Az időjárás a felhőkön túl

"Hogyan jelzitek előre az időjárást? A felhőkből? Felnéztek az égre és megállapítjátok, hogy holnap esni fog?"

Ilyesmi kérdésekkel nem egyszer találkoztam már, amikor valaki megtudta, hogy meteorológusnak készülök.

1. ábra: Érkező melegfront rétegfelhőzete (a gomolyfelhők most nem számítanak) - "Igen, néhány órán belül esni fog."

A dolog nem ennyire egyszerű. Megkísérlem röviden, tömören elmagyarázni.

Vannak fizikai törvényszerűségek, amik leírják a légkör állapotát és annak időbeli változását. Pl. hogyan mozog a levegő (szél), hogyan melegszik fel, illetve hűl le (hőmérséklet), hogyan párolog a víz, mik befolyásolják ezek időbeli változását, stb.

Ezeket matematikai egyenletekkel le lehet írni (lásd. HTER és fizikai parametrizációk).

Az egyenleteket pedig be lehet programozni és egy jó erős számítógép elvégzi a számításokat:

2. ábra: Az OMSz szuperszámítógépe (üzemben: 2011. augusztus óta, forrás: origo.hu)

Ha megmondjuk, hogy most mi a helyzet, pl. itt és itt milyen meleg van, merre fúj a szél, stb., akkor a számítógép kiszámolja, hogy pl. holnap itt és itt milyen meleg lesz és merre fog fújni a szél. Ezeket a programokat numerikus időjárás-előrejelző modelleknek nevezzük. A meteorológusok többek között ezek segítségével készítik az előrejelzéseket.

Természetesen a modellek nem tökéletesek, de ez már egy másik téma, amit ebben az írásban nem fejtenék ki bővebben, de itt lehet róla olvasni.

3. ábra: A relatív nedvesség függőleges eloszlásának időbeli menete itt, két modell alapján (A sötétzöld azt jelenti, hogy ott és akkor felhő várható.) (forrás: meteor24.elte.hu)

0 Tovább

Milyen időjárást hoznak a fagyosszentek?

Egy topolyai népi hiedelem a május közepén esetlegesen előforduló fagyokra: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk, emberekre és évről évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket”.

 

A három fagyosszent: Pongrác, Szervác és Bonifác (forrás: www.edenkert.hu)

De kik is azok a fagyosszentek és tényleg bosszantani akarnak minket?

A legkevésbé sem erről van szó, azonban elődeink fantáziájának ez nem szabhatott határt! Pongrác, Szervác és Bonifác a Kr. u. 3. században, ezekben a napokban, május 12-én, 13-án és 14-én haltak vértanúhalált, akiket a katolikus egyház a szentek sorába emelt. Legendáik és az időjárás között azonban semmilyen valós kapcsolat nincs, csupán a néphagyomány teremtett közöttük összefüggést, miszerint a szentek úgy fagytak halálra, hogy nyomorult betegeket a saját ruhájukkal takargattak. A betegek életben maradtak, ők azonban belehaltak a hirtelen támadt hidegbe (mindszenti hagyomány). A hiedelem alapjául szolgálhat, hogy május közepén még nagy lehet a valószínűsége a sarkvidéki hidegebb légtömegek betörésének a Kárpát-medencébe, az ezzel járó derült időnek és az erős éjszakai lehűlésnek, ami a frissen kikelt veteményben és a zsenge növényzetben jelentős károkat okozhat.

A hajnali fagytól deres növény (forrás: sikloskert.blogspot.com)

Milyen időjárás lesz a hét első napjaiban?

Vasárnap egy hidegfront halad át hazánk területe felett, amely hatására a jövő hét első napjaiban egyértelmű lehűlés várható a magasban (lásd a felső görbesereg szoros együttfutását az alábbi ábrán, az időszak elején) és a felszín közelében egyaránt. Csökkennek az éjszakai minimum hőmérsékletek (5–10 °C), valamint mérséklődik a nappali felmelegedés, 15–20 °C-ra van kilátás. Hétfőn eleinte borult égboltra tekinthetünk fel, majd napközben több helyen felszakadozhat a felhőzet, így a délutáni órákban többfelé várható többórás napsütés is és ezzel együtt záporeső egyaránt. Kedden és szerdán egy, a mediterrán térségben kialakuló ciklon előoldalán nagy nedvességtartalmú légtömeg áramlik Magyarország fölé, amelynek következtében többfelé várható kiadós mennyiségű csapadék.

Valószínűségi előrejelzés 2014. május 10. 00 UTC kezdődátummal az 1500 m magasan (850 hPa) uralkodó hőmérsékleti viszonyokra és a csapadékra vonatkozóan
(forrás: www.wetterzentrale.de)

A valószínűségi fáklyadiagramok értelmezéséről a Március 15-i időjárás (tavaly és idén) című, korábbi blogbejegyzésben olvashatnak.

Baranya megyében és a Drávaszögben egyaránt ismert mondás: „Sok bort hoz a három „ác”, ha felhőt egyiken sem látsz.” Bár felhőből egyik nap sem lesz hiány, reméljük, hogy az idei szőlőtermést és annak minőségét ez a legkevésbé sem fogja befolyásolni!

Visszatérve a jövő hét elejének időjárására, idén tehát nem kell tartanunk Pongrác, Szervác és Bonifác haragjától, fagyra az országban sehol nem kell számítani, de az esernyőt, esőkabátot senki ne felejtse otthon!

0 Tovább

Húsvét előtt hidegcsepp

Április 16-án Észak-Európa térsége felett leszakadt a nyugatias áramlásról egy magassági hidegcsepp, mely délről megkerülve Magyarországot, később országunk határától keletre kezdte meg útjának befejezését. Általában a hidegcseppek a végstádiumukban vagy stacionáriussá válnak és feloszlanak, vagy visszacsatlakoznak a vezető áramláshoz. Igen ritkák azok az esetek, mikor csatlakoznak egy másik örvényléshez és együtt folytatják útjukat. Április 18-tól látható, hogy egy Balkán ciklon örvénylik Magyarországtól nyugatra. 

 

Nyugatról egy Balkán ciklon, míg keletről egy hidegcsepp fogja közre Magyarországot

(www.wetterzentrale.de)

Ez azért érdekes, mert ahelyett, hogy a hidegcsepp feloszlana vagy újra egyesülne a vezető áramlással, mégis a Balkán ciklonnal fog egybeolvadni. Az egyebeolvadást, hogy megtegye, útja éppen országunkon és Budapesten keresztül viszi.

 

Hidegcsepp Magyarország felett, mely retrográd mozgást végez

( www.wetterzentrale.de)

De mi is az a hidegcsepp? Miért is fontos, hogy jobban megismerjük?

A magassági hidegcsepp vagy hidegörvény olyan légtömeg, amely elkülönült a nyugatias áramlástól a középtroposzférában kb. 5000-5500 m-es magasságban, 500 hPa nyomási szint közelében. A belsejében található hideg levegő a felszínen rendszerint nem jelenik meg, így nagy a vertikális hőmérsékleti gradiens, amely labilitást okozva heves zivatarok kialakulásához vezet, főként a nyári félévben. Átmérője néhány 100 km, a műholdképeken egy miniciklonhoz hasonlít.

 

A hidegcseppek szinoptikai vizsgálata a hazai- és európai szakirodalomban a jelentőségéhez mérten talán kevésbé volt kutatás tárgya az elmúlt évtizedekben. Így keletkezési helyükről, kialakulási feltételeikről, szinoptikai és dinamikai hátterükről csak keveset tudunk. Vizsgálatuk igen fontos, mert természeti katasztrófákat tudnak okozni, mint például hatalmas felhőszakadásokat, melyek árvizeket okozhatnak, olykor tornádókat is generálnak.

Érdekességképpen elmondható, hogy az elmúlt években is húsvét előtt szinte mindig hidegcsepp volt.

0 Tovább

Felkavaró szőke ciklon – és Arthurnak hívják

A természeti jelenségek elnevezési mániája egészen a XIX. századig vezethető vissza, az angol Clement Wragge hóbortjához. Az Ausztráliába szakadt meteorológus kezdetben görög és római mitológiai személyekkel társította a trópusi ciklonokat, majd – mert nem csak a viharok előrejelzéséért, de a nyelvi leleményességért is rajongott – helyi politikusok neveivel hozta őket párhuzamba, ily módon születhettek meg az "amerre Wilson jár, kő kövön nem marad" jellegű áthallásos időjárás-jelentések.

Az amerikai légierő a második világháborúban kezdte el az angol ábécé betűivel illetni a hurrikánokat, ezeket cserélték nem sokkal később a hadsereg meteorológusainak barátnői által ihletett lánynevekre. A National Weather Bureau 1954-től kezdte szabályzatilag rögzítve is nőknek keresztelni a trópusi ciklonokat, a világ nagy része pedig – csatlakozva a vezető hatalom nomenklatúrájához – követte Amerikát.

A módszernek nem az utónévkönyv utolsó lapja, hanem a '60-as évek feminista mozgalmai tettek be leginkább. A hurrikánok ilyetén elnevezése azt sugallja, hogy a nők feltűnése katasztrófával, romba döntött életekkel és elpusztított közösségekkel jár, mondták. A National Organization for Women miami szervezete az Ausztráliában egyszer már bevált módszert javasolta: térjenek át a szenátorok neveinek használatára. Nem véletlen, ha nem ismerősek számunkra jeles amerikai államférfiakról elnevezett ciklonok – az ötlet nem vált valóra, azzal a szintén feminista gondolattal együtt, mely a hangzásában "her-icane-hez" hasonló hurrikán kifejezést változtatta volna "him-icane-re". A National Weather Service mindenesetre 1979-re írásba foglalta, hogy férfinevek is adhatóak a hurrikánoknak – David pedig még abban az évben 2068 ember halálát okozva adott tragikus választ azoknak, akik addig csak a nőket találták pusztítónak.

http://photos.nj.com/njcom_photo_essays/2012/12/2012_best_hurricane_sandyphoto.html#photo-11984998

A New Jersey-i Ortle Beach parti sétánya a Sandy hurrikán pusztítása után (fotó: Lisa Rose, The Star-Ledger)

Minden évben 21 előre megadott névből áll a „készlet”, amelyből aztán érkezési sorrendjükben kapnak elnevezést az érkező ciklonok. A lista a politikai korrektség jegyében felváltva áll férfi és női nevekből, páros számú hurrikán esetén tehát fele-fele arányban találkozunk a nemekkel egy éven belül – a szezon hivatalosan júniusban kezdődik, első barátaink idén Arthur, Berta, Cristobal és Dolly lesznek. Hurrikánok azokból a viharokból lesznek, amelyek belsejében a szél sebessége eléri a 120 km/h-s sebességet, de nevet már azok is kaphatnak, amelyekben „csak” 63 km/h-val forog a levegő. Ha nem is túl gyakran, de vannak persze olyan évek, amikor ilyenből huszonegynél több alakul ki – ilyen volt 2005 is, amikor a meteorológusok „kifogytak” az előirányzott nevekből, így a görög ábécé betűit kezdték el hozzárendelni a ciklonokhoz.

A legpusztítóbb hurrikánok neveit az NBA-sztárok mezszámainak mintájára visszavonultatják. Bár – Amerikáról lévén szó – elsőre hajlamosak lennénk azt gondolni, hogy van ebben némi show-jelleg is, a visszavonultatás oka a World Meteorological Organization szerint inkább az empátia az áldozatok hozzátartozói és a károsultak felé. Ilyesmi legutóbb Ingriddel esett meg, „aki” 23 ember halálát és másfél milliárd dollárnyi kárt okozott tavaly szeptemberi mexikói feltűnésével.

0 Tovább

Itt a tavasz, virágzik a cseresznyefa

Itt a tavasz, a jó idő, a meleg a sok napfény, így hazánkban is megfelelő az időjárás a cseresznyefa virágzásához. Az évi középhőmérsékleti igénye 8-10 oC körüli, rügyei és vesszői -20 oC-ig bírják a téli hideget.  Kedveli a nem túl párás klímát. A virágzás ideje alatt érzékeny a fagyokra, így könnyen károsodhat a növény és oda a termés. A jó minőségű humuszban gazdag talajt, valamint a jó vízáteresztő képességű földet igényli.

A cseresznyefa virágzása.

(http://www.japandish.com/tag/sakura/)

Japánban a cseresznyevirág (sakura) nemzeti jelkép és az identitás része. Virágzásának tiszteletére virágnéző ünnepségeket (Ohanami) rendeznek országszerte. Mivel virágzása az időjárás függvénye, a meteorológusok előrejelzéseket készítenek arról, hogy Japán melyik részén mikor virul ki a cseresznyevirág. 

A cseresznyevirágzás várható időpontjai Japánban.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Sakura_Zensen.jpg)

A japáncseresznyének számos nemesített változata van – így eltérő a virágzási időszakuk is – azonban termésük nincs. Számukra ez egy nagy ünnep, úgy tartják, akire ráhull a cseresznyefa virága azt szerencse éri és boldogság kíséri életét.

Japán piknikezők ünneplik a virágzást.

(http://vilagutazo.blog.hu/2012/04/01/sakura_a_viragzo_hagyomany)

Az elmúlt napok kedvezően napos és meleg időjárása lehetővé tette, hogy hazánkban is elinduljon a cseresznyefa virágzásának időszaka. Az ELTE Füvészkertjében is megrendezik minden évben a sakura ünnepét, ahol akárcsak Japánban a fák alatt ücsörögve, piknikezve gyönyörködnek a fák virágzásában. Ha van egy kis időtök, hát fel a cipőkkel és irány a szabadba. Érezzük jól magunkat a gyönyörű virágba borult cseresznyefák alatt.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések