Bizonyára senkinek nem jelent újdonságot, hogy a budapesti levegő minősége nem a legkiválóbb. A tegnapig tartó hőhullámban - szokás szerint - a szállópor (PM10) koncentrációja több fővárosi állomáson meghaladta az egészségügyi határértéket, a vihar azonban alaposan kisöpörte a város levegőjét.

Egy nemrég lezárult uniós kutatás szerint a szállópor-szennyezettség tekintetében vizsgált 25 európai nagyváros közül a második legrosszabb helyet foglaljuk el, jócskán megelőzve olyan metropoliszokat, mint London vagy Párizs. Egyedül a szállópor miatt egy budapesti lakos várható élettartama több mint másfél évvel rövidül. Nem csoda tehát, hogy az uniós levegőminőségi normák rendszeres túllépéséért kötelezettségszegési eljárás is zajlik ellenünk.

A veszélyek ellenére meglepően kevesen számolnak a levegő minőségével, amikor szabadtéri programot terveznek – pedig az ugyanolyan változékony, ráadásul sokkal veszélyesebb, mint az időjárás.  

Vihar után irány az utca

Köztudott, hogy a szeles, csapadékos időjárás hatékonyan tisztítja a levegőt. Azt már kevesebben gondolnák, hogy az erős napsugárzás is hatékonyan segíti a szennyezőanyagok felszínről való felemelkedését. Levegőminőségi szempontból az éjszakai (sötétben történő) kibocsátás “duplán számít”, hiszen a rossz átkeveredés miatt a kibocsátott szennyezőanyagok ilyenkor tartósan a felszín közelében maradnak.

A napsugárzás jelentőségét mutatja, hogy a magas téli légszennyezettség kialakításában a meteorológiai tényezők (hosszú éjszakák és gyenge napsugárzás) legalább akkora hatással bírnak, mint a fűtés. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat állomásainak adatai alapján a fűtéssel terhelt téli nappalokon az átlagos PM10-koncentráció hasonló vagy akár kisebb is, mint fűtésmentes nyári éjszakákon.

PM10 téli éjszakákon, ózon nyári délutánokon

A szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek szempontjából legveszélyesebb szállópor (PM10) koncentrációja a napsugárzást követve jellemzően éjszaka, illetve télen a legmagasabb, míg a déli órákban, illetve nyáron a legalacsonyabb.

Ezzel szemben a nyálkahártya-irritációt, köhögést okozó, a légzést nehezítő nitrogén-oxidok időbeli menetében egyértelműen a gépjárműforgalom hatása, a reggeli és délutáni csúcsforgalom jelenik meg. A legmagasabb koncentrációk a forgalmas utak közelében és a belvárosban figyelhetők meg.

Az immunrendszert gyengítő és a növények leveleit pusztító ózon erős napsugárzás hatására a légkörben keletkezik, így csak a nyári félévben jelent problémát. A kémiai reakciók sajátosságai miatt az ózonkoncentráció nyári délutánokon a külvárosokban és az agglomerációban (!) éri el maximumát.  

 Nitrogén-oxidok, ózon és PM10 koncentrációjának területi és nappal-éjszaka közötti eloszlása.

A külvárosok sincsenek biztonságban

Sokan abban a hamis illúzióban élnek, hogy a belvárosból való kiköltözéssel egyúttal megszabadulnak a rossz levegőtől is. Ez a nitrogén-oxidokra vonatkozóan valóban igaz, a PM10 esetében azonban a helyzet sokkal bonyolultabb, az ózon pedig éppen az agglomerációban okozza a legnagyobb problémát.

Éves átlagban a szállópor-koncentráció nappal a belvárosban, éjszaka viszont egyes külvárosi állomásokon a legmagasabb. A külvárosok szennyezettségének okaiként a belvárosból a szél által kisodort szennyezőanyagok, a gépjárművet használók magasabb aránya, a jelentős teher- és tranzitforgalommal terhelt úthálózat, a fa és szén alapú fűtés, valamint az üzemek és erőművek kibocsátása sorolható fel. Nagyon sok múlik a szélirányon, a helyi fűtési, közlekedési szokásokon és a szennyező források távolságán, egymáshoz viszonylagos közelségben lévő mérőhelyeken is lényeges különbségek alakulhatnak ki a levegő szennyezettségében.

Az ózon csak a nyári félévben jelent problémát, azon belül is a délutánok, esték és a külvárosok a leginkább érintettek. Az ózon elsősorban az agglomeráció problémája, a Budapesttől uralkodó szélirány mentén 80 km-re eső kiskunsági mérőhelyen a sokévi jellemző (medián) ózonkoncentráció közel kétszerese a Széna téren mérhetőnek!

Használjuk ki a hétvégéket és nyári reggeleket

Sportolás során a légzés intenzitása megnő, ezért ezt lenne leginkább szükséges a legjobb levegőminőségű időszakokhoz igazítani. A levegominoseg.hu honlapon és más szolgáltatóknál is folyamatosan elérhetők az aktuális légszennyezettségi adatok. Számos európai (egyébként Budapestnél jobb levegőjű) városban már normálisnak számít, hogy a szabadtéri programokat nem csak a rossz idő, hanem a rossz levegő miatt is elhalasztják, átszervezik. Az adatok és előrejelzések követése mellett jól tesszük, ha a sportolást a (csúcsforgalmon kívüli) nappali órákra, a hűvös és tiszta nyári kora reggelekre, illetve a hétvégékre tervezzük.

A bemutatott adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapjáról, az ábrák Molnár Anna júniusban megvédett szakdolgozatából származnak.