Az ország északi felében élők már megszokhatták, hogy az elmúlt héten borult égbolt, ködös idő látványa fogadta őket minden reggel, mely aztán a délelőtti órákban feloszlott, átadva helyét a zavartalan napsütésnek. Mi a jelenség oka, és miért csak az ország bizonyos területein alakult ki? Erre keressük a választ.

Köd bukik át a Hármashatár-hegyen október 11-én reggel (Forrás: elteforecast).

Október második hetében országunk időjárását alapvetően anticiklonális hatások alakították, a frontok elkerülték Európa középső részét (1. ábra). Kevés volt felettünk a felhőképződéshez szükséges nedvesség is, így látszólag minden adott volt a zavartalan vénasszonyok nyarához. Az ország középső – északi területein azonban rendre minden reggel köd, illetve zárt alacsonyszintű rétegfelhőzet alakult ki, mely makacson tartotta magát a déli, kora délutáni órákig, amikor azonban feloszlott, és mivel a magasabb légrétegekben nem volt felhőzet, a nap további részében zavartalan volt a napsütés.

  1. ábra: időjárási frontok Európában 2014. október 10-én az OMSZ analízise alapján (Forrás: http://met.hu)

A téli félévben természetesen nem ritka az éjszakai ködképződés, itt azonban több tényező összejátszásáról van szó. Európa nyugati részén egy hatalmas, mozdulatlan alacsonynyomású képződmény, míg keleten egy anticiklon helyezkedett el a hét során. Az előbbi az óramutató járásával ellenkező, míg az utóbbi azzal megegyező irányú forgást végez. Ezen két nagyméretű képződmény közös áramlási rendszere mintegy egymást kiegészítő fogaskerékként működtek, és dél felől meleg levegőt szállítottak térségünk fölé. Ez a folyamat napszaktól függetlenül működött, mint azt a 2. ábrán is láthatjuk.

2. ábra: 850 hPa-os hőmérsékleti mező Európában 2014. október 10-én 6 UTC-kor a GFS modell analízise alapján (Forrás: http://wetter3.de)

Az október 10-e reggel 8 órai (6 UTC) pillanatot ábrázoló térképen a 850 hPa-os nyomási szint (kb. 1500 m-es magasság) hőmérsékletét láthatjuk. Jól kivehető a mélyen Európa északi területei felé benyúló meleg nyelv. A meleg levegő szállítódása (advektálódása) a magasabb légrétegekben tehát mind nappal, mind éjjel egyaránt zajlott. Az éjszakai órákban a felhőmentes időnek köszönhetően a napközben besugárzott hő szinte zavartalanul ki is tudott „szökni” a légkörből. Ez a kisugárzás a talajról történik, ezért a hűlés is a talaj mentén kezdődik, és így terjed felfelé. A magasban történő melegedés és a talaj közelében történő hűlés az éjszakai órákban inverz, fordított légrétegződést hoz létre az alsó légkörben. A hűlésnek sokszor a ködképződés szab határt, ugyanis ahogy épp a hűlés miatt a levegő telítetté válik, és a benne lévő vízgőz kicsapódik, úgy a kicsapódás hőfelszabadulással jár, mely így a hűlés ellen dolgozik. A ködképződésnek azonban gátat tud szabni a szél, mely az elmúlt napokban éjjel is jellemző volt az országban. Mi miatt alakulhatott akkor ki mégis?

A megfigyelések alapján a köd, illetve alacsonyszintű rétegfelhőzet (stratus) jellemzően a Dunántúli-középhegység, a Budai-hegység, a Pilis-Visegrádi-hegység, illetve az Északi-középhegységtől délre eső területeken, illetve magukon a hegyeken alakult ki (3. ábra). A felhőtlen éjszakák során a levegő erősen hűlni kezdett, ami miatt közel került a telített állapothoz. A folyamatosan fennálló délies áramlás ugyan a ködképződést gátolta, de a hűlő levegőt észak felé szállította, ahol előbb-utóbb nekiütközött valamilyen domborzati akadálynak, és emelkedésre kényszerült. Az emelkedés azonban hűléssel jár, így bekövetkezhetett a vízgőz kicsapódása (kondenzáció), létrejött a köd, illetve a stratus.
Az így kialakult felhőzet a délelőtti órákban ellen tudott állni a napsugárzásnak, mely a melegítéssel a levegőt ismét telítetlen állapotba hozná, „elpárologtatná” a ködrészecskéket. Az egyre magasabbra emelkedő nap azonban a köd környéki területeket felmelegítette, a szél átkeverő hatása lévén pedig bejuttatta a meleg levegőt a ködös területekre, így az dél felől rendre fel is oszlott a délelőtti, kora délutáni órákban. Ugyanez a folyamat játszódott le a héten többször a Kárpátoktól keletre eső területeken, ahol viszont a keleti szél ütközött a hegynek, szintén emelkedésre kényszerítve a levegőt, és a Kárpátok főgerincétől keletre egybefüggő felhőzetet hozott létre.

3. ábra: az EUMETSAT MSG látható tartományú műholdképei 2014. október 9-én 8, 10 és 12 órakor. Jól megfigyelhető a köd fokozatos visszaszorulása. (Forrás: http://sat24.com)

De vajon meddig tart még ez az idő?

Az ilyen helyzeteknek egy frontátvonulás, vagy a létrehozó folyamatok egyéb okból történő megszűnése vethet véget. Jelen esetben a tőlünk nyugatra veszteglő frontálzóna keletre mozdulása hozhat változást időjárásunkban.

Ha a valószínűségi előrejelzést tekintjük (4. ábra), láthatjuk, hogy várhatóan csapadékkal járó lehűlés, valószínűleg egy front lesz az, mely jelentősebb változást okoz időjárásunkban október 16-án. (A valószínűségi előrejelzésekről korábbi bejegyzésünkben olvashatnak: http://meteo.postr.hu/lesz-e-szeptemberben-venasszonyok-nyara-milyen-lesz-a-honap-ido?utm_source=origo-nyito&utm_medium=cimlapi_box&utm_campaign=sec)

4. ábra: a GFS modell valószínűségi előrejelzése a 850 hPa-os hőmérsékletre és a csapadékra a 2014. október 12. és 27. közötti időszakra.

(Forrás: http://wetterzentrale.de)

A szél megélénkülése, a felhőzet megvastagodása, és a magasabb légrétegek hűlése egyaránt kedvezőtlen feltételeket teremtenek a ködképződéshez, ezért ekkor szinte biztosan elmarad a felszín közeli légrétegek telítődése. Addig azonban az országban több helyen számítani lehet az elmúlt napokhoz hasonlóan párásságra, ködre.