Miért hullámzik a Balaton?

Óceánok és tengerek nyughatatlan vize örök ámulatba ejti a bámészkodót. Azonban tavak vagy folyók, de még akár egy pocsolya felszínén is láthatunk hullámokat. Hazánk legnagyobb tava, a Balaton sem kivétel. A hullámzás oka pedig nem más, mint a szél.

A folyadékok felszínén (például Balaton) a vízszintes irányú légáramlás (egyszerűbb nevén a szél) képes energiát közölni a vízzel, aminek következtében hipnotikus hullámokkal találkozhatunk. Hogy csak egy apró hullám-fodrot vagy óriáshullámot láthatunk a széltől függ. Számít a szélsebesség, a szél által megérintett vízfelszín kiterjedése, a szélre merőleges irányú vízfelület nagysága, a szélfúvás időtartalma. Persze nem lehet mindenért a légáramlatot okolni, fontos tényező a víz mélysége is.

A tudomány szeretne mindent számszerűen megmérni. A hullám magassága, hosszúsága, iránya és gyakorisága könnyen mérhető paraméterek közé tartoznak. Azonban az egymást követő hullámok nem egyformák. Különböznek magasságukban, hosszukban, hiszen a változó szél játékának vannak kitéve. Ezért az objektív jellemzés reményében úgynevezett szignifikáns hullámmagasságot használnak például a hajózásban. Hosszabb ideig figyelik a vízfelszínt (20 perc vagy akár 12 óra) és feljegyzik a hullámok magasságát. Majd nagyságrend szerint sorba állítják a mért értékeket és három részre osztják. A legnagyobb számadatokkal rendelkező harmadból átlagot képezve megszületik a szignifikáns hullámmagasság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bárki megnézheti a Balaton hullámainak aktuális méreteit.

Balatoni időjárás

Mért adatok

Azok, akik tényleg megnézik az adatokat, találkozhatnak egy úgynevezett Beaufort-skálával (teljes nevén Beaufort szélerősség-skála). Ez egy fokozatrendszer, amit a 19. század elején dolgozott ki Francis Beaufort brit hajóskapitány. A szél erőssége és a hullámok magassága közötti összefüggés a hajózás kezdete óta nélkülözhetetlen tudás a tengerészek számára. A skála 0-tól 12-ig terjed. Ma már a szelet objektív módon tudjuk mérni, így a skálát főleg vízi sportokat űzők használják. De alkalmas arra is, hogy a hullámokat szemlélve mi magunk is megbecsüljük a szél sebességét. Például a húsz centiméteres hullámzás 9 km/h-rás szélre enged következtetni. Viszont a méteres hullámok már 25 km/h-rás szélsebességet jelentenek.

Beaufort-skála

A hullámok világa bonyolult. Például bár úgy tűnik, mozog a víz, valójában nem halad semerre. Ha kiválasztanánk egy vízmolekulát, amit nyomon követnénk, egyszerű körmozgást írna le. Gondoljunk csak arra, mikor egy gitár húrt megpendít a zenész, bár a hullám végighalad rajta még is a húr egyik pontja se jut előrébb.

Remélem a kedves olvasó viszont halad előre, és lehetősége lesz személyesen is megtapasztalni a hullámzó vízfelszín kellemes szépségeit egy forró nyári napon!

Földi Péter

1 Tovább

Angus a kertek alatt

„Na, most konkrétan halálfélelmem van!” olvasom a húgomtól kapott üzenetet nem sokkal azután, hogy a 2016/17-es viharszezon első saját nevet kiérdemlő ciklonja, Angus eléri a Brit-szigeteket.

ciklon vihar nagy-britannia egyesült királyság írország időjárás élménybeszámoló szélvihar viharszezon
Fotó: Jeremy Segrott (licenc: CC BY 2.0)
 

A Kárpát-medencének is egy igen nyugodt kis szegletéből kikerülni a Brit-szigetek őszi-téli időjárásába sokkolóan hathat az emberre.

„Az esernyőt nyugodtan hagyd itthon.” viccelődtünk az indulás előtt és, mint kiderült tényleg nem sok hasznát vette volna az ottani szélviszonyok között.

Általában igyekszem nem túlzásba vinni a meteorológiai témákat, így a húgom kint léte alatt az időjárás egy darabig nem is került szóba a beszélgetéseinkben. Egyik nap viszont a következő üzenet várt:

„Úristen! Tegnap este olyan vihar volt, hogy…anyám! Na, most már tényleg itt az ősz és én nem akarom a telet, ha már ez ilyen. :D”

Érdekesnek és viccesnek találtam a kétségbeesését, és persze kicsit aggódtam is, de ezek még csak könnyed próbálkozások voltak a légkör részéről.

ciklon vihar nagy-britannia egyesült királyság írország időjárás élménybeszámoló szélvihar viharszezon

Nagyjából egy hónapra rá megérkezett az első olyan ciklon, ami a brit Met Office és az ír Met Éireann meteorológiai szolgálatok riasztási fokozatai alapján már saját nevet is érdemelt.

„Készül itt valami vihar, nagyon fúj a szél, félek. :D” jött az üzenet.

Angus november 20-án csapott le Nagy-Britannia déli részére.

„Nem tudom, mi van, de most nagyon durva a szél.”

„Na, most konkrétan halálfélelmem van!”

A ciklonban mért legnagyobb széllökés meghaladta a 170 km/h-t. A vihar két emberéletet követelt, több mint 1000 háztartás maradt áram nélkül.

Angust még négy társa, Barbara, Conor, Doris és Ewan követte a 2016/17-es viharszezonban.

A Met Office és a Met Éireann közösen próbálja felhívni az emberek figyelmét a közelgő veszélyekre, így a viharszezon kezdete (október 1.) előtt a

Name Our Storms

keretein belül mindenki szabadon küldhet be ötleteket a „vihar” kategóriát elérő ciklonok elkeresztelésére. A könnyen megjegyezhető és jól kommunikálható nevek a média dolgát is megkönnyítik a tájékoztatás során.

0 Tovább

Miért nem lehet 7 napnál távolabb előrejelezni?

A tavasz végéhez közeledve az emberek egyre gyakrabban teszik fel a kérdést a meteorológusnak, hogy milyen idő lesz nyáron, mikorra időzítsék nyaralásukat vagy kell-e esőre számítaniuk a nyárra tervezett esküvőjük napján. A válasz ilyenkor jobb esetben valami ehhez hasonló: „Nem tudom!”, „Ezt még nem lehet megmondani!”. Ennek oka nem az, hogy a meteorológus nem ért a szakmájához, éppen ellenkezőleg, tisztában van az időjárás-előrejelzés korlátaival.

Minden prognózis az aktuális légköri állapotból indul ki, amelynek megismeréséhez segítségünkre vannak a különböző mérőműszerek. Ugyanakkor ezek a mérések mindig hibával terheltek, soha nem adják vissza a légkör valós állapotát. E mérési eredmények és korábbi előrejelzések felhasználásával elkészül az úgynevezett analízis, amely vázolja az aktuális időjárási helyzetet, megadja az időjárás-előrejelző modellek számára a kezdeti feltételt. A légkör kaotikus jellege miatt a kezdeti feltételekben jelentkező, a valósághoz képest kis eltérések az idő előrehaladtával az előrejelzések egyre nagyobb mértékű pontatlanságához vezetnek.

időjárás hosszútávú előrejelzés prognózis légkör mérés modell meteorológus kezdeti feltétel káoszelmélet
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán elhelyezett automata meteorológiai állomás (forrás: ELTE)


A továbbiakban a modellek a légköri hidro-termodinamikai egyenletrendszert alkalmazva szimulálják az időjárás várható változásait. Az egyenletek megoldása során egyes esetekben közelítésekkel kell élni, amely tovább rontja a prognózisok pontosságát. Emellett előfordulnak olyan kis skálájú vagy éppen bonyolult folyamatok (pl. konvekció, turbulencia, sugárzás stb.), amelyek esetében korábbi mérések, illetve fizikai összefüggések segítségével megállapított átlagos viselkedést építünk a modellekbe, miközben a valódi állapot ettől mindig eltérő.

A felsoroltak következtében az előrejelzések beválása kb. 7 napos időszakig megfelelő, ugyanakkor e periódus hosszát jelentősen meghatározza az időjárási helyzet (pl. egy anticiklonhoz kapcsolódó hőhullám több nappal a bekövetkezése előtt nagy bizonyossággal prognosztizálható, míg egy mediterrán ciklon okozta időjárás előrejelzése még a képződmény érkezése előtt egy nappal is nagy bizonytalanságokat hordozhat). Tehát ha szabadtéri programot tervezünk, érdemes 1-2 nappal az esemény előtt is tájékozódni a várható időjárásról.

1 Tovább

"Űridőjárás előrejelzés" - geomágneses viharok a légkörünkben

Manapság egyre többet hallani az aktív naptevékenységről, valamint az ezzel járó látványos, a légkörben megjelenő sarki fényről. A Nap kitörések zavarhatják a műholdak működését, a GPS navigációt, a rádiós kommunikációt és az áramellátást is, ezért elengedhetetlen ezek előrejelzése.

A Napunk állandó változásban van, a felszínén időnként észlelhető sötétebb foltok nem állandóak. A napfoltok olyan tartományok, amelyben a mágneses térerősség erősen koncentrált. Ezek területén napkitörésekkel együtt járó koronaanyag kidobódások (CME) is megfigyelhetőek.

Jelentős napkitörés látható február 20-án és 21-én a NASA felvételén. Érdekesség, hogy a Naptól jobbra a SOHO-2875 üstökös kerüli meg központi csillagunkat.
Forrás: NASA
  
Kisebb intenzitású kitörések az elmúlt hónapokban és napokban is történtek. Május     13-án történt kitörés hatására, az előrejelzések alapján a napszél bolygónkat           május 17-én érte  el. A vártnál azonban kisebb geomágneses aktivitást mutatott, így a kis intenzitás miatt nem járt jelentős következményekkel.
A közel múltban a szemfülesek látványos és nem túl gyakori eseménynek lehettek szemtanúi. 2015. március 17-én nagy intenzítással töltött részecskék milliárdja lépett kölcsönhatásba a Föld mágneses terével és légkörével, aminek köszönhetően Magyarországon is észlelhető volt sarki fény
 
A NOAA előrejelzése a napszél helyzetére vonatkozólag május 17-re 
Forrás: NOAA
  
A történelem során extrém esetek is előfordultak. A legerősebb geomágneses vihar, amit az emberi társadalom valaha megtapasztalt 1859-ben következett be. A nappali égbolt fényessége megnövekedett, illetve az éjszakai égbolt alatt az olvasás sem jelentett problémát. A sarki fényt szokatlanul távoli, egészen a trópusi szélességekhez közeli helyeken is megfigyelték, mint Kuba, a Bahamák és Hawaii felett is. A napkitörés észlelője, Richard Carrington után, Carrington-eseménynek nevezték el. A statisztikai számítások alapján ilyen intenzitású geomágneses vihar átlagosan 500 évente jelentkezik.
  

A NASA felvételén X-kategóriás kitörések sorozata figyelhető meg 8 napon keresztül 2014. október 19-27.
Forrás: NASA
  

Milyen kategóriákba sorolhatóak a napkitörések?

A kutatók a röntgensugárzást az 1 és 8 Angstrom (10-8 és 10-3Wm-2) közötti értékek között osztályozták. Az 5 kategória (A, B, C, M, X) közül az X-osztályba tartozóak a legnagyobbak (a Carrington-esemény 190szer nagyobb volt az X-class alsó határától), ilyenkor áramszűnet és tartós geomágneses vihar lép fel. A közepes nagyságúak az     M-osztálybeli kitörések, amik rövid kommunikációs zavarokat okoznak egy-egy rádió sávban.

A röntgensugárzás mennyisége 2015.05.18. hétfő
Forrás: NOAA
 Újabb periódus? 
  
A naptevékenységre jellemző 11 éves ciklus már jól ismert. A legújabb kutatások azonban egy új, rövidebb közel 1 éves ciklusra mutattak rá. Az újonnan felfedezett szezonális időszak valószínűleg a Nap mágneses terében fellépő koncentrált térerősségű sávok változásainak köszönhető. Ezek a sávok az év során a Nap egyenlítője felé elmozdulva gyengülnek. A kutatások célja, hogy kiderítsék mi okozza a mágneses sávokat és mennyire befolyásolja ez a 11 éves ciklust.
  

A Napon megjelenő intenzív mágneses térerősségű sávok
Forrás: NCAR-HAO

A Nemzeti Légkör Kutató Központ (NCAR) Magas Légköri Obszervatóriumának (HAO) vezérigazgatója, Scott McIntosh szerint, az emberek nem fordítanak nagy figyelmet erre a rövid ciklusra, pedig jelentős befolyással bír a Nap sugárzására, a napszélre és a napkitörésekre, amik hatással vannak a földi életre.
  
Napjainkban rengeteg internetes felületről informálódhatunk az aktuális helyzetről. A NASA honlapján nagy mennyiségű adat kerül elérhetővé a nyílvánosság számára. További naprakész  információval, előrejelzéssel és érdekességekkel szolgál a NOAA Forecast és Spaceweather folyamatosan frissített oldala is. Az említett oldalakon nemcsak Napunkról, hanem az univerzumban történt érdekes és kivételes jelenségekről is tájékozódhatunk.

0 Tovább

Citromsárga, narancssárga, piros jelzés. De mit is jelentenek pontosan?

Sokszor halljuk az időjárás jelentésekben, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat citromsárga, narancssárga vagy piros veszélyjelzést adott ki egyes térségekre a közeledő veszélyes időjárási esemény miatt. Aki nincs tisztában a veszélyjelzésre használt kategóriák jelentésével, csak annyit ismer fel a tájékoztatásból, hogy valamilyen veszélyes esemény várható. Most megtudhatjuk, hogy a színkódok mit is jelentenek valójában és milyen esemény bekövetkezésére figyelmeztetnek.

 

(forrás: alfahir.hu )

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján (www.met.hu) folyamatosan tájékozódhatunk az éppen érvényben lévő riasztásokról. A veszélyjelzéssel az általános élet-és vagyonvédelem a cél. A kritikus időjárási helyzetekben és azok bekövetkezése előtt a már említett színkódok alapján térképes megjelenítési formátumban jelzik, hogy az adott térségben milyen veszélyes időjárási eseményre kell számítani.

 

(forrás: www.estihirlap.hu)

Most pedig nézzük a három veszélyjelzési színnek a jelentését, amelyek egyben a veszélyjelzési szinteket is jelölik. Amikor nincs érvényben riasztás, akkor zöld színnel jelölik az adott területet.

Citromsárga jelzés – Első szint:

Ez a kategória azokat az időjárási eseményeket foglalja magába, amelyek előfordulása nem ritka, de várhatóan veszélyt jelenthetnek. Ha ezt a jelzést látjuk a térségünkre vonatkozóan megjelenni a veszélyjelzésben, akkor legyünk óvatosak, elővigyázatosak, főleg az időjárási hatásoknak kitett (szabadtéri) tevékenységek során. Gyorsan változó időjárási helyzet esetén érdemes gyakrabban és részletesebben tájékozódni a várható időjárás felől.

Narancssárga jelzés – Második szint:

Olyan veszélyes időjárási esemény közeleg, amely jelentős károkat, vagy akár személyi sérülést, balesetet is okozhat. Narancssárga veszélyjelzés esetén részletesebben tájékozódjunk az időjárás alakulásáról és legyünk nagyon körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értéktárgyainkra.

Piros jelzés – Harmadik szint:

Ez a legmagasabb veszélyjelzési szint. Arra hívja fel a figyelmet, hogy veszélyes, komoly károkat okozó, akár emberi életet is fenyegető időjárási jelenségek várhatóak, amelyek rendszerint kiterjedt területet érintenek. Ennél a veszélyjelzésnél legyünk különösen körültekintőek, vigyázzunk saját biztonságunkra és értékeinkre. Folyamatosan és részletesen kövessük nyomon az időjárást a legfrissebb hivatalos meteorológiai forrásokból. Hatósági intézkedés esetén kövessük az utasításokat. Ebbe a kategóriába a meglehetősen ritkán előforduló időjárási események sorolandók.

(forrás:atv.hu)

A veszélyjelzést a következő időjárási eseményekre szokták kiadni:

  • Heves zivatar
  • Felhőszakadás
  • Széllőkés
  • Ónos eső
  • Hófúvás
  • Nagy mennyiségű eső és havazás
  • Extrém hideg
  • Hőség
  • Tartós, sűrű köd

 

Jelenleg a tavaszi és a nyári időjárásra jellemző eseményekre vonatkozó veszélyezéseket kell figyelemmel követni. Ilyenek a heves zivatarok, felhőszakadás, széllökés, nagy mennyiségű eső és a hőségre érvényes riasztások.

 

(forrás: paulgroverphotos.co.uk)

A figyelmeztető előrejelzés, veszélyjelzés nem egy adott időpontra, hanem mindig egy meghatározott időtartamra vonatkozik (például egy napra, vagy délelőttre, délutánra). Egy kiadott figyelmeztetés minden olyan veszélyes időjárási eseményt tartalmaz (ami a fenti táblázatokban szerepel), amely az adott területen kialakulhat.

A riasztások kiadása akkor történik, amikor a veszélyes időjárási esemény a közeli órákban várható, kb. fél óra-3 óra múlva. A riasztások érvényességi időtartamát az időjárási esemény fennállása határozza meg, de általában 3-6 óra szokott lenni, de akár 6-12 óra is lehet.

Mivel az időjárás előrejelzés sem tejesen pontos, vannak korlátai, így a veszélyjelzés is hordoz magában némi bizonytalanságot. Ezért a tájékozódás során vegyük figyelembe, hogy a veszélyjelzés mindig egy nagyobb területre szól, nem csak a mi aktuális helyzetünkre.

A Magyarországot érintő veszélyjelzésekről további információkat találhat az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján: www.met.hu.

Európa országaiban érvényes veszélyjelzésekről pedig a www.meteoalarm.eu honlapon tájékozódhat.

 

 

0 Tovább
«
123

Utoljára kommentelt bejegyzések