Csak egy újabb összeesküvés elmélet vagy valójában létező jelenség? 

Az első időjárás-módosítás 1964-ben hajtotta végre Vincent Schaefer aki repülőgépével egy középmagas rétegfelhőbe hajtott és itt lehűtött CO2 (szárazjég) részecskéket szórt ki. Ezen terület alatt megindult a havazás, míg más közeli helyeken nem észleltek változást az időjárásban. Az ezt követő években számos országban komolyan elkezdtek foglalkozni az időjárás-módosítással. A beavatkozások a különböző légköri folyamatokba nem minden esetben valósíthatóak meg pl. a villámok megszűntetése, a trópusi ciklonok intenzitásának csökkentése, ezzel ellenkezőleg sikkerrel kecsegtettek pl. a csapadék képződést befolyásoló és a jégeső elhárítására tett kísérletek. Napjainkban számos országban foglalkoznak időjárás-módosítási formákkal.Hazánkban a jégesőelhárításra jött létre a  NEFELA Egyesülés. Különböző módon lehet módosítani az időjárást, a következőkben ismertetnék néhány népszerű eljárást.

Csapadékkeltés: célja a felhőben található víz minél nagyobb arányban történő kinyerése úgy, hogy az jótékony eső formájában el is érje a talajt. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kellő vízgőztartalmú, felhőbe mesterséges úton jégképző magvakat jutattnak és elegendő jégkristály-képződés esetén megindul a csapadékképződés. 

Csapadékoszlatás: úgy érik el, hogy a felhőbe olyan anyagot juttatnak, amitől sok kicsi csepp alakul ki, és amik kis méretüknél fogva nem hullnak ki a felhőből. A szárazság elérésének másik módja, hogy ha a felhőt még azelőtt „kifacsarják” mielőtt elérné azt a területet, ahova nem  szeretnének csapadékot. Ezt a módszert alkalmazták 2008-ban a Pekingi Nyári Olimpia idején, a nyitó és záróünnepséget fedetlen stadionba rendezték ezért szerették elkerülni a csapadékot.

Ködoszlatás: A ködoszlatást nagy területeken alkalmazzák, ennek lényege, hogy a talajt borító ködtakaróra felülről jégképző magvakat juttatnak, ekkor a kialakuló jégkristályok magukhoz szippantják a ködöt alkotó vízcseppeket és hó formájában a talajra hullnak.

Fagyelhárítás: a mezőgazdaságban főként a tavaszi fagyok elkerülése miatt van erre a módszerre szükség. A fagyoknak két fő fajtája ismert. Az elsőt a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő okozza ez ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A második a kisugárzási fagy ellen viszont többféle módszert ismerünk.Több módszerrel tudunk védekezni az egyik a „füstölős módszer”, amiben a talaj fölött összefüggő füstréteget képeznek. Ez a réteg elnyeli és visszasugározza a felszínről kiindult hősugarakat, ezzel megakadályozva a fagyást. A másik lehetőség a vízpermetezős eljárás, ahol a víz nagy fagyáshőjét használják ki, így a fagyás elhúzódó folyamatában a növények hőmérséklete nem süllyed 0 °C alá,ezzel gátolva a fagyást.