Lidércfények a nyári erdőkben

Ma van a nyári napforduló napja, a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Számos néphit szerint ilyenkor a földben rejlő kincset apró fények jelzik. A gyanútlan kincsvadászokat sokszor érheti csalódás, hiszen legtöbbször csak szentjánosbogarakra vagy világító gombákra lelnek.

Nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. A fény és a sötétség örökös harcának győztes pillanata Magyarországon, idén június 21-én, 04:24-kor következik be, de igazából csak három nap múlva ünnepeljük meg. Az eltolódást a Juliánus-naptár bevezetése okozza.  A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötjük a nyári napfordulót.

Szentivánéj: A keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent János születésére emlékezik, az Iván név viszont a Jánosból alakult át (Joann-Jovan-Ivan), így lett ez a nap Szent Iván napja.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Kép forrása: deviantart.com (Quit007)
 

Ha ebben az időszakban teszünk éjszakai túrát, utunk során apró zöld fények kísérhetnek végig. Június második felében rajzanak ugyanis a szentjánosbogarak (német nyelvterületen Keresztelő Szent János után Johanniskäfer, ennek fordítása honosodott meg a magyar nyelvben). Meleg nyári estéken, a teljes sötétség beálltakor (általában 10 óra körül) kezdenek a röpképtelen nőstények világítani. A felajzott hímek akár 50 méter távolságból is észreveszik őket. A párok egymásra találása a fénykibocsátás = biolumineszcencia segítségével történik. E biokémiai folyamat során a luciferin nevű szerves vegyület magnézium ionok jelenlétében, légköri oxigén hatására, oxiluciferinné alakul át, miközben „hideg” fényt bocsát ki (mivel hő nem fejlődik). A folyamatot a luciferáz enzim segíti. (Lucifer – latin – jelentése fényhozó.) A nőstények potroha világít, hiszen itt található a légzőrendszerük, így a kellő oxigén ellátás biztosítva van. Ha esetleg még sem lelnek rögtön egymásra a párok a nőstények két óra múlva „lekapcsolnak”, és legfeljebb 10 napig próbálkoznak a hímek csalogatásával.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Világító nőstény szentjánosbogár
Kép: Andreas Kassis
biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
és a hím (Lampyris noctiluca)
Kép: Keith Talbot

Az éjszakai nyári erdőt járva nemcsak a szentjánosbogarak fénye vezethet (félre) minket. A fatuskókból származó lidércfény jelenségét, először Arisztotelész (i.e. 384-322) írta le, de tudományos szempontból csak jóval később a XVII. században kezdtek vele foglalkozni. Először megállapították, hogy a világításhoz oxigénre van szükség (Robert Boyle, 1667) később bizonyítást nyert, hogy csak a nedves korhadó fák képesek fény kibocsátásra (Francis Bacon). 1853-ban bizonyította Johann Florian Heller, hogy nem a fa világít, hanem bizonyos gombafajok, például az idei év gombája, a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). A folyamathoz tápanyag, víz, oxigén és megfelelő hőmérséklet szükséges. Ha a gomba termőteste kiszárad, újranedvesítéssel sem bírható újra világításra. Érdekes, viszont ha lemezei túl nedvesek, akkor kevésbé fényes, a felesleges víz elpárolgása után erősebben lumineszkál. A gombák valószínűleg azért világítanak, hogy az őket felkereső éjszakai rovarok segítségével terjesszék spóráikat. A világító tölcsérgomba hazánkban gyakran okoz mérgezést mivel könnyen összetéveszthető az ízletes rókagombával.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Világító tölcsérgomba nappal
Képek: Alexey Sergeev
biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
és éjszaka
 

Szóval, senki se ijedjen meg a furcsán imbolygó zöldes fényektől vagy éppen a világító fatuskóktól, nem lidércek lakják az erdőket csupán szerelemre éhes bogarak vagy spóraterjesztésre váró gombák.