Ez az igazi klímaválság

Évek óta halljuk, hogy baj lesz! Sőt, azóta már baj van. Olvadnak a sarki jégsapkák, melegszik az átlaghőmérséklet úgy általában az egész Földön.  Az országok próbálják menteni a még menthetőt, de eközben Donald Trump…. 

A "globális felmelegedés" a mindenkit érintő klímaváltozás. Nő az átlaghőmérséklet a Föld egész területén, emiatt északon olvadnak a gleccserek és a jégsapkák, a tengerszint folyamatosan emelkedik, és mi csak folytatjuk tovább a bányászatot, a kőolaj és földgáz termelést.

Ebből tényleg baj lehet, Alaszka területén az olvadt gleccservíz találkozik a Csendes-óceán sós vizével, és megdöbbentő látványt nyújt:

Igen, csodaszép, lélegzetelállító, de mi lesz az élővilággal? Meg úgy a tengerrel? Ja és a partokkal, nyaralóhelyekkel?

Ez az, amiért az országok összefogva próbálnak javítani a helyzeten, különböző egyezményeket betartva korlátozni a saját környezetszennyező hatásukat. Érezzük, hogy fontos a nagy országok szerepvállalása, mint pl. az USA.

Hát, van, aki kicsit másképp gondolja.

Donald Trump amerikai elnök, januári hivatalba állása óta felkavarta az állóvizet.  Köztudott, hogy nem hisz a klímaváltozásban. 2012-ben a Kínaiak által kreált összeesküvés elméletnek vallotta a globális felmelegedést. Hangoztatta, hogy inkább munkát ad az amerikaiaknak, mintsem a gazdaságot a Kínaiak javára fordítsa. 

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Donald Trump szerint ígérete a szénbányák újranyitásáról elősegítette győzelméhez Ohio és Pennsylvania államokban. Fotó: Dominick Reuter/Agence France-Presse — Getty Images

Nos, elnökségéből világosan látható a klímaszkeptikusság. Újranyitott több bányát, azt a Scott Pruittot nevezte ki az EPA élére, aki legalább annyira támogatja a kőolaj és földgáz kitermelését, mint ő maga.

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Scott Pruitt, az EPA elnöke. Fotó: Gage Skidmore

Annak ellenére, hogy már maga Ferenc pápa is a saját klímaváltozásról szóló kézzel írott levelét ajándékozta Trumpnak, esti olvasmányként, tanulságként, sajnos ez sem váltott ki pálfordulást.

2017. június 1-én az Amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

Ez a nemzetközi összefogás némiképp visszafogta volna a végtelen kőolaj, földgáz kitermeléstől. Azonban az elnök elmondta, fontos számára az amerikai polgárok munkahelyének megteremtése, és ez az egyezmény nem állhat az útjába. Erre a lépésre már Arnold Schwarzenegger is reagált.

Amerika megállíthatatlan, és így a klímaváltozás is? Mégis hová vezet ez?

0 Tovább

400

Az nem lehet. Addig úgyis kitalálnak valamit. Meg a természet amúgy is kiegyensúlyozza.

Ezeket mondták a bűvös 400-as számról úgy harminc éve, a történelmi világcsúcsnak számító 350 ppm-es szén-dioxid koncentráció felé közeledve. A XXI. századra esetleg várható 400 apokaliptikus víziónak számított. Olyan dolognak, amit úgysem enged megtörténni a természet. Vagy a tudomány. Vagy valaki.

CO2 szén-dioxid éghajlatváltozás klímaváltozás globális felmelegedés

Hát itt vagyunk. Most először szeptemberben sem ment 400 ppm alá a szén-dioxid koncentrációja a referenciának számító hawaii mérőállomáson. Mivel a növények most kezdik hullatni a leveleiket, ez az érték idén már nem is fog 400 alá süllyedni. És ha idén nem, jövőre még kevésbé. Emberi léptékkel mérve: soha többé.

Az érzelgősebbek belegondolhatnak abba, hogy már a levegő is más, mint nagyszüleink idejében. Hogy mióta ember él a Földön, ilyen még nem volt. Hogy míg az emberi történelem nagy része Arisztotelésztől Ferenc Józsefig 300 ppm alatt zajlott, a mai gyerekek már egy megváltoztathatatlanul 400 ppm feletti világba születnek. 

A racionálisabbak persze tudják, hogy a 400 is csak egy szám. Hasonló szám, mint a tavalyi 398, vagy a jövő évi 402. Cinikusan még azt is hozzátehetik: lesz ez még 500 is. A mostani trendek szerint harminc éven belül. Gyerekeink pedig a 600-at, 700-at is megélhetik.

De az úgysem lehet. Addig biztosan kitalálnak valamit.

0 Tovább

Ne örülj a felmelegedésnek

Hétfőn kezdődik a párizsi klímacsúcs. Az ENSZ 21. klímakonferenciájának elsődleges célja az, hogy megakadályozza a globális átlaghőmérséklet 2°C-nál nagyobb mértékű növekedését. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy a világ vezető politikusai végre konszenzusra jussanak mind a célkitűzéseket, mind a megvalósítást illetően.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

Párizsban már készülnek a hétfőn kezdődő klímacsúcsra

De valóban szükség van a megállapodásra és annak szigorú betartására? Sokan úgy vélik, hogy a klímaváltozás nem probléma, hiszen a melegedés természetes, sőt, csupa pozitívummal jár. Néhány érv, hogy miért van mégis okunk aggódni:

1. Volt már klímaváltozás a múltban is – igen, de az a múlt

Valóban, a földtörténet során már több, nagyobb éghajlatváltozás is lezajlott; gondolhatunk például az 1500–1800-as években bekövetkezett ún. kis jégkorszakra. Azonban az ember megjelenése óta nem volt a mainál jelentősen magasabb a globális átlaghőmérséklet; a globális éghajlatváltozásnak pedig az egyes területeken nagyon különböző hatásai lehetnek. Egyes területek lakhatatlanná, míg mások lakhatóvá válnak majd – mondhatnánk, hogy nincsen gond, az embereknek csupán át kell települniük egyik helyről a másikra. Ma közel 7,4 milliárd ember él a Földön – ennek tudatában könnyű belátni, hogy egy ilyen áttelepülés a gyakorlatban nem lesz egyszerű dolog. Elég, ha a több éve elhúzódó menekültválság idei, európai kicsúcsosodására gondolunk.

2. A kibocsátást ellensúlyozzák a természetes nyelők – igen, csak lassan

A szén-dioxid (amely egy üvegházhatású gáz, így, bár nem kizárólagosan, de hozzájárul a felmelegedéshez) légköri koncentrációja jelentősen megnövekedett az elmúlt években. Tény, hogy a fotoszintézis és az óceán képesek elnyelni a légköri szén-dioxid egy részét, de ilyen gyors ütemű kibocsátást nem tudnak ellensúlyozni. A melegedéssel ráadásul az óceán egyre kevesebb üvegházgázt lesz képes elnyelni.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

A légköri széndioxid-koncentráció változása az elmúlt háromszáz évben. A természetes nyelők nem tudják tartani a lépést a rohamosan növekvő kibocsátással.

3. A mezőgazdaságnak kedvez a melegedés - ha van elég víz...

A globális felmelegedés következtében növekszik a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek nagysága – de a növényeknek víz is kell! A jövőre vonatkozó becslések szerint a csapadék eloszlása mind térben, mind időben jelentősen megváltozhat, valamint a melegedés következtében gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az extrém csapadékesemények is. A növényzet számára a csendes, hosszabb ideig tartó esőzés a legelőnyösebb. A félórás, intenzív záporok csak a talaj lehordását, talajeróziót idéznek elő, illetve csökkentik a beszivárgás mértékét is. Továbbá az invazív fajokról sem feledkezhetünk meg: optimális életterük kitolódásával olyan területeken is megjelenhetnek például egyes kártevők, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő.

éghajlatváltozás felmelegedés klímaváltozás szén-dioxid

Az idei aszály 40 milliárdos kárt okozott a kukoricatermésben

4. Kevesebbet kell fűteni – többet kell hűteni!

A felmelegedés miatt a jövőben enyhébb telek várhatóak globálisan, tehát kevesebbet kell majd fűtenünk. Ennek mindenki örül: kevesebb energiát használunk, és nem kell tartanunk a tetemes fűtési számláktól sem. De mi a helyzet nyáron? A globális átlaghőmérséklet a becslések szerint ebben az évszakban is növekedni fog; sőt, az eddigieknél gyakoribb és hosszabb hőhullámok várhatóak. A hőség káros hatást gyakorol az emberi szervezetre – a légkondicionálás pedig szintén nincs ingyen.

5. Az ember úgysem képes befolyásolni az éghajlatot – de sok ember igen

A Föld éghajlata állandóan változik természetes kényszerek miatt; azonban a jelenlegi, gyors ütemű éghajlatváltozáshoz az antropogén tevékenység is egyértelműen hozzájárul. A napjainkban tapasztalható változásokat mindenki megéli: nyáron a forróságtól szenvedünk, télen nem tudunk hógolyózni, egyre többször ázunk bőrig intenzív záporok alkalmával. Ha nem is ért egyet mindenki minden kérdésben, akkor is be kell látnunk, hogy az éghajlat befolyásolja mindennapi életünket. Ezért elengedhetetlen, hogy az egyéni és anyagi érdekeket félretéve mérsékeljük a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkat (COP21!), és a négy éves választási ciklusnál hosszabb távú alkalmazkodási stratégiákat dolgozzunk ki.

0 Tovább

Tovább nő az antarktiszi jégveszteség

Az éghajlatváltozásoknak az egyik legkiszolgáltatottabb és legsérülékenyebb területe az Antarktisz, főként a gleccserek visszahúzódása és a jégolvadások miatt.

Egy három éve  tartó kutatás szerint, az antarktiszi jégtakaró évente 159 milliárd tonnát veszít területéből- ez pedig kétszer annyi, mint a legutóbbi felmérésekben.

Az Egyesült Királyság Sarki megfigyelő és modellező központjában dolgozó kutatócsapat egy teljes körű értékelést készített el az antarktiszi jégtakaró magassági változásairól. A kutatás során az Európai Űrügynökség CryoSat-2 műhold adatok alapján végeznek folyamatosan magassági méréseket.

A régebbi magasságmérő küldetésekhez képest, most ötször nagyobb területen zajlanak a mérések, a Déli-sarktól 215 km-re fekvő részeken, főleg  a partmenti régióknál, ahol a legnagyobb a jégveszteség mértéke.

Nyugat- Antarktiszon az Amundsen-tengernél jelentős a gleccserek elvékonyodása, eddig 134 gigatonna jég tűnt el a területről, a terület egyharmadának már nyoma sincs. Ezt a 2005 és 2010 között zajló korábbi felmérések is alátámasztják.

A mostani kutatásoknak és továbbfejlesztéseknek köszönhetőn az egyenetlen területeken is sikerült méréseket végezni a kutatóknak. Ezáltal megállapították, hogy a kelet-antarktiszi területekről 3 gigatonna jég tűnt el és 2010 és 2013 között pedig az antarktiszi- félszigetről  23 gigatonna.

A globális tengerszint emelkedéshez hozzájáruló sarki-jégsapkák olvadása már önmagában komoly problémát jelent, de a CryoSat-2 -vel végzett mérésekből a kutatók megállapították, hogy évente 0,45 mm vízszint emelkedés történik az olvadás miatt.

kép az Antarktiszról

Dr. Malcom McMilan a leeds-i egyetem egyik kutatója azt nyilatkozta, hogy a jeges területek ritkulása évente 4-8 méter és leginkább az Amundsen-tenger sávjában zajlik a fogyatkozás a gyors folyású jégpatakok mentén.

A CryoSat-2-t 2010-ben indították el az Antarktisz területén jellemző rossz időjárási körülmények mellett is, sötétben és erősen felhős égboltnál is képes mérni a felület magassági változásait. Mindezt teszi a radarjának magasságmérő műszerével.

Andrew Shepherd a tanulmány vezetője és a leedsi egyetem professzora úgy gondolja, hogy ezzel az újfajta technikával lehetőség nyílik a magasabb szélességeken fekvő jeges területek feltérképezésére is úgy, ahogyan azelőtt arra nem volt példa. A mostani eredményekből pedig arra lehet következtetni, hogy drámai változások vannak folyamatban a bolygónk ezen területén is.

A kihívás nem csak a globális klímaváltozás okozta változások megfékezésében rejlik, hanem, hogy tovább teszteljük és ha kell javítsuk az éghajlati modellek prediktív képességét.

Egy brit antarktiszi kutató David Vaughan professzor szerint ezzel a műholddal és további fejlesztésekkel pontosan kiszámítható és mérhető a jégolvadás mértéke a magassági változások tekintetében. Nemrég McMilan és csapata egy nagyszerű térképet hozott létre a műhold adatok segítségével, amely eddig a legjobban reprezentálja az eltűnt antarktiszi jeges területeket.

A washingtoni egyetemről Dr. Ian Joughin egy friss tanulmányában elmondta, hogy az eddigi feltételezések és a modellekből megállapítható, hogy az Amundsen-tenger sávjában az összeomlás korai fázisainak lehetünk szemtanúi.

Vajon végleg eltűnik a térképről az Antarktisz és majd csak a könyvekből olvashatunk e csodálatos területről? A legújabb eremdények szerint nagyon gyorsan haladunk egy visszafordíthatatlan eseményhez.

 forrás: http://www.sciencedaily.com/releases/2014/05/140519110200.ht

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések