Középpontjában 895 hPa-ig csökkent a légnyomás, a szél ereje pedig elérte a 315 km/h-t, 380-as lökésekkel. Összehasonlításul: az egyik legpusztítóbb amerikai hurrikán, Katrina 902 hPa-ig süllyedt és 280 km/h-s szelet produkált, a tavaly nagy figyelmet kapott Sandy pedig „csak” 940 hPa-t és 185 km/h-t ért el. A 2006. augusztus 20-i budapesti szélviharban a legerősebb széllökések 120 km/h körüliek voltak.


Másfelől viszont a Fülöp-szigeteken egyáltalán nem szokatlan a tájfunok jelenléte, évente több ilyen vihar éri el az országot. Haiyan szokatlanul nagy ereje mellett rendkívüli mérete okozta az igazi problémát: míg egy átlagos tájfun csak néhány száz km átmérőjű, addig Haiyan 1500-2000 km méretű volt, ráadásul pont középen találta el a szigetországot. Ez azt eredményezte, hogy a Fülöp-szigetek gyakorlatilag eltűntek a tájfun alatt. Míg más, hasonló katasztrófáknál a part menti területeket éri a pusztítás, és a hátországból gyorsan érkezhet segítség, a szigeteken nincs olyan terület, amit ne értek volna károk. Ráadásul a legsúlyosabban érintett középső szigeteken a kikötők és repülőterek is megsemmisültek, és csak a katonaság tudja megközelíteni a túlélőket.

 

A 87 millió lakosú, három Magyarország területű ország eltűnt a szupertájfun alatt.

 


Mi okozott ekkora pusztítást?

 

A 300 km/h feletti szél önmagában hatalmas károkat képes okozni, a tájfun igazi veszélye mégsem ebben, hanem az áradásokban rejlik. A tengerszint emelkedése egyrészt a hurrikán szemében lévő alacsony légnyomás szívó hatása, másrészt a szél általi feltorlasztás miatt lép fel. A Fülöp-szigetek középső részén, a hurrikán középpontjához közel a tengerszint emelkedése elérte a 3-5 métert, amit a szél 10 méteres magasságig emelkedő hullámokkal tetézett. A dagállyal együtt ez azt jelentette, hogy néhány sziget átmenetileg teljesen eltűnt a tenger alatt. Mindehhez hozzájárult a napokig tartó felhőszakadás: Haiyan a középpontjához közel 5 nap alatt Magyarország éves csapadékösszegét produkálta.

 


A légnyomás és a szél 3-5 méteres tengerszint-emelkedést okozott a tájfun belsejében. 


Mi lesz most?

 

A helyzet mentési szempontból elképzelhetetlenül nehéz. Az ország infrastruktúrájának 70-80%-a  megsemmisült, a szinte megközelíthetetlen szigeteken zombiként bolyongó túlélők és a romok között a trópusi melegben oszlásnak induló tetemek fogadják a mentőcsapatokat. Az ország középső részén becslések szerint mintegy 11 millió ember van híján élelemnek, ivóvíznek és gyógyszereknek. Az állapotokat jól tükrözi, hogy a baptista szeretetszolgálat napok óta képtelen eljutni a magyar túlélő tartózkodási helyére, holott mindössze 120 km szárazföldi utat kéne megtenniük.

Légifelvétel a pusztításról. Forrás: Origo képriport.

A túlélési ösztön mindent felülír az emberekben, rendszeresek a fosztogatások, az orvoscsapatokat katonák kísérik, hogy az elkeseredett tömeg ne fossza ki a gyógyszereket és tiszta vizet szállító konvojokat.

Helyből, valamint a Föld számos országából érkezett katonák és segélycsapatok vállvetve küzdenek a rend helyreállításáért, de az idő rohamosan fogy, mielőtt az éhség, a járványok és az ellátatlan sérülések újabb tömegeket ejtenek áldozatul.

Az áldozatok száma a kezdeti néhány fős becslésekről folyamatosan emelkedett, a tájfun Wikipedia-szócikke még mintegy 2400 áldozatról számol be, az újabb becslések azonban már 10 000 fölé teszik az áldozatok számát, és a neheze még csak ezután jön.

 

Hogyan segíthet?

Tudomásunk szerint két magyar segélycsapat, a Baptista és a Református Szeretetszolgálat tartózkodik a helyszínen.

 

A Baptista Szeretetszolgálat meghirdette a „Fogadj örökbe egy fülöp-szigeteki gyereket” programot, amely keretében az adakozók egy éven keresztül havi 3000 Ft-tal biztosíthatják egy túlélő gyermek ellátását.

 

A Református Szeretetszolgálat oldalán telefonon vagy internetes bankkártyás fizetéssel is támogathatjuk a mentést.

 

A nemzetközi katolikus szervezetek közül a Fülöp-szigeteken is tevékenykedő Máltai Szeretetszolgálat és a Jezsuita Rend hirdetett gyűjtést, az adományokat a katasztrófa sújtotta területen dolgozó társaikhoz juttatják el.

 

A magyar forrásokon kívül a segélycsapatok számos nemzetközi szervezeten keresztül is gyűjtenek adományokat.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések