Csak egy újabb összeesküvés elmélet vagy valójában létező jelenség?
Csapadékoszlatás: úgy érik el, hogy a felhőbe olyan anyagot juttatnak, amitől sok kicsi csepp alakul ki, és amik kis méretüknél fogva nem hullnak ki a felhőből. A szárazság elérésének másik módja, hogy ha a felhőt még azelőtt „kifacsarják” mielőtt elérné azt a területet, ahova nem szeretnének csapadékot. Ezt a módszert alkalmazták 2008-ban a Pekingi Nyári Olimpia idején, a nyitó és záróünnepséget fedetlen stadionba rendezték ezért szerették elkerülni a csapadékot.
Ködoszlatás: A ködoszlatást nagy területeken alkalmazzák, ennek lényege, hogy a talajt borító ködtakaróra felülről jégképző magvakat juttatnak, ekkor a kialakuló jégkristályok magukhoz szippantják a ködöt alkotó vízcseppeket és hó formájában a talajra hullnak.
Fagyelhárítás: a mezőgazdaságban főként a tavaszi fagyok elkerülése miatt van erre a módszerre szükség. A fagyoknak két fő fajtája ismert. Az elsőt a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő okozza ez ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A második a kisugárzási fagy ellen viszont többféle módszert ismerünk.Több módszerrel tudunk védekezni az egyik a „füstölős módszer”, amiben a talaj fölött összefüggő füstréteget képeznek. Ez a réteg elnyeli és visszasugározza a felszínről kiindult hősugarakat, ezzel megakadályozva a fagyást. A másik lehetőség a vízpermetezős eljárás, ahol a víz nagy fagyáshőjét használják ki, így a fagyás elhúzódó folyamatában a növények hőmérséklete nem süllyed 0 °C alá,ezzel gátolva a fagyást.
Utoljára kommentelt bejegyzések