Nagy esők jönnek és elindulok….

Ezzel a sorral kezdődik a méltán híres dala a Republicnak. Én sem tettem másként 2017. 05. 23-án, kedden Budapesten a délutáni órákban, hiszen mit nekem egy kis eső és amúgy is közel van a buszmegálló, gondoltam naivan. De rosszul ötlet volt.

Ez a nap is úgy indult, mint a többi, szépen sütött a nap, én rohantam munkába, nem gondoltam, ahogy sokan mások sem, hogy mi fog történni munka után.

Eljött a munkaidőm vége, gondoltam gyorsan összeszedem magam és pillanatok alatt otthon is vagyok, de csak gondoltam. Mert ekkor vettem észre, hogy kint tombol a vihar, és nem csak eső esik, de még jég is. Ekkor jöttem rá, hogy bizony nem megyek olyan hamar haza. Így miután meguntam a vihar látványát, és a jég is elfogytam belőle, úgy gondoltam mégis elindulok, hiszen kemény legény vagyok mit nekem egy kis eső?!

Ez az ötlet egész addig tűnt jónak, amig ki nem értem az esőre, és meg nem tettem az első pár lépésemet. Hiszen ekkor jöttem rá, hogy még sem vicc ez a vihar, és jobb lett volna a szárad irodába maradni. De mire ezek a gondolatok végig futottak az agyamon, én már bőrig is áztam, úgyhogy már mindegy volt.

Budapest XII. kerületeinek utcáin hömpölygött a víz. Az autók rendszámai néhol kisem látszottak, sőt még a busz ajtaján is befolyt helyenként a víz, de végre a buszon voltam, s gondoltam mostmár gyorsan otthon leszek. Sajnos csak gondoltam, kb. húsz perccel később ért be a busz a mentrendhez képest a megállóba. Minden utcán patakokban folyt a víz és ezért alig tudtak haladni a buszok és az autók.

Végre haza értem és miután megszabadulva vizes cuccaimtól, gondoltam körülnéznek a világban laptop ablakán keresztül, hogy vajon mi történt míg én dolgoztam? Ekkor szembesültem a ténnyel, hogy nem csak én jártam ilyen csúful, hanem Budapest több kerültének utcái is folyóvá változtak. Minden hol képek és videó hemzsegtek a neten. Ezért hát úgy gondoltam összegyűjtök néhányat, hogy lássuk, hogyan is nézett ki a „nagy özönvíz” Budapesten.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Német Olivér

A VI. kerületben a sok helyen már árvíz készültség volt.

budapest özönvíz nagy eső

 

Közzétette: Peet Péter

Volt, aki kihasználta a "jó" időt.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Takács Márton

Nem csak az utcákon folyt a víz, de még a WestEnd-ben is.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Viktória Kuśnierz

Nem csak ilyen szőrnyű képek készültek a vihar idején, nézzünk meg egy-két igazán szép képet is róla.

budapest özönvíz nagy eső

Közzétette: Szalay Henrik – 2017. május 23.

0 Tovább

Most használja ki a jó levegőt

Bizonyára senkinek nem jelent újdonságot, hogy a budapesti levegő minősége nem a legkiválóbb. A tegnapig tartó hőhullámban - szokás szerint - a szállópor (PM10) koncentrációja több fővárosi állomáson meghaladta az egészségügyi határértéket, a vihar azonban alaposan kisöpörte a város levegőjét.

Egy nemrég lezárult uniós kutatás szerint a szállópor-szennyezettség tekintetében vizsgált 25 európai nagyváros közül a második legrosszabb helyet foglaljuk el, jócskán megelőzve olyan metropoliszokat, mint London vagy Párizs. Egyedül a szállópor miatt egy budapesti lakos várható élettartama több mint másfél évvel rövidül. Nem csoda tehát, hogy az uniós levegőminőségi normák rendszeres túllépéséért kötelezettségszegési eljárás is zajlik ellenünk.

A veszélyek ellenére meglepően kevesen számolnak a levegő minőségével, amikor szabadtéri programot terveznek – pedig az ugyanolyan változékony, ráadásul sokkal veszélyesebb, mint az időjárás.  

Vihar után irány az utca

Köztudott, hogy a szeles, csapadékos időjárás hatékonyan tisztítja a levegőt. Azt már kevesebben gondolnák, hogy az erős napsugárzás is hatékonyan segíti a szennyezőanyagok felszínről való felemelkedését. Levegőminőségi szempontból az éjszakai (sötétben történő) kibocsátás “duplán számít”, hiszen a rossz átkeveredés miatt a kibocsátott szennyezőanyagok ilyenkor tartósan a felszín közelében maradnak.

A napsugárzás jelentőségét mutatja, hogy a magas téli légszennyezettség kialakításában a meteorológiai tényezők (hosszú éjszakák és gyenge napsugárzás) legalább akkora hatással bírnak, mint a fűtés. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat állomásainak adatai alapján a fűtéssel terhelt téli nappalokon az átlagos PM10-koncentráció hasonló vagy akár kisebb is, mint fűtésmentes nyári éjszakákon.

PM10 téli éjszakákon, ózon nyári délutánokon

A szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek szempontjából legveszélyesebb szállópor (PM10) koncentrációja a napsugárzást követve jellemzően éjszaka, illetve télen a legmagasabb, míg a déli órákban, illetve nyáron a legalacsonyabb.

Ezzel szemben a nyálkahártya-irritációt, köhögést okozó, a légzést nehezítő nitrogén-oxidok időbeli menetében egyértelműen a gépjárműforgalom hatása, a reggeli és délutáni csúcsforgalom jelenik meg. A legmagasabb koncentrációk a forgalmas utak közelében és a belvárosban figyelhetők meg.

Az immunrendszert gyengítő és a növények leveleit pusztító ózon erős napsugárzás hatására a légkörben keletkezik, így csak a nyári félévben jelent problémát. A kémiai reakciók sajátosságai miatt az ózonkoncentráció nyári délutánokon a külvárosokban és az agglomerációban (!) éri el maximumát.  

 Nitrogén-oxidok, ózon és PM10 koncentrációjának területi és nappal-éjszaka közötti eloszlása.

A külvárosok sincsenek biztonságban

Sokan abban a hamis illúzióban élnek, hogy a belvárosból való kiköltözéssel egyúttal megszabadulnak a rossz levegőtől is. Ez a nitrogén-oxidokra vonatkozóan valóban igaz, a PM10 esetében azonban a helyzet sokkal bonyolultabb, az ózon pedig éppen az agglomerációban okozza a legnagyobb problémát.

Éves átlagban a szállópor-koncentráció nappal a belvárosban, éjszaka viszont egyes külvárosi állomásokon a legmagasabb. A külvárosok szennyezettségének okaiként a belvárosból a szél által kisodort szennyezőanyagok, a gépjárművet használók magasabb aránya, a jelentős teher- és tranzitforgalommal terhelt úthálózat, a fa és szén alapú fűtés, valamint az üzemek és erőművek kibocsátása sorolható fel. Nagyon sok múlik a szélirányon, a helyi fűtési, közlekedési szokásokon és a szennyező források távolságán, egymáshoz viszonylagos közelségben lévő mérőhelyeken is lényeges különbségek alakulhatnak ki a levegő szennyezettségében.

Az ózon csak a nyári félévben jelent problémát, azon belül is a délutánok, esték és a külvárosok a leginkább érintettek. Az ózon elsősorban az agglomeráció problémája, a Budapesttől uralkodó szélirány mentén 80 km-re eső kiskunsági mérőhelyen a sokévi jellemző (medián) ózonkoncentráció közel kétszerese a Széna téren mérhetőnek!

Használjuk ki a hétvégéket és nyári reggeleket

Sportolás során a légzés intenzitása megnő, ezért ezt lenne leginkább szükséges a legjobb levegőminőségű időszakokhoz igazítani. A levegominoseg.hu honlapon és más szolgáltatóknál is folyamatosan elérhetők az aktuális légszennyezettségi adatok. Számos európai (egyébként Budapestnél jobb levegőjű) városban már normálisnak számít, hogy a szabadtéri programokat nem csak a rossz idő, hanem a rossz levegő miatt is elhalasztják, átszervezik. Az adatok és előrejelzések követése mellett jól tesszük, ha a sportolást a (csúcsforgalmon kívüli) nappali órákra, a hűvös és tiszta nyári kora reggelekre, illetve a hétvégékre tervezzük.

A bemutatott adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat honlapjáról, az ábrák Molnár Anna júniusban megvédett szakdolgozatából származnak.

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések