Mikor kell tartanunk a villámlástól? Megtudhatjuk-e, hogy milyen messze csapott le? A fizika most is egyszerű választ ad rá.
Biztosan mindenki megfigyelte már, hogy villámlás után csak később halljuk a dörgést. Miért is van ez így? Ez egy egyszerű fizikai okból fakad. S ha már fizika, akkor ennek köszönhetően mi magunk is egyszerűen ki tudjuk számolni, hogy milyen távol villámlott tőlünk, vagyis milyen messze van a vihar.
A fény sokkal gyorsabban (299.792 km/s) halad a hangnál (350 m/s). A villámlást szinte a jelenség pillanatában látjuk. Ez már csak azért is érdekes, mert a fény sebessége olyan gyors, hogy kétszer megkerüli a földet csupán egy óra alatt. A hang terjedési sebessége levegőben a tengerszint feletti magasságban körül belül: 350 m/s, vagyis kb. 94 km/h, vagyis a hangnak ehhez a művelethez tizenhét napra lenne szüksége. Ez persze függ a levegő páratartalmától és a hőmérsékletétől is.
Megszámoljuk a villámlás és a dörgés között eltelt másodperceket. Ezt egyszerűen megszorozzuk a hang sebességével, és eredményként meg is kaptuk, hogy milyen messze volt tőlünk a villámlás. Ez azt jelenti, hogy ha tíz másodperc telik el a fény és a hang között, akkor a villám 3500 méterre volt tőlünk.
Vihar esetén ezt fontos lehet tudni. Egy közérdekű, villámvédelemmel foglalkozó weboldal felhívja arra is a figyelmet, hogy ha két kilométernél közelebb villámlik körülöttünk, villámhárító hiányában a villám kárt tehet a háztartási és elektromos berendezéseinkben. Tehát, ha hat másodpercnél kevesebb idő telik el a villám és a dörgés között érdemes kihúzni az elektronikai eszközöket a csatlakozókból.
Györfy Borbála
Utoljára kommentelt bejegyzések