Nyár = melegfront?

Az elmúlt hetek szokatlanul meleg időjárása alatt (sok helyen 30 °C feletti hőmérsékleteket mértek, melegrekordok dőltek meg) több barátomtól is hallottam az alábbi mondatok egyikét:

            - „Fúúú, már nagyon nehezen viselem ezt a melegfrontot!”

            - „Alig várom, hogy véget érjen ez a nagy melegfront.”

            - „Annyira örülök, hogy végre jött a melegfront és lehet napozni.”

Én pedig nem győztem őket felvilágosítani, hogy a napokon keresztül tartó késő tavaszi nagy meleget, vagy a nyári hőhullámokat nem melegfrontok okozzák, hanem egy olyan légköri képződmény, amit anticiklonnak hívnak. Ismerkedjünk meg tehát az melegfronttal és az anticiklonnal, hogy jobban megértsük, mi is történik ilyenkor a fejünk felett.

A légköri frontok különböző tulajdonságú légtömegeket választanak el egymástól, ez a legtöbb esetben a meleg&nedves és a hideg&száraz légrészek határát jelenti. Amikor tehát frontátvonulás van Magyarország térségében, akkor megváltozik a felettünk található levegő hőmérséklete és/vagy nedvességtartalma. Bár nincs két egyforma front, egy dolog biztos: a front mindig valamilyen változást hoz az időjárásban.

A frontokat három nagy csoportba sorolhatjuk, melyek közül kettő biztosan mindenkinek ismerős az időjárás-jelentésekből: megkülönböztetünk hideg-, meleg-, valamint okklúziós frontokat. Melegfrontok esetén – ahogy azt a neve is mutatja – melegebb (és nagyobb nedvességtartalmú) levegő közelíti meg a hűvösebbet (és szárazabbat). Mivel a meleg levegő sűrűsége kisebb, ezért emelkedő mozgást végez, és „felkúszik” a hűvösebb légtömegre, hasonlóan, ahogy a kis sűrűségű tárgyak (pl. üres műanyag palack) is felúsznak a nagyobb sűrűségű víz tetejére. Az emelkedő levegőben aztán megkezdődik a nedvességtartalom kicsapódása, vagyis a felhőképződés, elegendő víztartalom esetén pedig az enyhe, de hosszantartó (több órás, akár egész napos) csapadékhullás is. Egy melegfront érkezése tehát jellemzően réteges felhőzettel beborított égbolttal és országos, egész napos, enyhe esővel jár. Ez nem az az időjárás, ami miatt panaszkodtak / aminek nagyon megörültek a barátaim az elmúlt hetekben.

A tavaszi és nyári nagy melegekért az anticiklonok a felelősek. Anticiklonnak a magas légnyomású, egységes légtömegeket nevezzük. A levegő itt nagy térségű leáramló mozgást végez, ami gátolja a felhőképződést (korábban láttuk, hogy a felhőképződéshez felfelé áramló légmozgás szükséges). A hosszú nyári nappalok, az erős napsugárzás, valamint a csapadék- és felhőmentes derült idő pedig tökéletes alapot biztosít a napokon át tartó 30, vagy akár 40 °C-os csúcshőmérsékletekhez. Ez az időjárás aztán egészen addig fennáll, amíg az anticiklonunk teljesen le nem épül, vagy egy markáns frontátvonulás nem történik.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden egyes anticiklonális helyzetben tikkasztó hőségre kell készülnünk, még ha a feltételek adottal is hozzá. Egy dolog azonban biztos: a frontok változást, az anticiklonok pedig állandóságot hoznak az időjárásunkba.

0 Tovább

Zivatarfelhő belsejéből ép autóval kikerülve

A város fülledt, nyomasztó kánikuláját magunk mögött hagyva autóztunk fel a házunktól nem messze álló nagyszerű fekvésű kilátóhoz a Mecsekre, hogy megnézzük, aznap is elég tiszta idő van-e a Badacsonyig ellátni. Csak egy Kaposvár fölött járó, nyugat felé húzódó zivatarcella rontotta el a kilátást. Ahogy fejlődött kitartóan, idővel már nekünk is egyre jobban kellett óvni a kameráinkra a kilátóból való kihajolás során az erős kifutószéllel szemben…

Az utóbbi évekhez hasonlóan idén is volt Pécsen néhány forró nyári nap, melyek után a hűsítő hidegfront egy egész színházi jelenet kíséretében érkezett, hatalmas záporral átmosva a város forró levegőjét, helyenként még villámokkal is színesítve. Egy ilyen forró napon, ha az ember felmegy a Mecsekbe, 5-8 °C-al hűvösebb levegőben élvezheti a kilátást a Dunántúlra. Ezalkalommal - bár távol a Balaton déli partvidéke határozottan napsütésesnek látszott - egy viharvadászok számára kedvező látvány tette szó szerint kevésbé felhőtlenné a délutáni hűsölés nyugalmát.

Saját felvétel a Nagy-Tubes kilátóból 2017. 07. 11-én délután.

Az egyre sötétedő égbolt és az erősödő szél hazaindulásra késztetett végül. A kilátóban rajtunk kívül csak egy viharvadász fotóművész maradt ott. Az erdei úton az autónk felé igyekezve hirtelen erősödő zúgásra lettünk figyelmesek, mely legreálisabb elképzelésünk szerint is jégeső jele volt. Ennek gondolata egy bizonyos ponton megkövetelte tőlünk, hogy futva tegyük meg a hátra lévő távot. Ugyan másodpercre pontosan a jég előtt csuktuk be az autó ajtaját, fél perc erejéig átgondoltuk, hogy itt várjuk ölbe tett kézzel, ahogy a jég veri az autónkat, vagy kilátás nélkül elinduljunk hazafelé a szerpentinen. Végül az óvatos elindulás mellett döntöttünk, bár nem juthattunk messzire az út szélén elakadt autók miatt. Még fél perc türelmes várakozás, aztán úgy döntöttünk, óvatosan folytatjuk utunkat. Nagyon jól tettük, ugyanis egy kanyarral később kiértünk a jégesőből, néhány perc múlva pedig már az alig csöpörgő esőből kiérve a völgy felett húzódó teljes fél kört alkotó szivárvány alatt kanyarogtunk hazafelé. A nem sokkal messzebb fekvő utcánk teljesen száraz maradt… A garázsunkban pedig örömmel nyugtáztuk, hogy az autónk nagyobb sérülés nélkül teljesítette szolgálatát a viharvadász kalandunk alatt.

Túrák, kirándulások előtt érdemes tájékozódni az aktuális és a várható időjárásról a balesetek elkerülése érdekében. Továbbá számunkra is fontos tényező volt az adott helyzetben, hogy ismertük a zivatarfelhő felépítését és az alapvető vele járó időjárási helyzetet, illetve magát a terepet. Ugyan nem a kockáztatás volt a célunk, a tapasztalatunk mégis nagyon jól igazolja, ami egy zivatarfelhő belsejében történik. Ebben az esetben egy közeledő hidegfront okozta a zivatarcella keletkezését:

A frontálzónák elhelyezkedése 2017.07.11-én

A zivatarfelhő nagy vertikális kiterjedésű, a tetején pedig a vékony, hosszan elnyúló felhőréteg, az üllő helyezkedik el, amely ezen a napon Kaposvártól egészen Pécsig elért. A zivatarfelhő belsejében erős fel-és leáramló légmozgások vannak, melyek határán van mindig a jégeső. Ugyanazon cellában, kis távolságon belül sokat változhat az időjárás a cella szerkezetétől függően. Ha éppen egy feláramlási zónában vagyunk, erős zápornak lehetünk tanúi, a feláramlás területén pedig azt tapasztalhatjuk, hogy hirtelen gyengül az eső intenzitása. Jól fejlett zivatarfelhő esetén a két zóna között van egy jégeső sáv is, a kettő között pedig gyakran éles határ húzódik.

Saját felvétel a Nagy-Tubes kilátóból 2017.07.11-én

Különösen a közlekedésre veszélyes időjárási helyzetekben, így intenzív jégesőben sem ajánlott gondolkozás nélkül autóba szállni és hazavezetni, hiszen balesetveszélyes lehet. Azonban a viharos szél az erdőben fokozza a balesetveszélyt. A megfelelő menedékhely megtalálása mellett kiemelten fontos a nyugodt gondolkodás a megoldáskeresésben.

 

0 Tovább

A globális felmelegedés félreértelmezése

A XIX. század közepe óta a szárazföldek átlaghőmérséklete 1,3 °C-kal emelkedett, az elmúlt három évet a legmelegebb évek között tartjuk számon, miközben a sarkvidékek és a magashegységek jéggel borított területei soha nem látott mértékben zsugorodnak. Egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen tények. Sokan mégis fenntartásokkal kezelik a felmelegedés létezését. Vajon miért?

A fő problémát a globális felmelegedés -mint kifejezés- széleskörű félreértelmezésében látom. Az elmúlt években számos ismerőssel, baráttal, esetenként idegennel társalogtam erről a témáról. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az emberek többsége szerint a globális felmelegedés nem más, mint egy lineáris folyamat, azaz a levegő hőmérséklete folyamatosan emelkedik. Szerintük ez a fogalom azt jelenti, hogy minden egyes soron következő évben magasabb hőmérsékleteket kell regisztrálnunk, mint az azt megelőző évben. Így nem meglepő, ha egy-egy hidegebb hónap/évszak beköszöntését a felmelegedés egyértelmű cáfolatának tekintik. Kitűnő példa erre Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének 2017. decemberi Twitter üzenete. Tavaly szilveszter környékén a keleti parton extrém hideg időjárás uralkodott, amely mellett az elnök sem ment el szó nélkül. Bejegyzésében ez áll:

"A keleti parton ez lehet a valaha volt leghidegebb szilveszter. Talán jól jönne egy kevés a jó öreg globális felmelegedésből, ami ellen a mi országunk, de nem más országok dollárbilliókból védekezett volna. Öltözzenek fel!"

Trump cinikus szavai egyértelműen arra utalnak, hogy felesleges globális felmelegedésről beszélni, mikor most is rekord hideget mérnek szerte az Államokban. Egyetlen időjárási eseményt emelt ki, amely a globális felmelegedésről alkotott személyes elképzeléseivel nem fért össze. Ennyi neki bőven elég volt arra, hogy megcáfolja a jelenség létezését.

Donald Trump klímaszkeptikus Twitter üzenete.
Forrás: Donald Trump Twitter oldala

A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy innentől kezdve nem fordulhatnak elő hidegebb, csapadékosabb periódusok, nem egyenlő azzal, hogy minden egyes évben hőmérsékleti rekordok dőlnek meg. Az időjárás egy kaotikus rendszer, kisebb zavart keltve azt is mondhatnám, hogy az állandóságot az örök változás jelenti. Bolygónk egyetlen pontján sem fordult még elő két egymást követő év, melynek időjárása megegyezett volna. A probléma forrása nem az, hogy változik Földünk klímája, hiszen az egy természetes folyamat. A bolygó 4,6 milliárd évének 90 %-ában jégmentes volt mind az Északi-, mind a Déli-sark. A enyhe éghajlatnak köszönhetően a IV. században Anglia önellátóvá vált borból! A X. század végéig visszamenő izlandi feljegyzések szerint a szigetet meghódító normann telepesek dús vegetációt találtak Izlandon. Ezzel szemben a XIV-XIX. század közötti időszakban olyan hidegre fordult Európa időjárása, hogy az utókor ezt a periódust kis jégkorszaknak nevezte el. 

Németalföldi korcsolyázók a 16. század közepén.
Festette: Pieter Bruegel, 1565

A mai Hollandia területén olyan hideg időjárás uralkodott, hogy a befagyott tavakon korcsolyázni lehett. A Temzén vásárokat tartottak, míg hazánkban Hunyadi Mátyást a Duna jegén választották királlyá. Ezekből a példákból is látszik, hogy az éghajlat változása, illetve a szélsőséges időjárási események előfordulása természetesnek vehető. Soha nincs állandóság. 

Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy a fentebb említett példák esetében a drasztikus klímaváltozás kivétel nélkül több száz év alatt zajlott le. Mint ahogy azt az alábbi videó is mutatja, az elmúlt száz évben olyan ütemben nőtt a Föld átlaghőmérséklete, hogy arra a történelem során még nem volt példa. A fő problémát tehát nem maga az éghajlat változása okozza (az egy természetes folyamat), hanem annak mértéke.

Arra a következtetésre jutottam, hogy a globális felmelegedés kifejezés egyszerűen nem jó. Az emberek többségét félrevezeti, a nevében lévő "felmelegedés" szó miatt csak és kizárólag az extrém magas hőmérsékletekre fókuszálnak. Holott az éghajlatunk drasztikus változása nem csak ezt jelenti. Egy-egy szélsőségesen csapadékos nyár; időnként beköszöntő extrém hidegek; tornádók, szupercellák gyakoriságának növekedése; egyre pusztítóbbá váló viharok; rendkívüli havazások  ugyanúgy részét képezik a klímaváltozásnak, mint a hőhullámok. Az, hogy az elmúlt tél a tengerentúlon igen hidegnek bizonyult, még nem azt jelenti, hogy nincs globális felmelegedés. Nem egy-egy hónap vagy évszak időjárása alapján kell következtéteseket levonni, hanem évek/évtizedek adatait kell figyelni. Ezek pedig egyértelmű képet festenek a jövőről: a globális felmelegedés bizony létező jelenség. Csak a kommunikációja sokszor hibás. Személy szerint jobban örülnék, ha helyette globális klímaváltozásról beszélnénk, hiszen ez minden szélsőséget lefed.

3 Tovább

Megfagynak-e a tulipánok?

A tulipánokról mindenkinek Hollandia jut eszébe, ahogy a szélmalmok tövében fapapucsok közt nő. Kevesen tudják viszont, hogy Törökországból származik, ahol a „lali” vadon él. Az Oszmán Birodalom szultánjai oda voltak a tulipánért, így hamar a gazdagság és a hatalom szimbólumává vált. A Perzsa Birodalom szigorúan figyelte a tulipánkereskedelmet. Már a legrégebbi könyvben 1588 féle különböző fajta termesztett tulipán van felírva. A neve is a perzsáktól származik, a farszi „toliban” szóból eredeztethető, ami turbánt jelent a virág alakjára utalva. Perzsiában a tökéletes szerelmet szimbolizálta. Később Hollandia homokos talajában sikeresen beindult a termesztés. Az 1634-es tulipánláz idején egy hagyma ára közel annyi volt, mint egy amszerdami csatorna menti ház ára.

megfagynak-e a tulipanok tulipan fagy tulipan ultetes
Tulipánmező Hollandiában

Színe a kék kivételével mindenféle lehet, gyakran többszínű, vagy dupla szirmú. A lángnyelv szirmú „Triumph” tulipánok valójában egy vírus miatt alakultak ki. Ma összesen 3-4 ezer különböző nemesített fajta létezik.

megfagynak-e a tulipanok tulipan fagy tulipan ultetes
A „Triumph” tulipánok lángnyelvei – A. Barra képe

Három csoportba sorolhatóak a hagymák: vannak korán, középkorán és későn virágzók. A Kárpát-medencében 4 tulipánfaj él vadon, legismertebb az Al-Duna vidéken élő, áprilisban nyíló, 40-50 cm magas sárga színű magyar tulipán.

megfagynak-e a tulipanok tulipan fagy tulipan ultetes
A magyar tulipán – Claudia Istoc képe

Szirma ehető, íze az uborkára hasonlít, de a többi része mérgező vagy allergiát okoz. Minden fajta tavasszal virágzik március és május között. Sok napsütésre van szüksége, virága is a késő délelőtti órákban nyílik. Jó, ha a talaj szellős, így jó vízelvezető képességű. Nem kellemes, ha úsznak a hagymák a mocsárban.

Szeptembertől novemberig kell ültetni 10 cm mélyre, 10 cm tőtávolságra a hagymákat. Fontos, hogy még a fagyok előtt! Ugyanis a tavaszi virágzáshoz hideghatásra van szüksége, tehát cserépbe ültetve melegben nem tartható. Ha mégis szobában szeretnénk nevelni, megoldás becsomagolva a hűtőszekrénybe tenni 8-10 hétre. Ugyanez a sötétség és hideghatás éri a hagymákat a szabadban is. Ezután fontos a 20 fok körüli meleg és világosság, amit akár a szobában is megkaphat és virággal ajándékoz meg bennünket.

megfagynak-e a tulipanok tulipan fagy tulipan ultetes
Sárga-piros papagáj tulipán

Elvirágzás után jó felszedni a hagymákat a földből, de nem az időjárás miatt, hanem hogy ne sűrűsödjön be és aprózódjon el a hagyma. Szokás iskolás növénynek is hívni, mert akkor ültetjük, amikor kezdődik a suli, és felszedjük, amikor vége.

Na de akkor megfagyhatnak-e a tulipánok? A válasz igen! Épp ezért nagyon fontos figyelni rá, hogy ültetéskor 10 vagy akár 12 centi föld takarja a hagymát. Ez védi meg a fagyástól. Tehát bár a hideghatás nagyon fontos az életében, ez a hűtőszekrénynek felel meg, nem a fagyasztónak!

megfagynak-e a tulipanok tulipan fagy tulipan ultetes
Dupla virágú tulipánok

0 Tovább

Miért hullámzik a Balaton?

Óceánok és tengerek nyughatatlan vize örök ámulatba ejti a bámészkodót. Azonban tavak vagy folyók, de még akár egy pocsolya felszínén is láthatunk hullámokat. Hazánk legnagyobb tava, a Balaton sem kivétel. A hullámzás oka pedig nem más, mint a szél.

A folyadékok felszínén (például Balaton) a vízszintes irányú légáramlás (egyszerűbb nevén a szél) képes energiát közölni a vízzel, aminek következtében hipnotikus hullámokkal találkozhatunk. Hogy csak egy apró hullám-fodrot vagy óriáshullámot láthatunk a széltől függ. Számít a szélsebesség, a szél által megérintett vízfelszín kiterjedése, a szélre merőleges irányú vízfelület nagysága, a szélfúvás időtartalma. Persze nem lehet mindenért a légáramlatot okolni, fontos tényező a víz mélysége is.

A tudomány szeretne mindent számszerűen megmérni. A hullám magassága, hosszúsága, iránya és gyakorisága könnyen mérhető paraméterek közé tartoznak. Azonban az egymást követő hullámok nem egyformák. Különböznek magasságukban, hosszukban, hiszen a változó szél játékának vannak kitéve. Ezért az objektív jellemzés reményében úgynevezett szignifikáns hullámmagasságot használnak például a hajózásban. Hosszabb ideig figyelik a vízfelszínt (20 perc vagy akár 12 óra) és feljegyzik a hullámok magasságát. Majd nagyságrend szerint sorba állítják a mért értékeket és három részre osztják. A legnagyobb számadatokkal rendelkező harmadból átlagot képezve megszületik a szignifikáns hullámmagasság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bárki megnézheti a Balaton hullámainak aktuális méreteit.

Balatoni időjárás

Mért adatok

Azok, akik tényleg megnézik az adatokat, találkozhatnak egy úgynevezett Beaufort-skálával (teljes nevén Beaufort szélerősség-skála). Ez egy fokozatrendszer, amit a 19. század elején dolgozott ki Francis Beaufort brit hajóskapitány. A szél erőssége és a hullámok magassága közötti összefüggés a hajózás kezdete óta nélkülözhetetlen tudás a tengerészek számára. A skála 0-tól 12-ig terjed. Ma már a szelet objektív módon tudjuk mérni, így a skálát főleg vízi sportokat űzők használják. De alkalmas arra is, hogy a hullámokat szemlélve mi magunk is megbecsüljük a szél sebességét. Például a húsz centiméteres hullámzás 9 km/h-rás szélre enged következtetni. Viszont a méteres hullámok már 25 km/h-rás szélsebességet jelentenek.

Beaufort-skála

A hullámok világa bonyolult. Például bár úgy tűnik, mozog a víz, valójában nem halad semerre. Ha kiválasztanánk egy vízmolekulát, amit nyomon követnénk, egyszerű körmozgást írna le. Gondoljunk csak arra, mikor egy gitár húrt megpendít a zenész, bár a hullám végighalad rajta még is a húr egyik pontja se jut előrébb.

Remélem a kedves olvasó viszont halad előre, és lehetősége lesz személyesen is megtapasztalni a hullámzó vízfelszín kellemes szépségeit egy forró nyári napon!

Földi Péter

1 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések