Szeretnéd élőben látni a Földet? majdnem….

Ezt megteheted, de Magyarországot és Európát csak 2020-tól láthatjuk majd kb. 10 percenként frissülő képeken. Jelenleg már a japán Himawari geostacionárius műhold szemszögéből viszont vizsgálódhatunk. Ezekhez hasonló még az Amerikát mutató GOES-16 műhold is, ami idén ősszel kezdi meg működését, és tavaly novemberben állt a pályájára az Atlas V rakéta segítségével:

Először, mi is az a geostacionárius műhold? Ha az elnevezésből kiindulunk, akkor megfejthető, hogy ez annyit tesz, hogy a Föld szempontjából stacionárius a műhold. A valóságban kicsit sem egyhelyben áll. A műhold az Egyenlítő felett 36000 km-rel a Föld forgásának megfelelő sebességgel mozog, ezért a szakemberek által kiválasztott pont felett marad. Ez a sebesség olyannyira nem stacionárius, hogy másodpercenként 3 kilométert kell megtennie, ami több, mint 10000 km/h.

műhold

A geostacionárius pálya a Föld körül
By Lookang many thanks to author of original simulation = Francisco Esquembre

A már működő és ismerhető japán Himawari, 13 spektrális sávban méri a Földről, felhőkről, vízfelszínről, stb. visszavert sugárzást. A Nap sugárzásának sávjában, a látható fény tartományán lévő három csatornából lehet azt a képet előállítani, ami megmutatja, hogy mit láthatnánk, ha az űrben lebegnénk. A következő ábrán az a három hullámhossz tartomány van, melyet az ,,Igazi Színezésű" képhez felhasználnak, és a hullámhosszaknak megfelelő szín is fel van tüntetve.

műhold

A Himawari műhold első három csatornája a három alapszínben.

A 3-as csatorna, a 0,64 mikrométeres hullámhosszú visszavert sugárzást méri, és ilyen képeket készít:

műhold

A Himawari 3-as csatornájának képe 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A három első csatornát kombinálva, úgynevezett RGB kompozit műhold képet készítve, kaphatjuk meg az „Igazi Színű” RGB képet. Ilyen műholdkép már létezik Európáról, de az új műhold képes lesz a teljes, Európát is lefedő korongról 10 percenként képet küldeni. Ezzel segítve az előrejelzők munkáját is.

műhold

A Himawari Igazi Színezésű képe az ázsiai félgömbről 2017-05-29 02:00 UTC-kor.

A Himawari élőképei, és egy napra visszamenőleg itt érhetőek el.

0 Tovább

Ciklonbölcső a Földközi-tengeren

Négy nap leforgása alatt két intenzív ciklonkeletkezésnek is tanúja volt az EUMETSAT műhold, ahogy az a sat24.com felvételein látható. A Földközi-tenger nyugati medencéje felett először március 20-án, majd március 23-án keletkezett egy mediterrán ciklon, amely gyorsan megerősödve először Olaszországban és a Balkánon, majd Magyarországon és Ukrajnában okozott kiadós esőzéseket, illetve havazást.

A mediterrán ciklonok nem számítanak ritka vendégnek hazánkban, a jelenlegi rendkívüli ciklonaktivitás és az évszakhoz képest alacsony hőmérsékletek azonban több hatás együttes eredményeként alakultak ki. 

A ciklonok a déli és északi területek között télen kialakult jelentős hőmérsékleti különbség hatására keletkeznek. A meleg Földközi-tenger alulról sok nedvességet párologtat a képződményekbe, míg a kb. 9 km-es magasságban futó erős futóáramlás (jet stream) a ciklonok gyors megerősödését és haladását biztosítja. Mindeközben a tél folyamán északon felhalmozódott hideg délre zúdulása Európa-szerte fagyos levegőt szállít az alacsony légrétegekbe. A ciklonok által szállított meleg, nedves mediterrán levegő és a fagyos északi hideg keveredése eredményezi a kiadós márciusi havazást.

Az elmúlt hetek időjárásáról részletes leírások olvashatók az Országos Meteorológiai Szolgálat és az [origo] időjárás oldalán:

A márc. 14-15-i viharról: [origo] OMSZ

A szokatlan tavaszi hidegről: [origo]

A futóáramlásról és annak hatásairól: [origo]

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések