Miért hullámzik a Balaton?

Óceánok és tengerek nyughatatlan vize örök ámulatba ejti a bámészkodót. Azonban tavak vagy folyók, de még akár egy pocsolya felszínén is láthatunk hullámokat. Hazánk legnagyobb tava, a Balaton sem kivétel. A hullámzás oka pedig nem más, mint a szél.

A folyadékok felszínén (például Balaton) a vízszintes irányú légáramlás (egyszerűbb nevén a szél) képes energiát közölni a vízzel, aminek következtében hipnotikus hullámokkal találkozhatunk. Hogy csak egy apró hullám-fodrot vagy óriáshullámot láthatunk a széltől függ. Számít a szélsebesség, a szél által megérintett vízfelszín kiterjedése, a szélre merőleges irányú vízfelület nagysága, a szélfúvás időtartalma. Persze nem lehet mindenért a légáramlatot okolni, fontos tényező a víz mélysége is.

A tudomány szeretne mindent számszerűen megmérni. A hullám magassága, hosszúsága, iránya és gyakorisága könnyen mérhető paraméterek közé tartoznak. Azonban az egymást követő hullámok nem egyformák. Különböznek magasságukban, hosszukban, hiszen a változó szél játékának vannak kitéve. Ezért az objektív jellemzés reményében úgynevezett szignifikáns hullámmagasságot használnak például a hajózásban. Hosszabb ideig figyelik a vízfelszínt (20 perc vagy akár 12 óra) és feljegyzik a hullámok magasságát. Majd nagyságrend szerint sorba állítják a mért értékeket és három részre osztják. A legnagyobb számadatokkal rendelkező harmadból átlagot képezve megszületik a szignifikáns hullámmagasság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján bárki megnézheti a Balaton hullámainak aktuális méreteit.

Balatoni időjárás

Mért adatok

Azok, akik tényleg megnézik az adatokat, találkozhatnak egy úgynevezett Beaufort-skálával (teljes nevén Beaufort szélerősség-skála). Ez egy fokozatrendszer, amit a 19. század elején dolgozott ki Francis Beaufort brit hajóskapitány. A szél erőssége és a hullámok magassága közötti összefüggés a hajózás kezdete óta nélkülözhetetlen tudás a tengerészek számára. A skála 0-tól 12-ig terjed. Ma már a szelet objektív módon tudjuk mérni, így a skálát főleg vízi sportokat űzők használják. De alkalmas arra is, hogy a hullámokat szemlélve mi magunk is megbecsüljük a szél sebességét. Például a húsz centiméteres hullámzás 9 km/h-rás szélre enged következtetni. Viszont a méteres hullámok már 25 km/h-rás szélsebességet jelentenek.

Beaufort-skála

A hullámok világa bonyolult. Például bár úgy tűnik, mozog a víz, valójában nem halad semerre. Ha kiválasztanánk egy vízmolekulát, amit nyomon követnénk, egyszerű körmozgást írna le. Gondoljunk csak arra, mikor egy gitár húrt megpendít a zenész, bár a hullám végighalad rajta még is a húr egyik pontja se jut előrébb.

Remélem a kedves olvasó viszont halad előre, és lehetősége lesz személyesen is megtapasztalni a hullámzó vízfelszín kellemes szépségeit egy forró nyári napon!

Földi Péter

1 Tovább

Lidércfények a nyári erdőkben

Lidércfények a nyári erdőkben

Ma van a nyári napforduló napja, a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon leghosszabb a nappal, és legrövidebb az éjszaka. A világ minden táján megünneplik ezt a napot. Számos néphit szerint ilyenkor a földben rejlő kincset apró fények jelzik. A gyanútlan kincsvadászokat sokszor érheti csalódás, hiszen legtöbbször csak szentjánosbogarakra vagy világító gombákra lelnek.

Nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. A fény és a sötétség örökös harcának győztes pillanata Magyarországon, idén június 21-én, 04:24-kor következik be, de igazából csak három nap múlva ünnepeljük meg. Az eltolódást a Juliánus-naptár bevezetése okozza.  A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötjük a nyári napfordulót.

Szentivánéj: A keresztény hagyomány június 24-én Keresztelő Szent János születésére emlékezik, az Iván név viszont a Jánosból alakult át (Joann-Jovan-Ivan), így lett ez a nap Szent Iván napja.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Kép forrása: deviantart.com (Quit007)
 

Ha ebben az időszakban teszünk éjszakai túrát, utunk során apró zöld fények kísérhetnek végig. Június második felében rajzanak ugyanis a szentjánosbogarak (német nyelvterületen Keresztelő Szent János után Johanniskäfer, ennek fordítása honosodott meg a magyar nyelvben). Meleg nyári estéken, a teljes sötétség beálltakor (általában 10 óra körül) kezdenek a röpképtelen nőstények világítani. A felajzott hímek akár 50 méter távolságból is észreveszik őket. A párok egymásra találása a fénykibocsátás = biolumineszcencia segítségével történik. E biokémiai folyamat során a luciferin nevű szerves vegyület magnézium ionok jelenlétében, légköri oxigén hatására, oxiluciferinné alakul át, miközben „hideg” fényt bocsát ki (mivel hő nem fejlődik). A folyamatot a luciferáz enzim segíti. (Lucifer – latin – jelentése fényhozó.) A nőstények potroha világít, hiszen itt található a légzőrendszerük, így a kellő oxigén ellátás biztosítva van. Ha esetleg még sem lelnek rögtön egymásra a párok a nőstények két óra múlva „lekapcsolnak”, és legfeljebb 10 napig próbálkoznak a hímek csalogatásával.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Világító nőstény szentjánosbogár
Kép: Andreas Kassis
biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
és a hím (Lampyris noctiluca)
Kép: Keith Talbot

Az éjszakai nyári erdőt járva nemcsak a szentjánosbogarak fénye vezethet (félre) minket. A fatuskókból származó lidércfény jelenségét, először Arisztotelész (i.e. 384-322) írta le, de tudományos szempontból csak jóval később a XVII. században kezdtek vele foglalkozni. Először megállapították, hogy a világításhoz oxigénre van szükség (Robert Boyle, 1667) később bizonyítást nyert, hogy csak a nedves korhadó fák képesek fény kibocsátásra (Francis Bacon). 1853-ban bizonyította Johann Florian Heller, hogy nem a fa világít, hanem bizonyos gombafajok, például az idei év gombája, a világító tölcsérgomba (Omphalotus olearius). A folyamathoz tápanyag, víz, oxigén és megfelelő hőmérséklet szükséges. Ha a gomba termőteste kiszárad, újranedvesítéssel sem bírható újra világításra. Érdekes, viszont ha lemezei túl nedvesek, akkor kevésbé fényes, a felesleges víz elpárolgása után erősebben lumineszkál. A gombák valószínűleg azért világítanak, hogy az őket felkereső éjszakai rovarok segítségével terjesszék spóráikat. A világító tölcsérgomba hazánkban gyakran okoz mérgezést mivel könnyen összetéveszthető az ízletes rókagombával.

biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
Világító tölcsérgomba nappal
Képek: Alexey Sergeev
biolumineszcencia  szentjánosbogár világító tölcsérgomba nyári napforduló Szent Iván éj
és éjszaka
 

Szóval, senki se ijedjen meg a furcsán imbolygó zöldes fényektől vagy éppen a világító fatuskóktól, nem lidércek lakják az erdőket csupán szerelemre éhes bogarak vagy spóraterjesztésre váró gombák.

0 Tovább

legyen rossz a robogósoknak is

Az elmúlt évek legsúlyosabb téli szmoghelyzete után a budapesti városvezetés végre megtalálta az igazi felelősöket. Jövőre már a robogók sem közlekedhetnek szmogriadó idején.

Az új szmogriadó-rendelet szerint a rosszabb környezetvédelmi besorolású autókat továbbra sem lehet használni, de

a kitiltott járművek tulajdonosai és kísérőik ingyen utazhatnak a tömegközlekedési járműveken;

és kitiltják a robogókat is.

Ennyi a rendeletmódosítás lényege. Az még érthető, hogy a legnagyobb problémával, a fűtéssel nem mernek foglalkozni - ez túl is mutat a szmogriadó-rendelet keretein, bár a semminél talán többet lehetne tenni. Továbbra sem sikerül orvosolni azt az abszurd szabályt, hogy a szmogriadó a szmoghelyzet harmadik napján kezdődik. Az elmúlt hónapok közlekedéspolitikai ámokfutása után olyan 21. századi megoldásokban sem reménykedtünk, mint a szmogriadós lámpaprogram, vagy dinamikus parkolási díj. Az ingyenes tömegközlekedés viszont egészen elképesztő logikát tükröz:

- Ha szmog van, jutalmazzuk meg ingyenes közlekedéssel azokat, akik tehetnek róla. Ha pedig nem (csak) ők tehetnek róla, akkor miért (csak) őket tiltjuk ki?

- Legyen olcsóbb szmogriadóban közlekedni, mint bármikor máskor. Lehetőleg az összes halasztható, ütemezhető utazást is ilyenkor tegyék meg az emberek, hátha szükség lesz még pár tucat dízel buszra.

- Akinek forgalmi engedélye van, az egyenlőbb. Fizessék ki a többiek, ha úgy utazik, mint a többiek.


- Használt autó vásárlásánál ne legyenek hátrányban a régi, szennyező autók a kitiltás esélye miatt (ez volt az eddigi szmogriadó-rendeletnek kb. az egyetlen értelme). Sőt, éppen egy húszéves dízel legyen az egyetlen eszköz, amivel - közvetve - ingyen lehet utazni szmogriadó idején. 

- Kedvezzünk azoknak, akik puszta kényelemből autóznak (mert van lehetőségük átülni a villamosra). Legyenek azok a szmogriadó kizárólagos vesztesei, akik számára a tömegközlekedés tényleg nem alternatíva - még ingyen sem.

A szmogriadó-terv megalkotói továbbra is csak a közlekedésben, azon belül is csak fajlagos kibocsátáson alapuló kitiltásban képesek gondolkodni. Ez a rendszer nem csak hatástalan, hanem súlyosan igazságtalan is. Koncepcióváltás helyett most egy még igazságtalanabb, ráadásul kontraproduktív utazási kedvezménnyel próbálják kompenzálni azokat, akiket ők maguk tettek bűnbakká. És hogy még lehessen fokozni, az eddigi téves logika mentén kitiltják a  robogókat  is. 


Azt nyilván senki nem várja, hogy ettől a levegőminőség érdemben javulni fog - de legalább legyen a robogósoknak is rossz. Szilveszter éjjel a pesti belvárosban az egészségügyi határérték dupláját elérő szmogban buliztak a fiatalok. Január végén Csepelen a határérték négyszeresét is túllépte a koncentráció. Eközben a városvezetés egyetlen törekvése, hogy a saját szmogriadó-rendeletének áldozatait, a kitiltott autósokat kompenzálja. Pedig nem ők az igazi áldozatok, hanem az az évi 8 ezer magyar, aki belehal a légszennyezés következményeibe. Az ő családjukat ki fogja kompenzálni?

8 Tovább

Ez az igazi klímaválság

Évek óta halljuk, hogy baj lesz! Sőt, azóta már baj van. Olvadnak a sarki jégsapkák, melegszik az átlaghőmérséklet úgy általában az egész Földön.  Az országok próbálják menteni a még menthetőt, de eközben Donald Trump…. 

A "globális felmelegedés" a mindenkit érintő klímaváltozás. Nő az átlaghőmérséklet a Föld egész területén, emiatt északon olvadnak a gleccserek és a jégsapkák, a tengerszint folyamatosan emelkedik, és mi csak folytatjuk tovább a bányászatot, a kőolaj és földgáz termelést.

Ebből tényleg baj lehet, Alaszka területén az olvadt gleccservíz találkozik a Csendes-óceán sós vizével, és megdöbbentő látványt nyújt:

Igen, csodaszép, lélegzetelállító, de mi lesz az élővilággal? Meg úgy a tengerrel? Ja és a partokkal, nyaralóhelyekkel?

Ez az, amiért az országok összefogva próbálnak javítani a helyzeten, különböző egyezményeket betartva korlátozni a saját környezetszennyező hatásukat. Érezzük, hogy fontos a nagy országok szerepvállalása, mint pl. az USA.

Hát, van, aki kicsit másképp gondolja.

Donald Trump amerikai elnök, januári hivatalba állása óta felkavarta az állóvizet.  Köztudott, hogy nem hisz a klímaváltozásban. 2012-ben a Kínaiak által kreált összeesküvés elméletnek vallotta a globális felmelegedést. Hangoztatta, hogy inkább munkát ad az amerikaiaknak, mintsem a gazdaságot a Kínaiak javára fordítsa. 

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Donald Trump szerint ígérete a szénbányák újranyitásáról elősegítette győzelméhez Ohio és Pennsylvania államokban. Fotó: Dominick Reuter/Agence France-Presse — Getty Images

Nos, elnökségéből világosan látható a klímaszkeptikusság. Újranyitott több bányát, azt a Scott Pruittot nevezte ki az EPA élére, aki legalább annyira támogatja a kőolaj és földgáz kitermelését, mint ő maga.

klímaváltozás DonaldTrump MakeAmericaGreatAgain felmelegedés melegedés környezetszennyezés

Scott Pruitt, az EPA elnöke. Fotó: Gage Skidmore

Annak ellenére, hogy már maga Ferenc pápa is a saját klímaváltozásról szóló kézzel írott levelét ajándékozta Trumpnak, esti olvasmányként, tanulságként, sajnos ez sem váltott ki pálfordulást.

2017. június 1-én az Amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezményből.

Ez a nemzetközi összefogás némiképp visszafogta volna a végtelen kőolaj, földgáz kitermeléstől. Azonban az elnök elmondta, fontos számára az amerikai polgárok munkahelyének megteremtése, és ez az egyezmény nem állhat az útjába. Erre a lépésre már Arnold Schwarzenegger is reagált.

Amerika megállíthatatlan, és így a klímaváltozás is? Mégis hová vezet ez?

0 Tovább

Nem hiszek a (radar)szememnek!

Ha már úgyis nemrég volt az új Alien-film hazai bemutatója, érdemes pár szóban foglalkozni egy érdekes jelenséggel, ami a meteorológiai célú radarképeken gyakran felbukkan. A jellegzetes koncentrikus körökből álló alakzatot egyes túlbuzgó UFO-hívők könnyen egy földönkívüli inváziós flotta éppen leszállni készülő űrhajójának gondolhatják, holott a magyarázat ennél kevésbé izgalmas. Jól figyeljetek, ismerkedjünk meg a bright band-del!

Elöljáróban érdemes nagyjából tisztázni, hogyan is működik a radar. A berendezés kibocsát egy adott hullámhosszú rádióhullámot, ami terjedése során „beleütközik” egy tárgyba. Erről a hullám visszaverődik, aminek egy része a vevőberendezésbe jut. A kibocsátás és a beérkezés között eltelt időből számítható ki a tárgy radartól vett távolsága.

A radar működési elve (Kép forrása: Christian Wolff)

A meteorológiában ilyen tárgyak például az esőcseppek, és a radarképeken egyebek mellett ők jelennek meg a csapadékzónáknál. Csakhogy a légkörben ritkán beszélhetünk olyan esőcseppekről, amik pályafutásukat nem hulló jégkristályokként vagy hópelyhekként kezdik. Esésük során ezek egyre melegebb légrétegeken mennek keresztül, azaz közelítenek az olvadáspontjukhoz. Ezt elérve elkezdenek megolvadni, mégpedig kívülről befelé haladva, azaz egy vízburok alakul ki rajtuk. A víz aránya egyre nő az esés folytatódásával, míg végül teljesen esőcseppeké válnak.

A csapadékelemek elhelyezkedése bright band esetén (Kép forrása: LSCAS)

A már említett bright band – fényes sáv ­– jelenség akkor lép fel, ha a hullám „belemér” egy ilyen olvadni kezdő részecskébe. Mivel a hópelyhek az esőcseppeknél jóval nagyobbnak, a radar ezeket a vízréteggel bevont részecskéket nagyméretű esőcseppnek érzékeli. A kör alakra a magyarázatot a radarantenna forgása adja, ami körbepásztázza az antenna körüli területet. A több, azonos középpontú kör pedig annak tudható be, hogy a radarantenna a forgás mellett bólintó mozgást is végez közben ­– így oldható meg, hogy több magassági réteget is végig tudjon pásztázni. Emiatt ebbe az olvadási rétegbe többször is „belemér” a radar az antenna mozgása során. A megjelenítésnél pedig élénk árnyalatokat társítanak a csapadékjelhez.

Bright band megjelenése radarképen (Kép forrása: Dr. Brad Muller)

Így lesz a landolni készülő repülő csészealjból a csapadékintenzitás becslését nehezítő, már-már impresszionista-absztrakt festményre hajazó radarkép.

Források:

http://www.radartutorial.eu/index.en.html

http://wx.db.erau.edu/faculty/mullerb/Wx365/Bright_band/bright_band.html

0 Tovább

Utoljára kommentelt bejegyzések