Április 16-án Észak-Európa térsége felett leszakadt a nyugatias áramlásról egy magassági hidegcsepp, mely délről megkerülve Magyarországot, később országunk határától keletre kezdte meg útjának befejezését. Általában a hidegcseppek a végstádiumukban vagy stacionáriussá válnak és feloszlanak, vagy visszacsatlakoznak a vezető áramláshoz. Igen ritkák azok az esetek, mikor csatlakoznak egy másik örvényléshez és együtt folytatják útjukat. Április 18-tól látható, hogy egy Balkán ciklon örvénylik Magyarországtól nyugatra. 

 

Nyugatról egy Balkán ciklon, míg keletről egy hidegcsepp fogja közre Magyarországot

(www.wetterzentrale.de)

Ez azért érdekes, mert ahelyett, hogy a hidegcsepp feloszlana vagy újra egyesülne a vezető áramlással, mégis a Balkán ciklonnal fog egybeolvadni. Az egyebeolvadást, hogy megtegye, útja éppen országunkon és Budapesten keresztül viszi.

 

Hidegcsepp Magyarország felett, mely retrográd mozgást végez

( www.wetterzentrale.de)

De mi is az a hidegcsepp? Miért is fontos, hogy jobban megismerjük?

A magassági hidegcsepp vagy hidegörvény olyan légtömeg, amely elkülönült a nyugatias áramlástól a középtroposzférában kb. 5000-5500 m-es magasságban, 500 hPa nyomási szint közelében. A belsejében található hideg levegő a felszínen rendszerint nem jelenik meg, így nagy a vertikális hőmérsékleti gradiens, amely labilitást okozva heves zivatarok kialakulásához vezet, főként a nyári félévben. Átmérője néhány 100 km, a műholdképeken egy miniciklonhoz hasonlít.

 

A hidegcseppek szinoptikai vizsgálata a hazai- és európai szakirodalomban a jelentőségéhez mérten talán kevésbé volt kutatás tárgya az elmúlt évtizedekben. Így keletkezési helyükről, kialakulási feltételeikről, szinoptikai és dinamikai hátterükről csak keveset tudunk. Vizsgálatuk igen fontos, mert természeti katasztrófákat tudnak okozni, mint például hatalmas felhőszakadásokat, melyek árvizeket okozhatnak, olykor tornádókat is generálnak.

Érdekességképpen elmondható, hogy az elmúlt években is húsvét előtt szinte mindig hidegcsepp volt.