Elveszíti-e örökre színét a Nagy-korallzátony?

A Nagy-korallzátony 2016-ot követően ismételten súlyos, lassan visszafordíthatatlan károkat szenved a tengervíz felmelegedése miatt. Ha tovább folytatódik a globális klímaváltozás, vajon meddig gyönyörködhetünk még benne? Képes újraéledni a térség? Vagy az idei korallfehéredés már végleges károkat okoz?  

Földünk legnagyobb kiterjedésű korallzátonya, Ausztrália északkeleti partja mentén, kb. 3000 km hosszan húzódó, több ezer korallzátonyból és 900 szigetből álló Nagy-korallzátony. Az arra járóknak - sőt még a világűrből is - gyönyörű látványt nyújt ez a természeti csoda, mely rengeteg élőlénynek ad otthont. A kérdés az, hogy vajon meddig?

Az elmúlt 20 évben ez a negyedik olyan alkalom, hogy a korallzátonyt tömeges korallfehéredés éri. Az idei azért is kiemelkedően fontos, mert eddig minden esetben (1998, 2002 és 2016) El Niño okozta a tengervíz felmelegedését, azonban jelenleg mindez anélkül zajlik.

2016-ban a korallzátony északi részének kétharmada sérült, míg idén főleg a régió középső harmadát sújtotta a fehéredés. Vannak olyan átfedési területek, ahol lassan már 2 éve tart ez a folyamat, és félő, hogy ezeken a helyeken a koralloknak nem lesz idejük regenerálódni, így végleg elpusztulnak.   

A Nagy-korallzátonyt ért korallfehéredés 2016-ban (bal) és 2017-ben (jobb), ahol a piros a legsúlyosabban sérült területet mutatja.
Forrás: ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies

A korallfehéredés egy súlyos betegség, mely során a korallok elveszítik színüket. Habár a korallfehéredést sok minden kiválthatja, jelenleg a víz hőmérsékletének megváltozása a legfőbb ok. Amikor a tengervíz túlzottan felmelegszik, a korallal szimbiózisban élő, és azok színét adó algák elhalnak. A rövidebb ideig fennálló melegedést még képesek átvészelni a korallok hozzáedződési mechanizmus révén (megfigyelhető, hogy a tengervíz gyors lehűlésére és közel 10 évre van szükség a regenerálódáshoz), azonban tartósabb melegedés hatására csökken ellenálló képességük, míg végül elpusztulnak. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy hatására az itt élő állatok élőhelye és tápláléka is csökken, mely összességében az emberiségre is kihat.

A tenger felszíni hőmérsékletének eltérése az 1961-1990-es átlagtól
Forrás: NOAA, BoM

A Nagy-korallzátony helyzetét tovább rontja a töviskoronás tengericsillagok tömeges megjelenése, melyek megeszik a korallt, továbbá a heves időjárási események, mint pl. 2017-ben a Debbie ciklon, mely pont Ausztrália északkeleti részén csapott le.

Ahhoz, hogy erről a természeti csodáról ne csak múlt időben beszélhessünk, sürgősen megoldást kellene találni a globális klímaváltozásra, máskülönben örökre elbúcsúzhatunk a színpompás koralloktól!

0 Tovább

Ismét támad a tél?

Miért van megint újra időnként fagyos hideg? Mikor jön majd a tavasz? Nem lesz meleg nyár? Ezek a kérdések sokunk fejében megfordulnak, de mi áll most a háttérben?

A Skandináv térség felől áramló hideg levegő hatására a felettünk lévő sekély ciklon megerősödik, mélyül, melynek hatására sokfelé várható csapadék, hideg, szeles időre számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 2 és 9 fok között valószínű, ami a csütörtöki napon még alacsonyabb lesz. Az országban a legzordabb időjárás a pénteki nap reggelén várható. A magas hegységekben (hazánk középhegységeiben is) hóra számíthatnak a síelés szerelmesei, bár a magashegységekben némileg többre.

A Dunántúlon pedig hóval, havas esővel kell megküzdeniük az autósoknak.

A valószínűségi előrejelzés alapján azonban nem lesz tartós a hideg, de a rövidnadrágok és szoknyák ideje sem jött még el. A csütörtöki napot követően a hőmérséklet napról napra fokozatosan emelkedni fog.

A hidegbetörés a mezőgazdaságban okozhatja a legnagyobb károkat ebben az időszakban.

Hiszen például a most virágzó gyümölcsfák. Elsősorban a szállító edénynyalábok a legérzékenyebbek a késői fagyok károsító hatására.

A már megtörtént fagykárok esetén elősegíthető a regenerálódás a hajtásnövekedést élénkítő metszéssel vagy a metszés késleltetésével, hogy ezáltal több rügy szolgáltasson auxinokat induláskor, aminek következtében nagyobb lesz az esély a természetes regenerációra.

0 Tovább

Időjárás-módosítás

Csak egy újabb összeesküvés elmélet vagy valójában létező jelenség? 

Az első időjárás-módosítás 1964-ben hajtotta végre Vincent Schaefer aki repülőgépével egy középmagas rétegfelhőbe hajtott és itt lehűtött CO2 (szárazjég) részecskéket szórt ki. Ezen terület alatt megindult a havazás, míg más közeli helyeken nem észleltek változást az időjárásban. Az ezt követő években számos országban komolyan elkezdtek foglalkozni az időjárás-módosítással. A beavatkozások a különböző légköri folyamatokba nem minden esetben valósíthatóak meg pl. a villámok megszűntetése, a trópusi ciklonok intenzitásának csökkentése, ezzel ellenkezőleg sikkerrel kecsegtettek pl. a csapadék képződést befolyásoló és a jégeső elhárítására tett kísérletek. Napjainkban számos országban foglalkoznak időjárás-módosítási formákkal.Hazánkban a jégesőelhárításra jött létre a  NEFELA Egyesülés. Különböző módon lehet módosítani az időjárást, a következőkben ismertetnék néhány népszerű eljárást.

Csapadékkeltés: célja a felhőben található víz minél nagyobb arányban történő kinyerése úgy, hogy az jótékony eső formájában el is érje a talajt. Ezt úgy valósítják meg, hogy a kellő vízgőztartalmú, felhőbe mesterséges úton jégképző magvakat jutattnak és elegendő jégkristály-képződés esetén megindul a csapadékképződés. 

Csapadékoszlatás: úgy érik el, hogy a felhőbe olyan anyagot juttatnak, amitől sok kicsi csepp alakul ki, és amik kis méretüknél fogva nem hullnak ki a felhőből. A szárazság elérésének másik módja, hogy ha a felhőt még azelőtt „kifacsarják” mielőtt elérné azt a területet, ahova nem  szeretnének csapadékot. Ezt a módszert alkalmazták 2008-ban a Pekingi Nyári Olimpia idején, a nyitó és záróünnepséget fedetlen stadionba rendezték ezért szerették elkerülni a csapadékot.

Ködoszlatás: A ködoszlatást nagy területeken alkalmazzák, ennek lényege, hogy a talajt borító ködtakaróra felülről jégképző magvakat juttatnak, ekkor a kialakuló jégkristályok magukhoz szippantják a ködöt alkotó vízcseppeket és hó formájában a talajra hullnak.

Fagyelhárítás: a mezőgazdaságban főként a tavaszi fagyok elkerülése miatt van erre a módszerre szükség. A fagyoknak két fő fajtája ismert. Az elsőt a beáramló nagy mennyiségű hideg levegő okozza ez ellen nem lehet hatékonyan védekezni. A második a kisugárzási fagy ellen viszont többféle módszert ismerünk.Több módszerrel tudunk védekezni az egyik a „füstölős módszer”, amiben a talaj fölött összefüggő füstréteget képeznek. Ez a réteg elnyeli és visszasugározza a felszínről kiindult hősugarakat, ezzel megakadályozva a fagyást. A másik lehetőség a vízpermetezős eljárás, ahol a víz nagy fagyáshőjét használják ki, így a fagyás elhúzódó folyamatában a növények hőmérséklete nem süllyed 0 °C alá,ezzel gátolva a fagyást. 

0 Tovább

A napfény íze

Mindenki ismeri a mondást: harapni lehet a friss levegőt. És valóban van, hogy lehet. A fűszerek sem maradhatnak ki: egy kis kén-dioxid, egy csipet azbeszt, egy leheletnyi szén-monoxid. Így készül a habcsók szmogból.

Mivel a tojáshab felverése során csapdába esik a levegő, ezzel a technikával „begyűjthető” a légszennyezettség. Az amerikai Center for Genomic Gastronomy Szmog Kóstoló projektje 2011-ben azzal a céllal indult, hogy a szennyezett levegővel elkészített habcsókokat olyan politikusokkal, cégtulajdonosokkal, felelős (és felelőtlen) döntéshozókkal kóstoltassák meg, akiknek lépéseket kellene tenniük a levegőminőség javítása érdekében.

A szervezők akkora port kavartak abszurdnak tűnő ötletükkel, hogy azóta is tartanak kóstolókat. 2015-ben kezdődött az együttműködés az Edible Geography blog szerzőjével, Nicola Twilley-vel, aki a Kaliforniai Egyetem kutatóival karöltve összeállította a nagyobb városok szmog receptjét. Mini szmog kamrákat hoztak létre, amelyekben mesterségesen elő lehet állítani távoli helyek szennyezett levegőjét, s így utazás nélkül elkészíthetik az adott területre jellemző egyedi zamatú desszerteket. A tojáshab legnagyobb része, 90%-a levegő, így a különböző városok levegőjével ízesített falatkák eltérő aromájúak lesznek.

A szmog habcsókok mindig nagy hatást gyakorolnak a közönségre. Környezetünk egyik láthatatlan összetevője válik ezzel a módszerrel láthatóvá, kézzel foghatóvá. Természetesen nem kell attól tartani, hogy mérgezőek lennének ezek az édességek: nap mint nap ugyanazt a levegőt szívják az emberek, amiből a bemutatókon csak egy-egy falatot kóstolnak meg.

Inkább attól félhetünk, hogy - mivel tiszta levegővel készült habcsókokat a szmogtól szürke, ködös környezetünkben képtelenség készíteni - talán már sosem tudjuk meg, milyen is a tiszta napfény íze.

Írta: Bajkay Ágnes

0 Tovább

Mélyben a múlt rejtelmei

A debreceni kutatók a Kárpát-medence mélyén fellelhető lenyomatokat vizsgálnak, melyek mesélnek a jelenkori és múltbeli klíma változásáról. A mélyrétegekben lévő vizek kormeghatározása és elemzése során feltárhatók több ezer éves lenyomatok, melyek őrzik az akkori klíma sajátosságait és mentesek az ember által kibocsátott szennyeződésektől. Az Magyar Tudományos Akadémia IKER kutatócsoportja a régióban egyedülálló módszerekkel, berendezésekkel vizsgálja a kőzeteket, a légkört, talajt, felszínalatti vizeket, valamint a barlangokban fellelhető cseppköveket.

Kutatók a Baradla barlang mélyén (fotó: Hajnal Andor)

A cseppkövek korának meghatározásához urán-tórium kormeghatározási módszert használják fel. Ezekből kinyert információk segítenek megérteni a klímaváltozás lehetséges okait. Rekonstruálják a múltbéli klíma hőmérsékleti és csapadékviszonyait.

A barlang cseppkőmennyezete (fotó: Hajnal Andor)
 
A vizsgált állócseppkő stabil-izotóp arányának a változása a növekedési tengely mentén (a szerző saját eredménye)

A múlt lenyomatai közül az Arizonából származó többezer éves fa-évgyűrű mintákat a debreceni intézményben vizsgálják. Az évgyűrűk 7000 évvel ezelőtti szokatlan naptevékenység nyomait őrzik. Az erős kozmikus sugárzás miatt nagy mennyiség halmozódik fel a radioaktív szén-14 izotópból, majd igen rövid idő alatt gázzá oxidálódik, és a többi szén-dioxid molekulával keveredve részt vesz a szén körforgásában. A légköri szén-dioxid fotoszintézissel beépül a növényekbe, így a bioszféra szenében is jelen van ez a radiokarbon. Az élőlények biológiai szenének fajlagos radioaktivitása folyamatosan követi a légkör szén fajlagos radiokarbon aktivitását.

Az évgyűrűk mintázása

A légkör fajlagos radiokarbon aktivitása csak rövid időszakokon belül mondható állandónak. A kozmikus sugárzás intenzitása jelentős változékonyságot mutat a napfolttevékenység, illetve a Föld mágneses terének változásával. Tehát a radiokarbon a fák évgyűrűiben felhalmozódik és segít megbízhatóan egyes események történési idejének a megállapításához. Az erős napviharok nagyobb kozmikus sugárzásnak teszik ki a Földet, melynek következményeként jelentősebb mennyiségű radiokarbon jut be a légkörbe. Ezek az események elkülöníthető nyomokat okoznak az akkoriban növő fák radiokarbon koncentrációjában. Az egyes évgyűrűk kora pontosan meghatározható, mivel minden évgyűrű növekedési éve tudott.

A mintázott fák évgyűrűi

A radiokarbon kormeghatározás során nem hagyható figyelmen kívül az emberi tényező. A jelenkori légkör radiokarbon koncentrációját jelentősen befolyásolta az ipari forradalom és a nukleáris fegyverkisérletek. A 20 század közepére néhány évre a légkör radiokarbon koncentrációja globális léptékben megduplázódott. Ezt a csúcsot atombomba csúcsnak nevezik, melyet az 1961-es év markánsan jelez. A nemzetközi atomcsend egyezményt követően jelentősen csökkent az antropogén forrásokból származó radiokarbon koncentráció, így a regionális szinten alig kimutatható hatásával lehet számolni, de mindenképpen figyelembe kell venni a fiatal minták kormeghatározásnál.

Az atombomba-csúcs egy 1945-ben ültetett és 1980-ban kivágott fa évgyűrűiben

1 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések